Pénzcentrum • 2025. december 3. 18:13
Új fejlesztési lehetőségek és kihívások az élelmiszeriparban - a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián szakértők vitatták meg az ágazat jövőjét meghatározó támogatási programokat, a versenyképesség növelésének eszközeit és az árrésstop hatásait. Szomorú hír, hogy az élelmiszeriparunk jócskán le van maradva - számolt be az Agrárszektor.
A siófoki szakmai fórumon a K&H Csoport agrárüzletág vezetője, Demeter Zoltán előadásában kiemelte, hogy jelentős fejlesztési lehetőségek nyíltak meg az élelmiszeriparban, amelyekre a szektor felkészült. "A hatékonyság minden szekcióban kulcsfontosságú, versenyképességet kell növelnünk, ellenállóképességet kell erősítenünk" - fogalmazott a szakember.
Demeter rámutatott, hogy Magyarország energiahatékonyság tekintetében az EU-s rangsor végén helyezkedik el, miközben az energiaárak rendkívül ingadozóak. Ezért a következő 2-3 év beruházásainak energiahatékonyabbá kell tenniük az ágazatot. A bankszektor helyzetéről elmondta, hogy az élelmiszeripar bedőlési rátája 3,5-4 százalék körül mozog, ami nem tér el jelentősen más szektoroktól, így "a bankszektor biztosan hitelezni fogja ezeket a beruházásokat".
A finanszírozási konstrukciók előnyeit hangsúlyozva kiemelte: "Fix kamaton fog futni a hitel, és plusz 10 százalék támogatási intenzitás is igénybe vehető. Magyarul biztonságos és olcsó hitelről van szó." Felhívta a figyelmet arra is, hogy december 10-ig újabb élelmiszeripari támogatásra lehet pályázni, amely kisebb beruházásokra vonatkozik.
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Felkai Beáta Olga előadásában bemutatta az élelmiszeripar jelenlegi helyzetét: mintegy 4000 vállalkozást foglal magába, árbevétele meghaladja a 6000 milliárd forintot, foglalkoztatottsága és eredményessége az elmúlt években javult. Ugyanakkor továbbra is problémát jelent az alapanyag-ellátottság, az innováció hiánya, a munkaerőhelyzet és a fogyasztói szokások gyors változása.
A helyettes államtitkár részletesen beszélt a 2018-ban létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről, amely szigorú feltételrendszer alapján tanúsítja a termékek minőségét. "A fogyasztó számára megnyugtató, ha valami állami van mögötte" - hangsúlyozta. Az elmúlt öt évben több mint 200 termék pályázott a védjegyre, és a kampányok eredményeként a felnőtt lakosság 90 százalékát elérték. A kutatások szerint a megkérdezettek több mint fele előnyben részesíti a KMÉ-s termékeket, sőt 15-20 százalékos felárat is hajlandó fizetni értük.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén a szakértők megvitatták a védjegy helyzetét. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás szerint a KMÉ védjegy bevezetése szerencsétlen időszakra esett, hiszen "infláció idején a fogyasztó első három szempontja az ár, az ár és az ár". Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója hozzátette, hogy a vásárlók az elmúlt években háttérbe szorították a minőséget, de fontos egy közös védjegy, amely mögé az iparág szereplői felsorakozhatnak.
A csomagolási trendekről szólva Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője megjegyezte: "Nyugat-Európában sokkal modernebb, ízlésesebb csomagolások vannak, ebben lemaradásban vagyunk." A szakértők egyetértettek abban, hogy a túlzsúfolt csomagolás kontraproduktív, és a piac maga is az egyszerűsítés irányába halad.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az árrésstop ágazati hatásairól Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kemény kritikát fogalmazott meg: "Az árrésstop 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott, elszakadtunk a normál piaci logikától." Véleménye szerint az intézkedés 400-500 milliárd forintos veszteséget jelentett az ágazatnak, lassítva a fejlesztéseket és innovációkat.
Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy "az évközi adatok alapján az élelmiszeripari cégek eredményessége nem romlott, sőt javulhat is". Éder Tamás hozzátette, hogy bár a kiskereskedelmi forgalom nőtt, az importtermékek aránya emelkedett, míg Nagy Ádám szerint a brand és saját márkás termékek közti árkülönbség eltűnése átrendezte a piacot.
A támogatási programokról Felkai Beáta Olga elmondta, hogy több száz milliárd forintnyi pályázat fut, amelyek az élelmiszeripar versenyképességét hivatottak erősíteni. Boros Zoltán szerint "óriási lehetőség ez, a beérkező pályázatok 70 százaléka nagyvállalatokhoz kötődik, és ezek a beruházások mélyítik a vertikális integrációt".
A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar élelmiszeripar 20-25 éves lemaradásban van, de részpiacokat sikeresen célozhat meg. Ruck János hangsúlyozta, hogy az exportorientáció kulcsfontosságú, a magyar agráriumnak hosszú távon exportcentrikusnak kell lennie. A résztvevők konszenzusra jutottak abban, hogy az ágazat előtt álló kihívások csak közös felelősségvállalással kezelhetők, és a támogatások, fejlesztések új korszakot nyithatnak, amennyiben a termelők, feldolgozók, kereskedők, a pénzügyi szektor és a kormányzat együttműködve építik a jövő élelmiszeriparát.