Hajdu László • 2026. február 10. 13:03
Prof. dr. Rózsa Balázs, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Kutatócsoportjának vezetője, a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont alapítója és tudományos igazgatója, orvos, fizikus, feltaláló, számos hazai és nemzetközi tudományos díj tulajdonosa. A Pénzcentrumnak az agykutatásról, egy világújdonságot jelentő berendezésről, és a karrierjéről beszél.
Pénzcentrum: Ön orvos és elméleti fizikus egy személyben. Hogy jön össze a két, egy laikus szerint egymástól meglehetősen távol álló tudományág?
Prof. dr. Rózsa Balázs: Édesapám háziorvosként dolgozott, így már gyerekként megfogott az orvoslás, de emellett nagyon érdekelt a fizika is. Nem tudtam dönteni, ezért lettem mindkettő. Egy kísérleti általános iskolába jártam Újlengyelben, ahol egyetemi tanárok tanítottak. Nagyon magas szinten foglalkoztak velünk, matek, fizika megyei versenyeket nyertem.
Később a Fazekasban szintén szerencsém volt, hiszen ott a tehetséggondozás az oktatás részét képezte már akkor is. Országos versenyeket nyertem, így felvételi nélkül bejutottam a SOTE-ra, 1 évvel később pedig az ELTE fizika szakára. Nem volt könnyű összeegyeztetni a vizsgaidőszakokat, de maximalista vagyok és sok támogatást kaptam a tanáraimtól is.
Gyerekkorom óta az agyműködés érdekelt. Ennek feltérképezésére kezdetekben sokféle technikát kipróbáltam, megvizsgáltam elméletben: röntgen, gamma sugarak, ultrahang, részecske ütköztetés és végigjártam ezek összes fizikai aspektusát.
Az asztalomon a netről letöltött, kinyomtatott cikkek 2 méteres oszlopot tettek ki. A megoldás a fény és az elektromos jelek kombinációja volt, amire Európában először jöttem rá.
Ez az úgynevezett „kétfotonos” mikroszkóp, amit terveztem és megépítettem a KOKI labor sarkában. A világ sok kutatóhelyéről, egyeteméről kaptam ajánlatokat, de itthon maradtam. Ennek a fő oka, hogy lenyűgöz a magyar szürkeállomány, főleg, amit a multidiszciplináris kutatásban nyújtunk. A kutatóintézetünkben sok zsenivel dolgozom együtt.
A BrainVisionCentert Roska Botonddal, a nemzetközi hírű neurobiológussal közösen alapították. Ő a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet vezetője. Áttörő eredményeket ért el a látáshelyreállításban, a tudományos világ a következő Nobel díjasként tekint rá. Hol találkoztak, mi az Ő szerepe az intézetben?
Tudni kell, hogy egy professzionális mikroszkóp megépítése mai áron kb. 10 milliárd forintba kerül. Ezért a világban sok kutató próbál „kisüzemi módon”, a kisebb-nagyobb egységeket megvásárolva részletekből felépíteni.
Egy egyetemi nyílt napon bemutattam a 3 dimenziós méréseimet és mivel Botond is mikroszkópépítéssel kezdte a karrierjét, látta, hogy az én berendezésem többre képes.
Meghívott Bázelbe, majd közösen megalapítottuk a BVC-t. Ő máig – számtalan elfoglaltsága mellett – kutat és tanácsadó nálunk. A svájci intézetében 4 mikroszkópunkat is használja kutatásra.
Egyet hátralépve: honnan indult az agykutatás? És miben jelent újdonságot az Ön által említett, a világ első 3 D-s lézermikroszkópja. Ami a „mikroszkóp” nevet viseli ugyan, de egy szobányi méretű berendezésről beszélünk.
