Pénzcentrum • 2026. március 16. 05:32
Sok ember szenved olyan betegségekben, amelyek okaira évtizedek óta keressük az orvostudomány válaszát, és még ma is sokan szembesülnek azzal, hogy kénytelenek együtt élni egészségügyi helyzetükkel, miközben problémájukra már létezik gyógyír. A jövőben ez megváltozhat – a technológiának abban is szerepe van, hogy a diagnosztika és a kezelések egyre kiterjedtebb mértékben váljanak hozzáférhetővé. Mostani cikkünkben a Szegedi Tudományegyetem rektorának, fül-orr-gégész professzorának, Prof. Dr. Rovó Lászlónak a segítségével jártuk körül a jelenleg is zajló legígéretesebb fejlesztéseket.
A mesterséges intelligencia ma az egyik legvitatottabb technológia: miközben látványos eredményeket produkál, sokakban komoly kérdéseket vet fel a megbízhatóság, az adatvédelem, a kiberbiztonság, vagy akár a társadalmi elidegenedés kapcsán. Az egyik leggyorsabban átalakuló ágazat, az egészségügy azonban szintén nagymértékben támaszkodik a mesterséges intelligenciára.
Nemrég Rab Árpád jövőkutatóval beszélgettünk arról, hogyan nézhet ki a jövő orvostudománya a rákkutatástól kezdve egészen a vakok gyógyításáig. A beszélgetés során azonban óhatatlanul felmerült egy kényes kérdés is: vajon ezek az áttörések mennyire lesznek valóban elérhetők a hétköznapi emberek számára? Különösen úgy, hogy már ma is vannak milliárdosok, akik elképesztő összegeket fordítanak saját „szuperember” státuszuk megalapozására, az élettartam meghosszabbításától a teljesítményfokozásig.
Ebben a cikkben ezért közelebbről is megnézzük az egészségügyi innovációk világát. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt nekünk, milyen fejlesztések zajlanak jelenleg világszerte és Magyarországon, illetve, hogy hogyan válhatnak a ma még újdonságnak számító megoldások fokozatosan a betegellátás mindennapi eszközeivé.
Az egyik leggyorsabban fejlődő tudományterület
Az egészségügyi technológiai fejlődés az elmúlt években olyan fordulatszámra kapcsolt, amelyhez hasonlót korábban legfeljebb évtizedes léptékekben lehetett látni. Dr. Rovó László szerint világszerte az egyik legnagyobb áttörést a molekuláris szintű biológiai folyamatok megértése és tervezhetősége jelenti. Mint elmondta, ennek szimbolikus mérföldköve volt a 2024-es kémiai Nobel-díj, amelyet az AlphaFold mesterséges neurális hálózathoz köthető kutatások kaptak. Ez a technológia képes a fehérjék térszerkezetének nagy pontosságú előrejelzésére, ami korábban évekig tartó, rendkívül költséges kísérleteket igényelt.
„A módszer gyökeresen felgyorsította és olcsóbbá tette a gyógyszerfejlesztést. Hasonlóan látványos fejlődés zajlik a génterápia területén is, ahol az egyre növekvő genetikai adatbázisok automatikus elemzése új lehetőségeket nyit meg a célzott kezelések előtt.” – fogalmazott a szakértő.
Ezeken a területeken zajlanak most kiemelkedő fejlesztések Magyarországon
„Magyarországon jelenleg több, egymással szorosan összefüggő területen zajlanak kiemelkedő egészségügyi technológiai fejlesztések” – hívta fel a figyelmet Dr. Rovó László.
Az egészségügyi mesterséges intelligencia kutatásainak egyik legfontosabb ernyőszervezete a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor, amelynek egészségügyi pillére az elmúlt években összehangolta a különböző intézmények munkáját. A fejlesztések alapját szinte mindenhol a nagyméretű, jól strukturált adatbázisok jelentik, hiszen ezek nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligencián alapuló megoldások tanításához és klinikai alkalmazásához.
A professzor szerint az adatgyűjtés önmagában nem elegendő: legalább ilyen fontos az adatok tisztítása és annotálása, ami komoly szakértelmet igénylő feladat. Ugyanakkor ezen a területen is megjelent az automatizáció, hiszen bizonyos lépések már maguk is mesterséges intelligenciával támogathatók – például a szabad szövegű orvosi leletek strukturálása révén. Ez nemcsak a kutatásokat gyorsítja fel, hanem hosszabb távon az egészségügyi ellátórendszer terheit is csökkentheti – mutatott rá a kutatóorvos.
A hazai kutatási ökoszisztémának része az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, amelyet a Szegedi Tudományegyetem vezet, és amely 16 magyar egyetem és kutatóhely együttműködésére épül.
