Milyen betegség az ALS? Az amiotrófiás laterálszklerózis tünetei, okai és kezelése

Pénzcentrum2026. február 20. 08:36

Az amiotrófiás laterálszklerózis, vagy - ahogy emlegetni szokták - ALS, egy ritka betegség: 100 emberből mintegy 5-öt érinthet. Az ALS betegség a mozgató idegsejt betegségeinek (motoneuron betegségek, MND) leggyakoribb formája, melynek lefolyása során a központi idegrendszer mozgató idegsejtjei – motoneuronjai – elhalnak. Ez az akaratlagosan mozgatható izmok fokozatos gyengüléséhez, sorvadásához, végül bénulásához vezet.

Az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis), vagy gyakran Lou Gehrig-betegségnek nevezett kórkép a mozgató idegsejt betegségeinek leggyakoribb formája, mégis viszonylag ritka. A betegség bármely életkorban kialakulhat, leggyakrabban 50-60 év között jelentkezik, de örökölt formája már fiatalabb életkorban is megjelenhet - írja az Egészségvonal. Az ALS nem gyógyítható, a kezelés célja a tünetek enyhítése, a beteg életminőségének megőrzése.

Az ALS nem gyakori, de riasztó betegség, hírességeken keresztül jelentős médiafigyelmet kap az utóbbi években. Az ALS másik gyakori neve, a Lou Gehrig-betegség is egy ALS-ben szenvedő, legendás baseballjátékostól származik. De említhetnénk Stephen Hawking elméleti fizikust, aki tovább maradt életben, mint bármely más ismert, a betegségben szenvedő személy. ALS-ben hunyt el Henry A. Wallace, aki az Egyesült Államok 33. alelnöke volt Franklin D. Roosevelt alatt, Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, vagy Sam Shepard a Pulitzer-díjas drámaíró és ismert filmszínész.

2014 augusztusában indul el az "ice bucket challenge", mely során a résztvevők videóra vették, ahogy egy vödör jeges vizet öntenek magukra. Ez az akció is az ALS-re hívta fel a figyelmet és adománygyűjtő akció volt a további kutatásokhoz. 

Az ALS tünetei

Az ALS progresszív betegség, rendszerint lassan kezdődik egy testtájon (leginkább a felső végtagon), csak a test egyik oldalán, majd fokozatosan terjed tovább a törzsre, a nyakra, majd a beteg elveszíti a beszéd, a rágás, a nyelés és a légzés képességét, illetve egyes esetekben demencia is kialakulhat. Az amiotrófiás laterálszklerózisos betegeknél az akut tüdőgyulladás kockázata is magasabb az ételek vagy a gyomortartalom félrenyelése miatt (aspirációs tüdőgyulladás). A betegség korai tünetei:

  • a kéz gyengesége, ügyetlensége, a finom mozgások vonatkozásában;
  • a kézizmok sorvadása;
  • a nyelvizmok sorvadása;
  • gyengeségérzés a lábakban, vállakban;
  • az izmok akaratlan rángatózása, lábizomgörcs;
  • terhelésre jelentkező gyors kifáradás.

A betegég késői tünetei:

  • a járási nehézség (a láb és a boka gyengülése miatt);
  • a testsúlycsökkenés (izomsorvadás miatt);
  • a beszéd-, légzési és nyelési nehézségek.

A betegségben szenvedők nagy része az állapot kialakulásától számított 3-5 éven belül fokozatosan képtelenné válik az állásra és a járásra, sok beteg idővel gépi lélegeztetésre szorul. A betegek kisebb részénél előfordulhat, hogy fokozatosan stabilizálódnak a tünetek és néhány évig állandósulnak, így akár több évtizedig is együtt élhetnek a betegséggel. A betegség a végső stádiumban légzési elégtelenséghez vezet, mert a betegek nem képesek a mellkasi izmok és a rekeszizom irányítására.

Az ALS diagnózisa

Az ALS-t a tünetek alapján nehéz diagnosztizálni, mert több betegség is kezdődhet hasonló elváltozásokkal. A diagnózis alapjául a neurológiai osztályon végzett kivizsgálás szolgál, mely kizár más betegségeket. A neurológus szakorvos a kórtörténet felállítása után laboratóriumi vizsgálatokat (vérvételt), valamint izombiopsziát kérhet az elsődleges izombetegségek kizárására. Ezeken kívül jellemzően az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:

JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

  • elektromiográfia (az izmokban keletkező elektromos impulzusok mérése);
  • ingerületvezetés mérése;
  • képalkotó eljárások (CT, MRI) elsősorban a szervi betegségek kizárására;
  • lumbálpunkció (gerinccsapolás): agy-gerincvelői folyadék (liquor) vétele a gerincből.

Miért alakul ki az ALS?

A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, a feltételezések szerint környezeti, életmódbeli és genetikai tényezők kombinációja okozza - írja az Egészségvonal. A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – alapegységei az idegsejtek, vagyis a neuronok. Az agyban található mozgató idegsejtek (felső motoneuronok) küldenek jeleket a gerincvelői mozgató idegsejtekhez (alsó motoneuronok), majd a különböző izmokhoz. ALS esetén – a felső és az alsó motoneuronok elhalása következtében – a jelek továbbítása megszakad, és az akaratlagosan mozgatható izmok – amelyek többek között a mozgásért, a beszédért, a nyelésért és a légzésért felelősek – fokozatosan gyengülnek és elsorvadnak.

Az esetek többsége spontán, azonosítható ok nélkül jelentkezik (sporadikus, szórványos típus), kisebb részüknél – mintegy tíz százalékuknál – családi öröklődés, vagyis genetikai mutáció (főként a SOD1 gén) okozza (familiáris típus) a betegséget. Az öröklődés kockázata 50 százalék.

Az ALS kezelése

A betegség nem gyógyítható, előrehaladását sem lehet megakadályozni, ezért a kezelés célja a tünetek enyhítése, a beteg életminőségének megőrzése a lehető leghosszabb ideig. Az alábbi kezeléseket alkalmazzák ALS esetén:

  • gyógyszeres kezelés – a betegség kezelésére riluzolt alkalmaznak, ami pár hónnappal meghosszabbítja a túlélését, illetve egyes gyógyszerek alkalmasak lehetnek a súlyosbodás késleltetésére, valamint az izomgörcsök, a székrekedés, a fokozott nyálelválasztás és a kimerültség mérséklésére;
  • fizikoterápia – az izomerő, az ízületek hajlékonyságának fenntartása érdekében;
  • megfelelő tápláltság fenntartása – félfolyékony vagy pépes táplálkozás, súlyosabb esetekben gyomorszondás táplálás;
  • beszédterápia – a beszédkészség minél további megőrzése érdekében;
  • asszisztált lélegeztetés – a betegnek eleinte segíthet az oxigén orrszonda, de később szükség lehet gépi lélegeztetésre.

A tünetek súlyosbodásával egyre inkább segítségre szorul a beteg, végső stádiumban pedig már elengedhetetlen a szakintézményben történő állandó felügyelete.

 

Címkék:
vizsgálat, egészség, gyógyszer, egészségügy, kutatás, betegség, betegek, krónikus,