Már az ókori Görögországban találunk ez irányú elméleteket, amelyek egy része ma – sokak meglepetésére - újraéled. Nagyot lépve az időben: az első tudományos áttörés Lenhossék József nevéhez kötődik, Ő fedezte fel és írta le elsőként az agytörzsi hálózatos állományt és magcsoportjait.
Már az 1800- as években felmerült egy másik elmélet is, mely szerint az agyban folyamatosan áramlik a folyadék, és az agy egymással összeköttetésben álló idegsejtekből áll. Érdekes módon ez az elmélet megbukott, pedig ez az igazság.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Később Kahal látta meg egyesével a sejtkomponenseket. Előtte az agy egy szürke masszának tűnt, Ő fedezte fel benne a „legokockákat”. Ezt a sejtszintű felbontást a ma általánosan használt diagnosztikai eszközök, a CT és az MR nem képesek produkálni, csak egy cellát tudnak megmutatni, amelyben kb. 80 ezer sejt helyezkedik el.
Emellett nem tudják kimutatni az elektromos jeleket, de ha tudnák is, csak 80 ezer sejt átlagát hoznák ki eredményképpen. Ezt úgy kell elképzelni, mintha mérnénk az agy „áramfogyasztását”.
Ezzel szemben az általunk, a BrainVisionCenterben kifejlesztett és megépített 3D-s lézermikroszkóp sejtszinten lát be az agyba és képes láttatni annak működését. Vagyis nem csak az „áramfogyasztást” méri, hanem meg tudja mondani, hogy ezt az agy – mondjuk - olvasás, vagy sportolás miatt fogyasztja. A berendezésünk emellett milliószor gyorsabb méréseket tesz lehetővé 3D-ben, a klasszikus lézerpásztázó mikroszkópokhoz képest.
Ami azt jelenti, hogy a másodperc ezredrésze (milliszekundum), az agy működési sebességével megegyező idő alatt térképez fel egy-egy agyi részletet. A berendezés több mint 20 méréstechnikai világrekordot állított fel, világszerte közel 200 egyetemen és kutatóintézetben használják, mint az MIT, Yale, Columbia, Harvard, Oxford, Hong-Kong-i Egyetem, Szingapúri Egyetem, stb. Ennek köszönhető, hogy termelő cégünk, a Femtonics piaci körülmények között dolgozik, az állami pályázatok mellett az elmúlt 10 évben a bevétel 90%-a exportból származik.
Mire használható ez a berendezés a betegségek diagnosztikájában és terápiájában?
A fő fókusz a látáshelyreállítás, amelyben a kezdetektől együtt dolgozunk Roska Botonddal. Ezen túlmenően az MI és a 3D lézermikroszkóp együttműködésével sikerült kidolgoznunk egy olyan eljárás alapjait, amely nagy pontossággal megállapít bizonyos típusú rákos megbetegedéseket is.
A – reményeink szerint – nem túl távoli jövőben bizonyos neurológiai betegségek (Parkinson-kór, demencia, epilepszia) diagnózisához és terápiájához is hozzájárul majd. Komoly áttörés lehet a közelmúltban indított kardiológiai irány, mert a szívben, az agyhoz hasonlóan gyorsan terjednek a jelek, így élő szívet is tudunk mérni.
A világon 50 ezer olyan kardiológus kutató dolgozik, akiknek segíteni tudjuk a munkáját, az aritmiás gyógyszerkísérletekben például a ma használatos módszereknél nagyságrendekkel érzékenyebb tudunk mérni. Ami természetesen vonzó lehetőség a gyógyszeripar számára.
Mire van szükség ahhoz, hogy ez a berendezés megjelenjen a műtőkben?
Ez körülbelül még 10 év. A következő lépés, hogy az egereknél magasabb rendű állatokban is be tudjuk mutatni a diagnosztikát. Ezt követi majd a humán kísérletsorozat, természetesen a betegek beleegyezésével, jogilag teljes mértékben körül bástyázva. Emellett természetesen rengeteg engedélyre is szükség van.