Jeki Gabriella • 2025. május 3. 13:01
Egyre szélsőségesebb időjárási helyzetek alakulnak ki napjainkban a Balatonon, és emiatt egy komolyabb alkalmazkodási stratégiákra van szükség a fenntartható jövő érdekében. Ezeket a hatások ma már mi, a balatoni vendégek is a saját bőrünkön érezzük. Sűrűsödő viharjelzések, undorító algásodás, jégeső és szélviharok. A Balaton Fejlesztési Tanács földnapi konferenciáján a Pénzcentrum is részt vett, ahol kiderült: a Balaton időjárása meglehetősen összetett dolog és bizony meglehet, hogy ezen a nyáron nekünk is szembe kell néznünk a változékonyságának az árnyoldalaival.
Manapság egyre inkább előtérbe kerül annak a ténye, hogy a Balaton egy érzékeny ökológiai és meteorológiai rendszer része. Az elmúlt években ugyanis egyre gyakrabban tapasztalhatók szélsőséges időjárási jelenségek a tó környékén: hirtelen jégviharok, intenzív felhőszakadások, váratlan széllökések és a nyári hőhullámok növekvő intenzitása mind a klímaváltozás kézzelfogható jelei. Ezek az extrém események a helyi ökoszisztémát, a turizmust, a közlekedést és a tóparti települések biztonságát is komolyan érintik.
Kiszámíthatatlan az időjárás a Balatonnál
A Balaton időjárása meglehetősen összetett dolog, nem túlzás azt állítani, hogy hazánk egyik legbonyolultabb meteorológiai folyamatai zajlanak itt. A tó ugyanis három éghajlati hatás találkozásánál fekszik: egyszerre érvényesül az óceáni, a mediterrán és a kontinentális klíma befolyása. De ez még nem minden, hiszen ehhez hozzájárulnak a kistérségi hatások. A nagy vízfelület például egyfajta termikus kényszert jelent az időjárás alakulására: lassabban melegszik fel, lassabban hűl ki, és folyamatosan módosítja a környezet mikroklímáját. Emellett ott van a Bakony hegység hatása, ami jelentősen átalakítja az északnyugati irányból érkező légáramlatokat, és persze a változatos talajfelszín is szerepet játszik. Mindezek együtt teszik igazán kiszámíthatatlanná az időjárási folyamatokat a Balatonnál
– mondta el a Pénzcentrum kérdésére az előadása végén Dr. Horváth Ákos, a HungaroMet Viharjelző Obszervatórium obszervatórium vezetője.
Ahogy arra a szakember rámutatott, a balatoni jég, vagy éppen annak hiánya is sokat elárul a magyar tengernél zajló, felgyorsult változásokról. Mint emlékeztetett, 1987-ben 42 centiméter vastag jégen állhattunk, 2017-ben mindez már csak 22 centméter volt, és most, 2025-ben nulla centiméter. A Balaton nem fagyott be. Pedig a jégnek rengeteg sajátossága van: amikor nincs jég, a rövidhullámú besugárzás (télen is) bejut a vízfelszín alá, ami azt eredményezi, hogy megindulnak az algák és más biológiai folyamatok, amelyek korábban csak tavasszal, a jég olvadása után voltak jellemzők. A jégmentes állapot tehát elősegíti a fotoszintézist a téli hónapokban is, pedig korábban ez a folyamat gyakorlatilag leállt. Így ezen a nyáron is arra lehet számítani, hogy miután jégmentes maradt a Balaton, így erőt kaphatnak az algák.
Egyre pontosabbak a meteorológiai előrejelzéseink, ma már egészen más helyzetben vagyunk, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Nagyon sokat jelent, hogy néhány éve egy szuperszámítógép is segíti a munkánkat. Ennek köszönhetően tudunk kifejezetten a Balatonra optimalizált számítógépes modelleket futtatni, amiket folyamatosan fejlesztünk. A szakembergárda is megfiatalodott: remek, lelkes és hozzáértő kollégákkal dolgozunk együtt, ami óriási előrelépést hozott. A méréseink ma már minden korábbinál pontosabbak, és így az előrejelzéseink is. Ami a következő szezont illeti, alapvetően az látszik, hogy a sokéves átlagnál melegebb időjárásra számíthatunk, aminek nagy a valószínűsége. Persze az előrejelzések sosem teljesen biztosak, mindig van bennük bizonytalanság, de az irány egyértelműen a melegedés felé mutat. A rendkívüli szárazságot valószínűleg csak a nyár végén fogunk komolyabban érezni. És bár a viharok száma csökkenő tendenciát mutat, de ha mégis kialakul majd, az várhatóan jóval hevesebb lesz, mint korábban. De nem szabad szem elől téveszteni a bizonytalansági tényezőt sem, hiszen ha egy ciklon becsapódik, mint például tavaly a Boris nevű ciklon, az jelentős csapadékot hozhat, és teljesen átírhatja az adott év időjárási viszonyait
– hangsúlyozta Dr. Horváth Ákos, aki szerint a közel száz éve működő balatoni viharjelzés óriási felelősséget jelent.
