Pénzcentrum • 2025. december 18. 17:47
A tudósok évek óta figyelmeztetnek: a madárinfluenza, ismertebb nevén H5N1, bármikor olyan ugrást tehet a madarakról az emberre, amely globális egészségügyi válságot okozhat.
A vírus az 1990-es évek végén jelent meg Kínában. Azóta tartósan jelen van Dél- és Délkelet-Ázsiában, és időről időre embereket is megfertőz. A WHO adatai szerint 2003 és 2025 augusztusa között 25 országban 990 igazolt emberi megbetegedést regisztráltak, 475 halálesettel. Ez közel 48 százalékos halálozási arány - írja a BBC.
Csak az Egyesült Államokban eddig több mint 180 millió madarat érintett a vírus. Több mint ezer tejgazdaságban jelent meg 18 szövetségi államban, és legalább 70 embert – többnyire mezőgazdasági dolgozókat – fertőzött meg, egy halálos áldozattal. Indiában januárban egy állatmentő központban három tigris és egy leopárd pusztult el a fertőzés miatt.
Az embereknél a tünetek súlyos influenzára emlékeztetnek: magas láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, esetenként kötőhártya-gyulladás jelentkezik. Vannak olyan fertőzöttek is, akiknél egyáltalán nem alakulnak ki tünetek. Az emberekre jelentett kockázat egyelőre alacsony, de a hatóságok szorosan figyelik, történik-e olyan változás, amely megkönnyítené a vírus terjedését.
Ezt a félelmet szem előtt tartva két indiai kutató, Philip Cherian és Gautam Menon, az Ashoka Egyetem munkatársai új, szakértői bírálaton átesett modellt készítettek. A BMC Public Health folyóiratban megjelent tanulmány valós adatok és számítógépes szimulációk segítségével vizsgálja, hogyan terjedhetne a vírus az emberek között, és milyen korai beavatkozások állíthatnák meg.
"Az H5N1-járvány veszélye valós, de jobb megfigyeléssel és gyorsabb közegészségügyi válaszlépésekkel megelőzhető" – mondta Menon professzor.
A kutatók szerint egy madárinfluenza-járvány csendesen kezdődne: egyetlen fertőzött madár adná át a vírust egy embernek – valószínűleg gazdálkodónak vagy piaci árusnak. A valódi veszélyt nem ez az első fertőzés jelentené, hanem az, ami utána következik: a tartós emberről emberre terjedés.
Mivel egy valós járvány kezdetén csak hiányos adatok állnak rendelkezésre, a kutatók a BharatSim nevű, nyílt forráskódú szimulációs platformot használták, amelyet eredetileg a Covid–19 terjedésének modellezésére fejlesztettek ki. A döntéshozók számára a legfontosabb tanulság az, hogy milyen szűk a cselekvési ablak, mielőtt a járvány elszabadulna. A tanulmány szerint ha a megbetegedések száma meghaladja a kettőt-tízet, a betegség nagy valószínűséggel túljut a közvetlen és másodlagos kontaktokon.
Ha már két eset észlelésekor karanténba helyezik az érintett háztartásokat, a járvány szinte biztosan megfékezhető. Ha viszont csak tíz esetnél lépnek közbe, addigra a fertőzés nagy valószínűséggel már eléri a tágabb közösséget.
A kutatók egyetlen tamil nádúi falut modelleztek a Namakkal körzetben, India baromfitenyésztésének egyik központjában. A térségben több mint 1600 baromfifarm működik, mintegy 70 millió csirkével, és naponta több mint 60 millió tojást termelnek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A szimulációban a vírus egy munkahelyen – farmon vagy piacon – jelenik meg, és először az ott dolgozókat fertőzi meg. Ezután az ő otthonaikban, az iskolákban és más munkahelyeken terjed tovább. Az eredmények egyértelműek voltak. A madarak leölése működő beavatkozás, de csak akkor, ha még azelőtt megtörténik, hogy a vírus embert fertőzne meg.
Ha a kórokozó már átterjedt emberre, az időzítés döntővé válik. A fertőzöttek elkülönítése és a háztartások karanténba helyezése megállíthatja a vírust a másodlagos szakaszban. Amint azonban harmadlagos fertőzések jelennek meg – vagyis ismerősök ismerősei fertőződnek meg –, a járvány elszabadul, hacsak a hatóságok nem vezetnek be szigorúbb intézkedéseket, például lezárásokat.
A célzott oltás azáltal segít, hogy megemeli azt a küszöböt, amelynél a vírus fenn tudja tartani magát a közösségben, de a háztartásokon belüli azonnali kockázatot kevéssé csökkenti. A szimulációk egy kényes egyensúlyra is rámutattak: a túl korán bevezetett karantén hosszú időre együtt tartja a családokat, növelve az esélyt, hogy a fertőzött átadja a vírust az együtt élőknek. A túl későn elrendelt karantén viszont alig lassítja a járványt.
Szimá Lakdavala, az atlantai Emory Egyetem virológusa hozzáteszi, hogy a modell "nagyon hatékony influenzaterjedést feltételez", miközben a valóságban nem minden törzs terjed egyformán, és újabb kutatások szerint csak a fertőzöttek egy része juttat fertőző vírust a levegőbe.
Ha az H5N1 sikeresen megtelepedne az emberi populációban, Lakdavala szerint "nagy fennakadást okozna, valószínűleg inkább a 2009-es sertésinfluenza-járványhoz hasonlót, mint a Covidhoz". Ennek oka, hogy az influenzajárványokra ma már jobban fel vagyunk készülve: léteznek bevált vírusellenes szerek, amelyek hatásosak az H5N1-törzsek ellen, és raktáron vannak H5-vakcinák is.
Az elbizakodottság azonban hiba lenne. Ha az H5N1 tartósan megtelepszik az emberekben, keveredhet a már létező influenzatörzsekkel, ami "kaotikus és kiszámíthatatlan szezonális járványokat" válthat ki.
Az indiai kutatók szerint a szimulációkat valós időben is lehet futtatni, és folyamatosan frissíteni a beérkező adatokkal. További finomításokkal a modell értékes eszközzé válhat a közegészségügyi tisztviselők kezében a járvány legkorábbi szakaszában, képet adva arról, mely lépések számítanak igazán, mielőtt a megfékezés ablaka végleg bezárulna.