Biró Attila • 2025. szeptember 5. 16:05
Az elmúlt négy évtizedben drámai átalakuláson ment keresztül a világ jövedelmi térképe: míg 1987-ben még tízből három ország a legszegényebb kategóriába tartozott, 2024-re ez az arány 12%-ra zsugorodott. A középső jövedelmi sávok ma már az államok közel felét lefedik, miközben a magas jövedelmű országok aránya is látványosan nőtt. A Világbank adatai szerint mindez egyszerre jelzi a szegénység visszaszorulását, a fogyasztói piacok bővülését és a globális gazdaság lassú, de biztos átrendeződését.
Az elmúlt négy évtizedben látványosan átalakult a világ jövedelmi térképe: míg 1987-ben a világ országainak közel harmada a legszegényebb kategóriába tartozott, mára alig minden nyolcadik.
A Világbank adatai szerint 1987-ben még 49 ország számított alacsony jövedelműnek (ez a világ 30%-a volt), 2024-re azonban már csak 25 ilyen ország maradt, ami a globális országoknak mindössze 12%-át teszi ki.
A középosztály országai lettek többségben
A trend tehát egyértelmű: miközben a szélsőséges szegénység visszaszorul, a legtöbb állam nem a leggazdagabbakhoz zárkózik fel, hanem a középső jövedelmi sávokban ragad meg. 2024-ben az alsó-közepes jövedelmű országok a világ 23%-át, a felső-közepesek pedig 25%-át adják, vagyis a kettő együtt a világ országainak majdnem felét fedi le.
Ez egy szélesebb, de törékeny középréteget jelent a globális jövedelmi piramisban.
A gazdag országok klubja szűk volt, de nagy a változás
1987-ben az országok körülbelül 25%-a számított magas jövedelműnek, 2024-re ez az arány már megközelíti a 40%-ot. Ez a növekedés jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte folyamatosan emelkedett a jólét szintje, és sok gazdaság átlépte a Világbank által meghatározott jövedelmi küszöböt.
40 év alatt látványos átrendeződés
1987 és 2024 között a világ országainak egyre nagyobb része került ki a mélyszegénységből, ami a globális vagyoneloszlás egész szerkezetét átrajzolta.
A számok azt mutatják, hogy a szélsőséges szegénység visszaszorulása valós folyamat, ám a valódi gazdasági felzárkózás – a középből a leggazdagabbak közé – sokkal lassabban és nehezebben megy végbe.
De hogyan is osztályoz a Világban? A Világbank minden évben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy főre jutó értéke alapján sorolja be az országokat jövedelmi csoportokba. Az úgynevezett Atlas-módszer segítségével meghatározott küszöbértékek a következők:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- Magas jövedelmű országok: legalább 13 936 dollár/fő (kb. 4,7 millió forint)
- Felső-közepes jövedelmű országok: 4 496–13 935 dollár/fő (kb. 1,5 millió forint - 4,7 millió forint)
- Alsó-közepes jövedelmű országok: 1 136–4 495 dollár/fő (kb. 385 ezer forint - 1,5 millió forint)
- Alacsony jövedelmű országok: legfeljebb 1 135 dollár/fő (kb. 385 ezer forint)
Ez a besorolás adja az alapját annak a statisztikának is, amely megmutatja, hogyan tolódott el a világ országainak jövedelmi szerkezete az elmúlt négy évtizedben: miközben egyre többen kerülnek ki a legszegényebb kategóriából, a leggazdagabb csoport továbbra is szűk maradt.
Mi történt a legszegényebbekkel?
1987-ben a világ országainak még 30%-a tartozott az alacsony jövedelmű kategóriába, 2024-re azonban ez az arány 12%-ra csökkent. A visszaesés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy időközben az országok száma összességében is bővült.
A folyamat évtizedes fejlődést jelez: egyre több állam tudott kitörni a legalsó jövedelmi sávból, így mára a két középső kategória (alsó-közepes és felső-közepes jövedelmű országok) együtt már a világ országainak közel felét, 48%-át teszi ki. Szakértők szerint ez a kilencvenes évektől kezdődő gazdasági fejlődés kézzelfogható eredménye.
A bővülő középréteg nemcsak a szegénység visszaszorulását jelzi, hanem a fogyasztói piacok és a gyártókapacitások erősödését is a feltörekvő gazdaságokban.
Magyarországon a gazdagok lettek gazdagabbak
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a hazai vagyonosodással is évtizedes távlatban. Az elemzésből kiderült, Magyarország Európa legvagyonosabb szűk elitjével rendelkező országa lett – legalábbis, ha azt nézzük, mennyi vagyon összpontosul a leggazdagabb 10 százalék kezében. Friss, nemzetközi adatok szerint ugyanis hazánk vagyoni egyenlőtlensége az egész EU-ban a legmagasabb, és világszinten is olyan országokkal játszunk egy ligában, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy India.
Történt mindez úgy, hogy 1995 és 2014 között a társadalom vagyoni szerkezete viszonylagos egyensúlyt mutatott, ám 2015 után drámai átrendeződés következett: az elit elképesztő mértékben gazdagodott, a szegényebb rétegek pedig egyre kevesebb részt hasíthatnak ki a közös tortából.