Pénzcentrum • 2025. május 7. 21:34
Május 6-án benyújtotta a Kormány a 2026-os költségvetés tervezetét. A Niveus elemzése szerint a korai beterjesztésen túl a büdzsé fő üzenete, hogy továbbra is jelentős mértékben a belső fogyasztásra és a szektorális különadókra épít – ez fenntartja a bevételi stabilitást, de a gazdasági növekedés mértéke és fenntarthatósága szempontjából kérdéseket vet fel. Az energiaágazat befizetéseinek jelentős csökkenése mellett a kisvállalati adóból (KIVA) tervezett bevételnövekedés a szembetűnő a jövő évre.
Fogyasztási adók: kisebb növekedés, de továbbra is kiemelt szerep A költségvetés 2026-ban több mint 600 milliárd forintos növekményt vár a fogyasztási típusú adókból – a regisztrációs adó kivételével minden tételben emelkedésre számít, bár százalékosan kisebb mértékben, mint az előző években. A tervezet szerint az ezekből származó bevételek elérik a 11.592 milliárd forintot, ami az összes bevétel közel egyharmadát jelenti..
Különadók: tartós szerkezeti elemként maradnak velünk A különadók továbbra is meghatározó részét képezik a költségvetésnek. 2026-ban ezek összesített értéke a GDP több mint 2%-át teszi ki. Kiemelkedő tétel a kiskereskedelmi adó és a bankadó növekedése. A korábban megszüntetett adónemek – például a gyógyszeradó vagy a légitársasági különadó – viszont nem térnek vissza.
KIVA és ÁFA: optimista várakozások A kisvállalati adó (KIVA) esetében a belépési korlátok emelése miatt közel 18%-os növekedéssel számol a tervezet. Az általános forgalmi adó (ÁFA) bevételei 6%-kal emelkedhetnek, amit a háztartási fogyasztás közel 4,4%-os növekedése támaszthat alá. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács figyelmeztet, hogy a prognózis érzékeny a 2025-ös makrogazdasági folyamatokra – különösen, ha azok a vártnál kedvezőtlenebben alakulnak.
Sávosan alakuló személyi jövedelemadó és járulékbevételek A személyi jövedelemadó bevételek 2026-ban némileg csökkenhetnek, főként az anyák adómentességének hatására – még a minimálbér emelése ellenére is. Ezzel szemben a járulékbevételek és a szociális hozzájárulási adó 9%-os növekedése közel 750 milliárd forint többletet jelenthet, ami a költségvetés egyik legnagyobb növekménye.
További adónemek és kiadási szerkezet Jelentős marad a pénzügyi tranzakciós illeték, amely már a hatodik legnagyobb adónem. A regisztrációs adóból származó bevétel viszont 14%-kal csökkenhet. A lakossági illetékek 16%-kal emelkedhetnek, amit az ingatlanpiac élénkülése és az inflációkövető gépjárműátírási díjak indokolhatnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Honvédelem és rezsivédelem: továbbra is prioritás A kormány 2026-ban a GDP 2%-át fordítaná honvédelemre, ezzel ez a tétel meghaladja a 2000 milliárd forintot. A rezsivédelem kiadásai is velünk maradnak – ezek a területek továbbra is kiemelt szerepet kapnak a kiadási oldalon.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint a költségvetés stabil bevételi alapokra épül, de a magas fogyasztási és szektorális adóterhek strukturális kockázatokat hordoznak: „A tervezett bevételek jelentős része nem ciklussemleges, így egy gyengébb makrogazdasági év gyorsan átrendezheti a pénzügyi mozgásteret.”