A laboratórium elsődleges célja az adatokra alapozott döntéselőkészítés megteremtése az egészségügy, a járványvédekezés és az ökológia területén. A szervezet a koronavírus-járvány idején szerzett tapasztalatokra építve jött létre, felismerve azt az igényt, hogy szükség van egy állandó készenlétű, multidiszciplináris kutatói közösségre, amely képes gyorsan és hatékonyan reagálni az országot érintő egészségbiztonsági kockázatokra.
– magyarázta Dr. Rovó László.
Az eddigi eredmények között szerepelnek olyan komplex monitorozó rendszerek, mint a lakossági egészségindikátorokat elemző TÉR-EPI, valamint a légúti betegségeket figyelő hálózatok. Ezek a megoldások a globális technológiai trendek hazai adaptációját jelentik, és már a gyakorlatban is hasznosíthatók. A laboratórium emellett aktív szerepet vállalt a vészhelyzeti kezelésben is – például a száj- és körömfájás járvány idején –, valamint kiemelt figyelmet fordít az úgynevezett Citizen Science projektekre. Ilyen kezdeményezések révén például az influenzamonitorozó, szúnyog- vagy kullancsfigyelő alkalmazásokkal a lakosság is bekapcsolódhat az adatgyűjtésbe.
A kutatócsoportok munkája jól példázza azt az irányt, amerre a magyar egészségügyi innováció halad. Ezek a fejlesztések egyre inkább interdiszciplinárisak, azaz több tudományágból épülnek fel, és kifejezetten a klinikai gyakorlatban is hasznosítható eredményekre fókuszálnak. Az alapkutatás, a technológiai innováció és a betegellátás itt nem különálló területek, hanem szorosan összekapcsolódó elemek – hangsúlyozta a professzor.
A sokakat érintő bőrbetegségek vizsgálata hasonlóan fontos terület. Az SZTE Dermatológiai Kutatócsoportja több mint két évtizede vizsgálja a bőrbetegségek eredetét. A kutatások fókuszában olyan széles körben elterjedt betegségek állnak, mint például a pikkelysömör vagy az acne vulgaris, amelyek kialakulásában genetikai, immunológiai, környezeti és mikrobiológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak. A pikkelysömört nem csupán bőrtüneteket okozó betegségként vizsgálják, hanem szisztémás kórképként, amely az egész szervezet működésére hat. A kutatók az immunológia, a sejtbiológia, valamint a bioinformatika legmodernebb módszereit is alkalmazzák.
A ritka betegségek kutatása szintén meghatározó iránya a hazai egészségügyi innovációknak. Ezen a területen a HUN-REN Funkcionális Klinikai Genetikai Kutatócsoportja genodermatózisok és neurogenetikai kórképek esetében végez genetikai és funkcionális vizsgálatokat. Mint Dr. Rovó László elmondta, az egyik legnagyobb tudományos kihívást az jelenti, hogy azonos kóroki gént érintő eltérő genetikai variánsok miért vezetnek különböző súlyosságú és lefolyású betegségekhez. A kutatások azonban már most kézzelfogható eredményeket hoztak: egyes megállapítások alapot adhatnak új, személyre szabott terápiák kidolgozásához, például a ritka genetikai bőrbetegségként ismert CYLD kután szindróma esetében.
Az idegrendszeri betegségek megértésében szintén fontos szerepet játszanak azok a vizsgálatok, amelyek az ideg–immun kapcsolatok biológiai alapjait tárják fel. A szakértő szerint a kinurenin-anyagcsere kutatása azért különösen jelentős, mert ez az útvonal egyszerre befolyásolja az idegsejtek működését és a gyulladásos folyamatokat. „Ez a rendszer kulcsszerepet játszik számos neurológiai és pszichiátriai kórkép hátterében” – fogalmazott Dr. Rovó László, utalva arra, hogy az ilyen alapkutatások hosszabb távon új diagnosztikai és terápiás megközelítésekhez vezethetnek.
Az egészségügyi fejlesztések egyre szorosabban kapcsolódnak a mesterséges intelligencia térnyeréséhez is. Magyarországon ezen a területen a beszédtechnológia, a természetesnyelv-feldolgozás, a mélytanulás és a gépi tanulás elméleti és gyakorlati alkalmazásai egyaránt jelen vannak. Ezek az eredmények nem csupán elméleti szinten fontosak: a gyakorlatban orvosi szövegek automatizált feldolgozását, diagnosztikai döntéstámogató rendszerek fejlesztését vagy nagyméretű egészségügyi adatállományok elemzését segítik – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Dr. Rovó László szerint a telemedicina és az orvosi robotika fejlődése jól mutatja, hogyan válik a technológiai innováció a mindennapi betegellátás részévé. Ma már alkalmaznak olyan megoldásokat, mint a fényalapú vérkeringés-monitorozás vagy a hangalapú szív- és tüdőhang-elemzés, amelyek korábban elképzelhetetlen részletességű információkat adnak az orvosok kezébe.
