Pénzcentrum • 2020. június 18. 09:31
Nem csak a lakosságnál vezetett márciusban pánikvásárláshoz a járvány kitörése, az ellátási zavarokra a cégek egy része is megrendeléseinek növelésével reagált. Az ezt követő hetekben azonban az ipar jelentős részében nagyon durván visszaesett a termelés, volt olyan terület, ahol áprilisban 80 százalékkal csökkent a kibocsátás. Így még azoknál a cégeknél is felhalmozódtak a készletek, amelyek nem reagáltak érdemben a márciusi szállítási problémákra, ahol azonban még növelték is emiatt a megrendeléseket, jelenleg halmokban áll az alapanyag vagy az eladatlan készáru.
Bár már régen volt, és szerencsére viszonylag gyorsan megoldódott, de március közepén a magyar ipar egy jelentős részében komoly ijedelmet okozott, hogy a határok lezárása és az akkor még kiforratlan szabályozás miatt elég durván elkezdett akadozni a közúti szállítmányozás - írja a G7. A magyarországi veszélyhelyzet elrendelését követő napokban volt olyan időszak, amikor egész Szlovákián keresztül a csehországi Brnóig, 93 kilométer hosszan sorakoztak azok a kamionok, amelyek Magyarországra próbáltak belépni Rajkánál.
Mivel normál működés mellett a cégek átlagosan nagyjából egyhavi készletet tartanak - de számos, a termeléshez szükséges anyagból, alkatrészből ennek is csak a töredéke áll rendelkezésükre -, ezért a szállítások elakadása tényleg komoly kockázat volt. Akkor voltak olyan cégek, amelyek már csak napokban számoltak a kényszerű leállásig, utóbbira azonban szerencsére végül tömegesen nem került sor, a közúti forgalom gyorsan normalizálódott. A cégek többsége azt tapasztalta, hogy egy rövid időszaktól eltekintve nem volt gond a szállításokkal.
Felhalmozódtak a készletek
Az alapvetően az adott vállalat profiljától függ, hogy milyen formában gyűlt fel a készlet a cégeknél. Azoknál a társaságoknál, amelyeknek szélesebb a termékpalettája, túl sok mindent nem volt érdemes előre letermelni, hiszen nem tudhatták, hogy pontosan milyen késztermékekre lesz szükségük, ha végre beindulnak a megrendelések. Így náluk többnyire az alapanyag, illetve a termeléshez szükséges alkatrészek állnak a raktárban.
Az olyan vállalatoknál azonban, amelyek legfeljebb néhány terméket vagy alkatrészt gyártanak, teljesen más a helyzet. Különösen igaz ez az autóiparra, ahol az egész ellátási lánc működésének a szállítások megfelelő időzítése az alapja. Mivel itt az egyes beszállítók egy elég jól lehatárolt termékkört gyártanak, nekik nem jelentett túl nagy kockázatot, ha ezt előre letermelik.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 106 053 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,61%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Főleg, hogy így jobban fel tudtak készülni a szektor újraindulására is. Több cégnél is azzal számoltak, hogy a nagy gyártók egyik pillanatról a másikra kezdenek majd el nagyobb mennyiséget rendelni, amit viszont a beszállítók a jelenlegi visszafogott kapacitással nem biztos, hogy azonnal le tudnának nekik gyártani. Épp ezért a holtidőszakban - amikor amúgy sem tudtak mit kezdeni a hirtelen feleslegessé vált munkaerővel és kapacitásokkal - sokan inkább előre termeltek, és most ezeket a késztermékeket raktározzák.
Ennek viszont akár hosszú távú hatása is lehet a teljes magyar gazdaságra. A raktárban álló készleteket ugyanis a jövőben már nem kell újra legyártani, ezek akkor járultak hozzá a teljes gazdaság teljesítményéhez, amikor megtörtént a felhalmozás. Magyarul a késztermékkészletek a nagy leállás időszakában kissé felfelé torzították a hazai GDP-adatot, az újraindulást követően viszont némileg visszavethetik majd a gazdasági növekedést. A 2008-as válság kirobbanását követően például hosszú negyedéveken keresztül a készletek leépítése volt az egyik legfontosabb GDP-csökkentő tényező.