Pénzcentrum • 2025. október 22. 18:15
A KSH friss adatai szerint 2024-ben 1,82 millió embert fenyegetett szegénység vagy társadalmi kirekesztettség Magyarországon, ami a lakosság 19,4 százalékát jelenti. A jövedelmi egyenlőtlenségek rekordszintre emelkedtek, miközben a romák és az egyedülálló idősek helyzete jelentősen romlott.
A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétette "A háztartások életszínvonala" című kiadványának 2024-es adatait. Az eredmények szerint a szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettek száma nyolcezerrel nőtt az előző évhez képest, így összesen 1 millió 819 ezer főt érint ez a probléma.
A publikáció egy nappal azután jelent meg, hogy nyilvánosságra került: az elmúlt években jelentősen alulbecsülték a gyermekszegénység mértékét. A korábbi adatok revíziója során a 2020-as gyermekszegénységi mutatót például 120 százalékkal kellett megemelni, 9,5 százalékról 20,9 százalékra.
A jövedelmi egyenlőtlenségek soha nem látott mértékben növekedtek. A leggazdagabb ötöd háztartásaiban az egy főre jutó havi jövedelem 458 ezer forint, míg a legszegényebb ötödben mindössze 101 ezer forint. Ez 4,8-szoros különbséget jelent, ami jelentős növekedés a korábbi évek 4,2-4,4-szeres arányához képest - számolt be a HVG.
A gyermekvállalás továbbra is szegénységi kockázatot jelent. A gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermek nélküliekének alig több mint kétharmadát éri el. Különösen nehéz helyzetben vannak a nagycsaládosok, ahol 165.750 forint az egy főre jutó átlagos havi jövedelem, valamint az egyedülálló szülők és gyermekeik, akiknél ez az összeg 168.833 forint.
Az iskolai végzettség alapján is jelentős különbségek mutatkoznak: míg a diplomások háztartásaiban 309 ezer forint az egy főre jutó havi jövedelem, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél ez mindössze 137 ezer forint. Földrajzi szempontból Budapesten a legmagasabb az átlagjövedelem (310 ezer forint), míg az észak-magyarországi régióban csak 193 ezer forint.
A fogyasztási kiadások terén az egy főre jutó összeg évi 2 millió 14 ezer forint volt, ami havi átlagban 167.833 forintot jelent. Ez reálértéken 2,9 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal az élelmiszerek és alkoholmentes italok vásárlása nőtt, míg a hírközlésre, kultúrára és oktatásra fordított kiadások reálértéken csökkentek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Érdekes jelenség, hogy bár a szegénység mindhárom alcsoportjába (relatív jövedelmi szegénység, súlyos depriváció, alacsony munkaintenzitás) tartozók száma csökkent, a szegények összlétszáma mégis nőtt. Ez annak tudható be, hogy kevesebben vannak, akik egyszerre több kategóriába is beletartoznak, de többen lettek azok, akik legalább egy kategóriába besorolhatók. A mélyszegénységben élők száma ugyanakkor jelentősen, 139 ezerről 98 ezerre csökkent.
A gyermekek 22,9 százaléka számít szegénynek vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek, ami megegyezik az előző évi adattal. A 18-64 évesek körében ez az arány 17,5-ről 18,3 százalékra nőtt, míg a 65 év felettieknél 21,3-ról 19,8 százalékra csökkent. Az idősek csoportján belül azonban jelentős eltérések mutatkoznak: míg a párkapcsolatban élő idősek helyzete javult (17,9-ről 11,8 százalékra csökkent a szegénységi ráta), addig az egyedülálló nyugdíjasok körében 33,2-ről 39,1 százalékra emelkedett.
A legnagyobb szegénységi kockázatot továbbra is a roma származás jelenti, és helyzetük drámaian romlott: míg 2023-ban a romák 61,5 százaléka tartozott a szegények közé, 2024-ben már 75,6 százalékuk. Ennek fő oka, hogy 60,6 százalékuk a mediánjövedelem 60 százaléka alá csúszott.
A lakosság szubjektív helyzetértékelése szerint egy 0-10-es skálán az országos átlag 7,1 pont. Érdekes módon éppen a legszegényebb csoport, a nagycsaládosok a legboldogabbak, ők átlagosan 7,9 pontra értékelték elégedettségüket. A megélhetéshez szükséges összegek megítélésében jelentős különbségek mutatkoznak: míg a legszegényebb ötöd szerint havonta 113 ezer forint kell a nagyon szűkös megélhetéshez, a leggazdagabb ötöd szerint ehhez 164 ezer forint szükséges.