Emellett a robotsebészet is új távlatokat nyit: robotasszisztált ortopédiai és rehabilitációs eljárások segítik a mozgásfunkciók és a neurokognitív képességek helyreállítását, miközben a szenzorokkal és analitikai algoritmusokkal támogatott rendszerek objektív, valós idejű visszajelzést adnak a terápiák hatékonyságáról.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 106 053 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,61%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Saját szakterületéről szólva a professzor a fül-orr-gégészetben alkalmazott robotsebészeti megoldásokat emelte ki. Mint mondta, ezek az eszközök olyan beavatkozásoknál jelentenek áttörést, ahol a mikrométeres pontosság kulcsfontosságú.
Vannak olyan műtéti fázisok, ahol az emberi kéz természetes remegése már önmagában is kockázatot jelenthet
– hangsúlyozta, utalva arra, hogy a robottechnológia itt nem az orvost váltja ki, hanem annak képességeit egészíti ki.
Hasonló szemlélet érvényesül az endoszkópos vizsgálatoknál is, ahol a modern képalkotás és a mesterséges intelligencia együttese egyre pontosabb felismeréseket tesz lehetővé. Az MI-alapú algoritmusok képesek olyan apró elváltozások azonosítására is, amelyek az emberi szem számára könnyen észrevétlenek maradnának. A gyakorlatban ez gyorsabb felismerést és pontosabb karakterizálást jelent – ami végső soron a betegek esélyeit javíthatja – hívta fel a figyelmet a kutató.
Így használják az AI-t a a diagnosztikában, és az orvosi kezeléseknél
„A diagnosztika az egyik legígéretesebb alkalmazási terület, mivel a betegekről folyamatosan óriási mennyiségű adat keletkezik” – magyarázta a kutatóorvos. Hozzátette: ezek alapján mesterséges intelligencia módszerekkel automatizálható egyes elváltozások felismerése, például daganatok azonosítása CT-felvételeken. Ugyanezek az adatbázisok lehetőséget adnak arra is, hogy finomabb mintázatokat tárjanak fel, amelyek alapján az egyéni különbségekhez jobban igazíthatók a terápiák, például cukorbetegek gyógyszerelésének pontosabb beállításával.
Ezek a legnagyobb kihívások a mesterséges intelligencia használatánál
„A mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldások legfontosabb erőforrása a betegadat, amelynek kezelése rendkívül szigorú szabályozás alá esik, ez különösen igaz a genetikai adatokra.” – ismerte el Dr. Rovó László.
A szakértő elmondta: az adatok felhasználása etikai engedélyhez kötött, ami sokszor lassítja a kutatásokat és megnehezíti az együttműködést az adatokat birtokló intézmények, például klinikák és egyetemek között. Emellett a kifejlesztett rendszereknek hosszadalmas engedélyeztetési folyamatokon kell átesniük ahhoz, hogy a mindennapi gyakorlatban is használhatók legyenek.
Ezeken a területeken jöhetnek komoly áttörések
Az egyik legizgalmasabb terület az agy–számítógép interfészek fejlesztése, amelyek képesek az agyi aktivitás alapján döntéseket hozni, például epilepsziás rohamok előrejelzésére, vagy akár beszéd generálására közvetlenül gondolatokból.
– mondta el kérdésünkre a professzor, majd hozzátette: ezek az eszközök nemcsak olvasni, hanem bizonyos esetekben befolyásolni is képesek az agy működését, ahogyan azt a legújabb nemzetközi alvássegítő megoldások is mutatják.
A mesterséges intelligencia emellett kulcsszerepet játszhat a rendkívül komplex betegutak és az egészségügyi infrastruktúra optimalizálásában.
A szakértő kiemelte: nagy előrelépés várható az egyénre szabott terápiák és gyógyszerek terén is.
Az orvosoknak már tényleg csak a gyógyításra kell koncentrálniuk
Az orvostudományban is használják mindennapi feladatok elvégzésére az AI-t: Mint megtudtuk, a nagy nyelvi modellek további segítséget nyújthatnak azzal, hogy leveszik az orvosok válláról az adminisztratív és kommunikációs terhek egy részét, például az időpont-egyeztetést vagy az ismétlődő tájékoztatást, így több idő marad a valódi szakmai döntésekre és a személyes betegellátásra.
Nem kell félni attól, hogy csak a gazdagok kiváltsága lesz az egészség
Dr. Rovó László szerint nagy valószínűséggel a személyre szabott terápiák és a modern diagnosztikai, illetve telemedicina megoldások egyre szélesebb körben válnak elérhetővé.
Sok ilyen technológia már ma is működhet egy egyszerű mobilalkalmazáson keresztül, és a mesterséges intelligencia révén kiválthat bizonyos költséges vizsgálatokat. Bár az új technológiák kezdetben általában drágák, az innováció és a piaci verseny hosszú távon jellemzően az árak csökkenéséhez vezet.
– magyarázta a professzor.
Összességében tehát az a tendencia látszik, hogy ami ma kiváltságnak számít, az a jövőben egyre inkább a mindennapi egészségügyi ellátás részévé válhat.