Hullámzó rétegek és speciális szél
A szakember előadásából azt is megtudhattuk, hogy a Balaton időjárása jóval összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A tavat körülvevő domborzat mellett maga a víz is aktív szereplője az itt zajló folyamatoknak. Ősszel például a vízfelszín felett kialakul egy alig észrevehető, 10–20 centiméter vastag „hullámzó felszíni réteg”, amit leginkább a tapasztalt vitorlázók ismernek jól. Ez a réteg különösen akkor erős, amikor a Balaton vize hidegebb a környezeténél, és még jobban megfigyelhető speciális víz feletti mérőműszerekkel. Egy-egy erősebb légáramlat ezt a réteget azonban könnyedén „elfújja”, ilyenkor a tó párolgása hirtelen megugrik, mondhatni szinte „fellélegzik” a víz.
A Balaton egyedi mikroklímájának kulcsszereplője a tavi cirkuláció is, amikor a tó és környezete közti hőmérséklet-különbség mozgásba hozza a levegőt, ami létrehoz egy állandó, de változékony légáramlást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezt a folyamatot a parti területek beépítettsége is nagyban befolyásolja. A magas épületek és a megváltozott talajfelszínek ugyanis mind módosítják a mikroklímát, és ezen keresztül magát a tavi cirkulációt is. Nem is gondolnánk, de ennek a hatása messzire elér: bizonyos napokon a Balaton felől induló felhők akár Budapestig is eljuthatnak.
Emellett nem szabad megfeledkezni a bóra és a bakonyi szél jelenségéről. Ezek a bukószelek hasonlóan működnek, mint az Adrián: hirtelen lecsapnak, majd „megpattannak” a felszín felett, ahol hullámfelhőzetet hoznak létre. A Balaton „válaszol” az északi szélre is: van, amikor a tó közepén keleti szél kezd fújni, miközben a parton még az északit érezzük, mintha a Balaton saját logikája szerint „beszélgetne” a környezetével.
A Balaton időjárását nyáron alapvetően a konvektív csapadék, vagyis a zivatarok határozzák meg. Ezek a jelenségek nemcsak látványosak, hanem komoly hatással is járnak: szélviharokkal, villámlással, jégesővel, ami különösen a vízen lévőket érinti veszélyesen. A zivatarok gyakorisága és intenzitása a környezetre szintén közvetlen hatással van. A legveszélyesebb helyzeteket általában a délnyugati instabilitási vonalak, illetve az úgynevezett szupercellák okozzák. Ezek az erősen forgó zivatarfelhők óriási meglepetéseket tudnak hozni, pillanatok alatt alakulhat ki egy-egy extrém időjárási helyzet. Ám ha ezek a nyári zivatarok elmaradnak, annak is súlyos következménye lehet, mert komoly vízmérleg-deficit alakulhat ki a tónál. Ugyanakkor, amikor hirtelen hatalmas víztömeg zúdul le, az is problémás, ami nagy erővel mossa be a hordalékot a tóba, ráadásul a szennyvízrendszer sincs felkészülve ilyen terhelésre
– magyarázta dr. Horváth Ákos, aki felhívta a figyelmet egy érdekes jelenségre: a Balaton „nem szereti” a nappali zivatarokat; előfordul, hogy a délnyugati zivatarok láncolata között egyfajta rés alakul ki, és maga a Balaton alig kap csapadékot, miközben például Veszprémben vagy Kaposváron nagy zivatarok tombolnak.
De nem szabad megfeledkeznünk az atlanti viharciklonokról sem, hiszen ezek a hosszabb ideig tartó délies áramlások akár 1,9 méteres vízszintkülönbséget is okozhatnak a Balaton két partja között. Olyan, mintha a tó „kibillenne”, amit a szakember az apály jelenségéhez hasonlított.
Ami pedig a szárazságot és a forróságot, azaz az igazi „csendes gyilkost” illeti: az elmúlt években a nyugati szelek öve egyre több nedvességet szállít a trópusi területekről, ami a mélyebb ciklonok révén több csapadékot hozhatna, de közben a trópusi sivatagok hatása egyre erősebben érződik. Ez a kettősség, tehát a nedvesség importja és a száraz területek felől érkező meleg, száraz légtömegek extrém kiszámíthatatlanná teszi, hogy épp melyik erő dominál. És ez az, ami hosszú távon talán a legnagyobb kihívást jelenti a Balaton térségében.