Pénzcentrum • 2025. szeptember 29. 17:22
A januártól esedékes minimálbér-emelés körüli vita egyre élesebb – írja a Portfolio.hu. A hároméves bérmegállapodás alapján idén 9 százalékkal nőttek a minimálbérek, jövő januártól pedig eredetileg 13 százalékos, 2027-től pedig 14 százalékos emelés lett volna tervezve. A makrogazdasági feltételek azonban változtak, így a felek már most vitáznak a pontos mértéken.
Nagy Márton pénzügyminiszter szerint a munkavállalói érdekképviseletek 12-13 százalékos emelést kérhetnek, míg a munkáltatók 9-10 százalékot tartanának reálisnak. A kormány azonban közvetítő szerepet vállalhat az álláspontok közelítésében, a költségvetési hatás azonban a konkrét javaslatoktól függ.
A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt 15 évben a szociális hozzájárulási adó 28-ról 13 százalékra csökkent. A munkáltatók további 12 százalékra történő csökkentést kérnek, ami évente 200 milliárd forintot venne ki a költségvetésből. Bár a büdzsé szempontjából fájdalmas lépés, egy kétszámjegyű minimálbéremelés esetén nem biztos, hogy elkerülhető.
A múlt heti VKF-ülésen a felek felmérték egymás álláspontját, ám a munkáltatók és a munkavállalók elképzelései jelentősen eltérnek egymástól. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a korábbi bérmegállapodás már nem tartható, mivel a gazdasági növekedés, amelyhez az emeléseket tervezték, elmaradt.
Ezzel szemben Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy véli: a béremelés célja nem a munkavállalók életszínvonalának javítása, hanem megtartásuk, és ha az átlagbérek 9-10 százalékkal nőnek, ez a mértékű minimálbéremelés is kifizethető.