Pénzcentrum • 2025. június 24. 04:05
Bár a külföldi turisták száma 2024-ben még nem érte el a járvány előtti rekordot, a Magyarországon eltöltött napjaikból származó bevételek így is jelentősen hozzájárultak a gazdasághoz. A turizmus a GDP 6,5%-át adta, és a többnapos látogatások során közel 3000 milliárd forintot költöttek el az országban. A szállásköltségek alakulása alapján viszont látható, hogy a turisták több mint 70%-a nem kereskedelmi szálláshelyeken tartózkodik. A budapesti dominancia tovább nőtt, miközben a vidéki régiók súlya csökkent – a jövőben éppen ezen egyensúly eltolása jelentheti a fenntartható növekedés kulcsát.
Az elmúlt tizenöt évben komolyan megnőtt a turizmus szerepe Magyarországon. A külföldiek által Magyarországon eltöltött napok száma 2010-es 95,7 millió napról a 2019-es csúcsig 138,5 millió napra nőtt (+44,7%), és 2024-ben is 115 millió felett volt (+20%). Ezen túl viszont érdemesebb mélyebben is megvizsgálni a Magyarországra irányuló turizmust, mivel költéseik (2024: 2945 milliárd Ft, KSH) révén a GDP-t is növelik. A GDP 6,5%-át (KSH) kitevő turisztikai szektor hozzáadott értékének legalább a fele a külföldi turistákhoz kötődik.
A több napra érkező külföldiek 2024-ben 13 millió utazás során összesen 77,5 millió napot töltöttek hazánkban. Az átlagos tartózkodási idő azonban csökkent: a 2010-es 6,9 napról 5,9 napra. Ezt az alacsony közlekedési és szállás költségek okozzák; mivel olcsóbbá vált a kiutazás, így rövidebb utakra is elköteleződnek turisták. Általánosan elmondható, hogy az utazások számai, az itt töltött idő, és a turisták költései 2019-ig fokozatosan nőttek.
A koronavírus-járvány alatt jelentős visszaesés történt, majd újra fokozatosan nőtt a beutazó forgalom. Ugyanakkor a 2019-es csúcsévtől még elmaradt a vendégéjszakák száma 2024-ben. A kevesebb vendégéjszaka mellett is a napi költés reálértékben erőteljesen, közel 65%-kal emelkedett, ami jól jelzi, hogy hazánk egyre kevésbé olcsó a külföldiek számára - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb közleményében.
A külföldiek által Magyarországon töltött vendégéjszakák száma (millió nap) és az egy napra jutó átlagos költés mértéke 2010-es árakon (ezer Ft/nap), 2010-2024
Érdemes összevetni a több napra érkező külföldiek által Magyarországon töltött napok számát a vendégéjszakák számával. A vendégéjszakákba csak a hivatalos szállodák, panziók, és Airbnb-k tartoznak bele, ám nincs benne a családnál, barátoknál, vagy külföldiek által tulajdonolt hazai ingatlanokban tartózkodás, ami kulcsfontosságú, mivel a szállás teszi ki a kiadások majdnem felét (KSH). Ezeket összevetve azt látjuk, hogy 2024-ben az összes, külföldiek által kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma 22,6 millió (KSH) volt, ami alig 29%-a az összes, 1 napnál hosszabb időre érkező külföldi Magyarországon eltöltött napjai (77,5 millió) számának. Látható, hogy az eltöltött napok több mint 70%-át teszi ki a nem kereskedelmi szálláshelyeken töltött idő.
A turisták célpontjainak megoszlása az országon belül továbbra is meglehetősen egyenlőtlen. Budapest aránya 2010-ben 42% volt, ez 2024-re 52%-ra ugrott. Jelentős (de a korábbi évektől jelentősen elmaradó) Nyugat-Dunántúl részesedése is (2024: 14,6%), míg a balatoni régió meg tudta tartani súlyát (2024: 11,2%). Így a külföldi turizmus háromnegyede irányul a három régióra.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Magyarországra tett külföldi többnapos utazások megoszlása turisztikai régió szerint (%)
A jövőben az ország számára fontos lenne a külföldi vendégéjszakák számát emelni, mivel a rövidebb utazások során kevesebb programot vesznek igénybe, ezért kevesebben részesülnek a turizmus bevételeiből. Ehhez elengedhetetlen, hogy Budapesten túl az ország többi része is növelje részesedését a turizmusból. Nagyobb hegyek és vízpart hiányában (a balatoni települések és a környezet már jelenleg is rendkívül túlterhelt) ezt a célt csak magas színvonalú élményszolgáltatásokkal és kulturális programokkal lehet megvalósítani az ország egyéb városaiban és régióiban. A korábban jellemző árelőny („Magyarország olcsó”) helyett a részpiacokat megcélozva, a minőségi szolgáltatásokra érdemes építeni a hazai turizmust.