Pénzcentrum • 2021. október 11. 16:49
Rossz szokásaink hosszútávú következményekkel járhatnak. Ha nem figyelünk oda életmódunkra, úgy könnyen szenvedhetünk stroke-ot és agyvérzést, sőt, ha bekövetkezett a baj ezekkel a szokásokkal a felépülést is lassíthatjuk.
Nem csak a dohányzás, a mértéktelen alkoholizálás vagy a mozgást mellőző életmód vezethet vérrög és stroke kialakulásához. Sokan nem is sejtik, hogy gyakran kevésbé ismert szokásaink, napi rutinunk vezethet szélütéshez.
A stroke, vagyis az agyi érkatasztrófa akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszútávú, maradandó agykárosodást okozva, amely felnőttkori rokkantsággal és egyes szervek funkcióvesztésével is járhat, mint a beszédkészség elvesztése.
A news18 összeszedte a legáltalánosabb dolgokat, amelyek növelik a vérrög, agyvérzés és stroke kialakulását. Listájukon a dohányzás, az alkohol fogyasztás, valamint a passzív életmód szerepel, karöltve a már meglévő egészségügyi problémák elhanyagolásával. Ezek az okok nem lepnek meg senkit, de vajon azt tudod, hogy már a reggelinél növeled annak az esélyét, hogy érrendszeri panaszaid legyenek?
Az vagy, amit megeszel
A reggelire fogyasztott nehéz, cukros ételek, a palacsinta, a péksütemény és a cukros pelyhek nem csak üres kalóriákat jelentenek, de bizony a stroke kockázatát is növelhetik. A best life online idézte azt a 2017-es kutatást, miszerint akik teljeskiörlésű gabonában gazdag reggelit fogyasztanak, láthatóan egészségesebbek az érrendszerük, és csökken a stroke kialakulásának kockázata is.
A diétás üdítőitalok, valamint a túlzott só, és nátrium fogyasztás is hozzájárulhat az érrendszeri megbetegedésekhez. Az Amerikai Szívgyógyászok Egyesülete a napi nátrium adagot 1500 milligrammban határozza meg, azonban a konzerv zöldségek, zacskós levesek, sőt a kenyér is rengeteget tartalmazhat, ezért mindenképp olvassuk a címkéket, mielőtt vásárolunk. A cukros üdítőitalok nem egészségesek, így van ez a diétás verzióval is, ami szinte megduplázza annak az esélyét, hogy stroke-ot kapjunk.
Maradj hidratált!
A dehidratáltság nem csak a testünket, de agyunkat is kimeríti, ráadásul már pár százalékos dehidratáltságnál is csökkennek kognitív képességeink. A Frontiers in Neurology 2019-es tanulmányában 203 stroke-ot szenvedett pácienst vizsgáltak meg.
A felmérések kimutatták, hogy a páciensek zöménél kimutatható volt a dehidratáltság amikor kórházba kerültek, vagy a stroke-ot követő pár napban. Ráadásul azok, akik dehidratáltak voltak, nehezebben is épültek fel.
A dehidratáltság mellett a vitaminok hiánya is növelheti a kockázatot. Különösen a C és D vitamin azok, amelyek jelentősek a stroke megelőzésében. Ha te is túl sok időt töltesz a szobádban, irodádban nappali fénynél, úgy nagy a valószínűsége, hogy a te szervezetedben is kevés a D vitamin. A kutatások arra mutatnak, hogy akik stroke-ot kaptak, náluk kimutatható volt a C vitamin hiány, valamint a D vitamin csökkent szintje is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Lelki okok
Azonban az egészségtelen életmód mellett lelki okai is lehetnek a szélütés, agyvérzés kialakulásának. A túl sok kezeletlen stressz, és a magány bizonyítottan megterheli egészségünket, így nem meglepő, hogy a stroke kialakulásában is szerepet játszanak.
Az Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Azok, akik magányosak ugyanis hajlamosabbak többet dohányozni, és kevesebbet mozogni, ami szintén növeli ezt a kockázatot.
A helyzet nálunk sem fényes
A Szív világnapja alkalmából lapunk is felhívta figyelmet a stroke kockázataira. Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente, közülük kb. 15 ezren nem élik túl a betegséget. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd.
Idehaza ez a harmadik leggyakoribb halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, melynek előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.
A diagnosztizálásában kiemelten fontos szerepet kap a kísérő betegségek, így a vérnyomás, a vércukor és koleszterinszint felderítése, valamint a szélütés kiterjedtségének felbecsülése. Ez utóbbihoz különböző neurológiai vizsgálatok mellett szükséges lehet koponya CT valamint a nyaki erek ultrahang vizsgálata is.
A stroke-ot gyakran követik fizikai és kognitív változások, azonban stroke után a rehabilitáció alatt a páciensnek az emocionális következményekkel is számolnia kell. Jellemző, hogy a betegek érzelmi, viselkedésbeli változásokat tapasztalhatnak. Feledékennyé, gondtalanná, idegessé vagy zavarttá válhatnak, és nem ritka a depresszió kialakulása sem, amely a stroke-on átesettek egy-kétharmadát érintheti.