Pénzcentrum • 2025. február 11. 04:01
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól mutatja, hogy még a legnagyobb belső piaccal rendelkező Lengyelország is 58%-os GDP arányos kivitellel rendelkezett 2023-ban (nálunk 81% volt az arány). Az exporton belül meghatározó a feldolgozóipar - írta friss elemzésében a GKI.
Bár a hazai, euróban mért feldolgozóipari kivitel (és persze a hozzátartozó import is) duplájára nőtt 2010 és 2023 közt, a régiós országok e mutatóban is jobban teljesítettek nálunk a vizsgált időszakban: Lengyelországban 2,9-szeresére, Csehországban 2,4-szeresére, Szlovákiában pedig 2,3-szörösére nőtt a feldolgozóipari, euróban mért export.
Bár az export alakulása sok tényezőtől függ, az egyik legfontosabb közülük, hogy mennyire versenyképes a gazdaság, melynek egy kiemelt eleme, hogy milyen bérköltség mellett tud előállítani egy egységnyi, kivitelre kerülő árut. A forint leértékelődésével az exportáló vállalatok egyre kevesebb euróból képesek finanszírozni a forintban felmerült bérköltségeket. Tehát minden hátránya mellett a forintleértékelődés támogatja az exportot.
A nagy, jellemzően multinacionális, közel 100%-ban exportra termelő vállalatok végsősoron tehát az euróban mért bérköltséggel számolnak, így fontos szempont, hogy a régiós devizában mért bérköltségük növekedését mennyire ellensúlyozta ezeknek a devizáknak a leértékelődése, netán a termelékenység növekedése. Nemzeti valutában mérve 2010 óta a régióban a hazai feldolgozóipari munkaerőköltség nőtt legnagyobb mértékben (főként a magasabb inflációs pálya miatt). 2024-ig, a forintban mért magyar feldolgozóipari munkaerőköltség megháromszorozódott. Második legnagyobb növekmény a lengyeleknél volt, ott 2,5-szeresére nőtt a mutató.
A hazai exportőröket kárpótolta azonban a folyamatos, régiós szinten kiemelkedő devizaleértékelődés. A cseh korona euróval szembeni árfolyama 2024-ben a 2010-es szinten állt, a lengyel fizetőeszköz mindössze 7%-ot gyengült, északi szomszédunk pedig megkerülte a leértékelődés problémáját, ott 2009 óta a közös európai valuta a fizetőeszköz. Mindeközben a forint 30%-ot gyengült az euróval szemben.
Ezzel együtt is az euróban számított feldolgozóipari munkaerőköltség nagyjából párhuzamosan nőtt a régióban: a cseheknél 105%-os, a lengyeleknél 97%-os növekményt figyelhettünk meg, míg hazánkban kereken 100%-kal nőtt a mutató. A régióból egyedül az eurót használó Szlovákia lóg ki, ott 115%-os növekménnyel kellett a munkáltatóknak kalkulálniuk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A munkaerőköltség növekedését láthatóan nem a feldolgozóipari munkaerő termelékenységének javulása hajtja. E mutató 2010-hez képest a szlovákoknál 58%-kal, a cseheknél 33%-kal a lengyeleknél 38%-kal emelkedett. Eközben Magyarországon 8%-os volt a bővülés. A gyengélkedő hazai adatokat főként az alacsony hozzáadott értékű iparágak előretörése magyarázza.
Mindezzel együtt az euróban mért feldolgozóipari átlagkereset 2024 átlagában Csehországban 4%-kal, Lengyelországban 5%-kal magasabb, míg Szlovákiában 7%-kal kisebb, mint nálunk (1 720 euró). Összességében tehát a kisebb mértékben növekvő magyar feldolgozóipari exportot részben magyarázza az átlagos mértékű munkaerőköltség növekmény melletti átlag alatt bővülő termelékenység.