Pénzcentrum • 2026. március 5. 09:13
A Gazdasági Versenyhivatal egy hónapon belül két alkalommal is a gyógyszerpiacra fókuszált: 105 millió forintos bírságot szabott ki a Normaflore probiotikumok forgalmazójára megtévesztő reklámállítások miatt, és ágazati vizsgálatot indított a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók piacán, ahol egyes nagy szereplőknél versenykorlátozó magatartást és erőfölénnyel való visszaélést gyanít.
A tegnapi nap folyamán beszámoltunk róla, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárása során megállapította, hogy a Norfmaflore-t forgalmazó Opella több állításával is jogsértést követett el, mert nem az engedélyezett alkalmazási előírások alapján mutatta be a termékeit. Ennek apropóján a Telex bővebben utánajárt a magyar gyógyszerpiac visszásságainak - említve a GVH által már feltárt ügyet is.
Mint írják, a magyar gyógyszerpiac az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,1 százalékkal bővült, értéke 2025-re elérte a 3,8 milliárd eurót – derül ki a Pharmindex adataiból. A piac mintegy háromnegyedét a közvetlen lakossági vásárlások adják, a fennmaradó részt a kórházi és egyéb intézményi beszerzések. A növekedést döntően az áremelkedés hajtja, miközben az eladott dobozok száma lényegében stagnál.
Ezt jól érzékelteti, hogy a KSH adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen drágultak a vény nélkül kapható gyógyszerek. Egyes népszerű készítmények – például megfázás elleni szerek, orrspray-k, fájdalomcsillapítók – esetében a drágulás mértéke elérte a 40–50 százalékot. A vény nélküli piacon a felső légúti megbetegedésekre szánt készítmények, a fájdalomcsillapítók és a vitaminok teszik ki a legnagyobb hányadot.
A GVH-ügy tükrében a lap piaci forrásainál érdeklődött, akik a következőket hangsúlyozták:
Fogyasztóvédelmi szempontból kifejezetten indokolt, hogy a gyógyszer- és élelmiszerpiacon a hatóság szigorúan járjon el. Ezekben a szegmensekben különösen fontos, hogy a gyártói állítások igazoltak és megalapozottak legyenek, a fogyasztókat pedig ne vezessék félre túlzó vagy hamis ígéretekkel. Az ilyen tömegtermékek megvásárlására a vevők jellemzően kevés időt fordítanak, ezért tilos a néhány másodperces reklámokban olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek félrevezető képzettársításokat kelthetnek.
Átfogó ágazati vizsgálat a vény nélküli piacon
A másik, jelenleg is folyamatban lévő ügy jóval összetettebb. A GVH átfogó ágazati vizsgálatot indított a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán. Az eljárásban érintett a Phoenix Pharma Zrt. gyógyszer-nagykereskedő, a Benu Magyarország Zrt. patikahálózat-üzemeltető, továbbá több gyógyszercég is, köztük az Opella, a Sanofi-Aventis Zrt. és a Haleon Hungary Kft.
A vizsgálat két fő szálon fut. Az egyik fókuszában a patikai polckép kialakítása áll – vagyis az, amit a fogyasztó a gyógyszerész mögött lát –, különös tekintettel a népszerű vény nélküli fájdalomcsillapítókra. A gyanú szerint a gyógyszer-nagykereskedők olyan patikai együttműködési rendszert hoztak létre, amely korlátozhatta a versenyt: kiszoríthatták a kiskereskedelmi forgalomból más gyártók és forgalmazók – esetleg kedvezőbb árú, azonos hatóanyagú – készítményeit.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A másik eljárási szál azt vizsgálja, hogy a Phoenix Pharmához és a Benu Magyarországhoz köthető patikák – amelyek országszerte több mint száz településen egyedüliként vannak jelen – nem szorítottak-e ki más gyógyszer-nagykereskedőket a helyi piacokról. Ezeken a településeken a két vállalat a hozzájuk köthető patikák működésének számos elemét – a beszerzést, az akciókat, az arculatot – jelentős mértékben meghatározza. A GVH szerint az erőfölénnyel való visszaélés a fogyasztók számára magasabb árakhoz vezethet.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke szerint a vizsgálatok célja a magyar fogyasztók védelme a drágulással szemben, valamint annak ellenőrzése, hogy a polckép- és termékelhelyezési gyakorlat korlátozza-e a versenyt.
A versenypiaci szakértő úgy látja, hogy az ágazati vizsgálat klasszikus versenyjogi (antitröszt) jellegű, üzenete pedig egyértelmű: a vertikális integráció nem mehet a fogyasztók kárára. A piaci szereplőknek lehet legitim okuk arra, hogy a vertikum több pontján együttműködjenek – akár gyártók és nagykereskedők, akár patikahálózatok és nagykereskedők között –, de ennek nem lehet célja a fogyasztók számára hátrányos piacszűkítés vagy versenykorlátozás.
Ugyanakkor ez "vékony jég": önmagában indokolt lehet, hogy egy patika a magasabb árrésű terméket helyezi szemmagasságba, hiszen ez az üzleti érdeke, és a fogyasztó sem szívesen hajol le vagy ágaskodik a polc előtt. Arra viszont ügyelni kell, hogy a vásárló a kedvezőbb árú kínálatról is tájékozódhasson – vagyis a fogyasztónak tudnia kell, ha ugyanazzal a hatóanyaggal létezik jóval olcsóbb alternatíva is.
A versenyjog alapelve, hogy a fogyasztót a vásárlási döntés teljes folyamata során végig védi a jogszabályi környezet. Egy patika tehát nem hivatkozhat arra védekezésként, hogy a vevő tájékozódhatott volna, ha elolvassa a részletes betegtájékoztatót vagy megkérdezi a gyógyszerészt. A hatóság célja, hogy a döntési folyamat minden szakaszában pontos és egyértelmű tájékoztatás érje a fogyasztót. Az azonban egy ágazati vizsgálat bejelentésének szakaszában még nem ítélhető meg, mennyire megalapozott a GVH gyanúja.