Portfolio • 2025. május 26. 19:31
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter belső kormányzati harcot folytat a magyar kkv-k támogatásáért, miközben a gazdaságfejlesztés új irányait szorgalmazza. A Termelékenységi Konferencián elhangzott beszédében a német gazdasági függőség csökkentését és a kevésbé erőforrásigényes iparágak fejlesztését sürgette - tudósított a Portfolio.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 rendezvényen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részletesen beszélt a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról és a szükséges stratégiai irányváltásról. Előadásában kiemelte, hogy a kormányon belül is küzdelmet folytat a hazai kis- és középvállalkozások érdekében.
A tárcavezető aggasztónak nevezte, hogy a beruházási aktivitás már két éve negatívan befolyásolja a GDP növekedését. Rámutatott a gazdasági folyamatok összefüggéseire: ha a gazdaság teljesítménye gyenge, a vállalkozások nem képesek finanszírozni a béremeléseket, ami visszafogja a fogyasztást is. "Ha a gazdaságnak nem megy jól, a cégek nem tudják kigazdálkodni a béremeléseket, és így a fogyasztás sem megy jól" – fogalmazott.
Nagy Márton kritikusan értékelte a magyar gazdaság Németországtól való függőségét, amely véleménye szerint az elmúlt években tovább erősödött. Meglepő módon a dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak hazai megjelenését sem tekinti valódi diverzifikációnak. "Ha a magyar gazdaságban megjelenik egy koreai vagy kínai akkumulátorgyár, az nem azt jelenti, hogy diverzifikáltunk, hanem azt, hogy jobban erősödött a kitettségünk a járműipartól és a német ipartól" – jelentette ki.
A miniszter új gazdaságfejlesztési irányt javasolt, amely három kevésbé erőforrásigényes ágazatra összpontosítana: az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a turizmus fejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy olyan iparágakra kellene fókuszálni, amelyek "kevésbé emberi erőforrásintenzívek, magyar tulajdonúak és kevésbé energiaintenzívek".
A bérek kérdésében Nagy Márton elismerte a lemaradást, kiemelve, hogy Magyarország a minimálbér tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban. "Bérben tehát le vagyunk maradva" – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremeléseknek összhangban kell lenniük a gazdaság teljesítőképességével.
A miniszter a Demján Sándor 1+1 program kapcsán konkrét eredményekről is beszámolt: "Harcokat bonyolítottam le a kormányon belül, és ezt a hétvégén is folytattam, hogy a Demján Sándor 1+1 program keretében bejött 130 milliárd forintnyi igényt mind kifizesse a kormány és amellett érvelek, hogy ők mindannyian kapjanak ilyen forrást. Ez 1800 céget érint." Hozzátette: "Nemzetgazdasági miniszterként az utolsó véremig kell harcolnom."
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A minimálbér-emelés kérdésében optimista álláspontot képviselt: "Nem kell félni a minimálbér emelésétől", ha az eléri a rendszeres átlagkereset 50%-át, az legfeljebb minimális kockázatot jelent – üzente a vállalkozásoknak. Ugyanakkor jelezte, hogy a bérmegállapodásról szóló vitát októberben újra kell nyitni, figyelembe véve a gazdasági realitásokat.
Nagy Elek, az MKIK elnöke a konferencia megnyitóján a termelékenység javításának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összevetésben kedvezőtlen, és a kamara digitális ébresztőprogramot tervez, amely 10 ezer vállalkozásnak segítene a tudatos digitális fejlődésben.
MTI/Koszticsák Szilárd