Pénzcentrum • 2025. április 4. 22:04
Már az év első hónapjai is komoly kihívások elé állították a növénytermesztőket. Az aszályos évkezdet után most felhőszakadások okozta károkat jelentenek a gazdák, miközben a hétvégétől várhatóan visszatérő erősebb fagyok is újabb aggodalomra adnak okot.
A Groupama Biztosító tavalyi mezőgazdasági kárkifizetéseinek elemzése jól mutatja az időjárás változékonyságát, kiszámíthatatlanságát. 2024-ben a társaság növénytermesztést érintő összes kárkifizetése között 58 százalékot tett ki a jégeső, 21 százalékot az aszály, 20 százalékot pedig a vihar miatti kár. A maradék 1 százalékért a tavaszi fagy, a felhőszakadás, a tűz és az árvíz okolható. A növénykultúrák szerinti megoszlás alapján a kifizetések 27 százaléka a kukoricát, 16 százaléka a napraforgót, 14 százaléka a hibrid kukoricát, 10 százaléka pedig az őszi búzát érő károk miatt történt. Az előzőekben felsoroltakhoz képest, kisebb mértékben érintett volt még a repce, a szójabab és a paradicsom is.
Nyilvánvaló, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás idehaza is komoly károkat okozhat a termőföldeken, amit már az év első hónapjaiban is megtapasztaltak a növénytermesztők. A 2025-ös év az aszály jegyében indult a gazdálkodók számára: március 1-jétől az ország teljes területére kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot. Az elmúlt heti esőzések nyomán azonban számos, felhőszakadással kapcsolatos kárbejelentés érkezett a társasághoz, elsősorban a Dél-Dunántúli régióból. A hétvégétől visszatérő hajnali fagyok pedig a már virágba borult gyümölcsösökre lehetnek különösen veszélyesek, akár a termés 50 százalékát is elpusztítva, elsősorban a kajszi, a korai szilva vagy a cseresznye esetében.
Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon, az agrárium nemzeti össztermékhez való jelentős hozzájárulási arányához képest – a KSH 2023-as adatai szerint hazánkban 5,4%, míg az Európai Unióban 2,6% –, még mindig kevesebben kötnek növénybiztosítást, mint más országokban. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a gazdálkodók figyelmét, hogy érdemes minél előbb megkötniük a teljes termelési évre szóló növénybiztosításokat.
„A növénybiztosítások sajátossága, hogy a biztosítási szerződés a teljes termelési évre szól, és a biztosítók az adott növénykultúra és a választott kockázat alapján számolják ki a teljes évre vonatkozó díjat, függetlenül attól, hogy márciusban, vagy akár májusban köti meg a termelő a szerződést. Éppen ezért javasoljuk a növénytermesztőknek, hogy mielőbb gondoskodjanak biztosításukról. Tapasztalataink szerint miután egyre több az időjárás okozta természeti kihívás, évről-évre egyre többen döntenek a biztosítás mellett” – nyilatkozta Balázs András, a Groupama Biztosító vállalati vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási vezetője az elmúlt hetekben megnövekedett érdeklődések kapcsán.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Magyarországon természetesen létezik a növénybiztosítási szerződések nyújtotta védelmen kívül az agrárkár-enyhítési rendszer, de ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy ez az alap csak abban az esetben fizet kártérítést a termelőknek a rendelkezésre álló forrás erejéig – sok más szabály mellett –, ha a veszteségük eléri a 30 százalékot az adott növénykultúrában.
A biztosítások ezzel szemben kisebb arányú káresemények kapcsán is fedezetet nyújtanak. Fontos szabály, hogy amennyiben a termelő nem rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, az agrárkár-enyhítési rendszerből neki járó kártérítésnek csak a felére lesz jogosult. Ugyanakkor a díjtámogatott biztosítások rendszerében részt vevő növénybiztosítások díjának akár 70 százalékát is megtérítheti az állam a termelőnek.