Pénzcentrum • 2025. december 3. 18:13
Új fejlesztési lehetőségek és kihívások az élelmiszeriparban - a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián szakértők vitatták meg az ágazat jövőjét meghatározó támogatási programokat, a versenyképesség növelésének eszközeit és az árrésstop hatásait. Szomorú hír, hogy az élelmiszeriparunk jócskán le van maradva - számolt be az Agrárszektor.
A siófoki szakmai fórumon a K&H Csoport agrárüzletág vezetője, Demeter Zoltán előadásában kiemelte, hogy jelentős fejlesztési lehetőségek nyíltak meg az élelmiszeriparban, amelyekre a szektor felkészült. "A hatékonyság minden szekcióban kulcsfontosságú, versenyképességet kell növelnünk, ellenállóképességet kell erősítenünk" - fogalmazott a szakember.
Demeter rámutatott, hogy Magyarország energiahatékonyság tekintetében az EU-s rangsor végén helyezkedik el, miközben az energiaárak rendkívül ingadozóak. Ezért a következő 2-3 év beruházásainak energiahatékonyabbá kell tenniük az ágazatot. A bankszektor helyzetéről elmondta, hogy az élelmiszeripar bedőlési rátája 3,5-4 százalék körül mozog, ami nem tér el jelentősen más szektoroktól, így "a bankszektor biztosan hitelezni fogja ezeket a beruházásokat".
A finanszírozási konstrukciók előnyeit hangsúlyozva kiemelte: "Fix kamaton fog futni a hitel, és plusz 10 százalék támogatási intenzitás is igénybe vehető. Magyarul biztonságos és olcsó hitelről van szó." Felhívta a figyelmet arra is, hogy december 10-ig újabb élelmiszeripari támogatásra lehet pályázni, amely kisebb beruházásokra vonatkozik.
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Felkai Beáta Olga előadásában bemutatta az élelmiszeripar jelenlegi helyzetét: mintegy 4000 vállalkozást foglal magába, árbevétele meghaladja a 6000 milliárd forintot, foglalkoztatottsága és eredményessége az elmúlt években javult. Ugyanakkor továbbra is problémát jelent az alapanyag-ellátottság, az innováció hiánya, a munkaerőhelyzet és a fogyasztói szokások gyors változása.
A helyettes államtitkár részletesen beszélt a 2018-ban létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről, amely szigorú feltételrendszer alapján tanúsítja a termékek minőségét. "A fogyasztó számára megnyugtató, ha valami állami van mögötte" - hangsúlyozta. Az elmúlt öt évben több mint 200 termék pályázott a védjegyre, és a kampányok eredményeként a felnőtt lakosság 90 százalékát elérték. A kutatások szerint a megkérdezettek több mint fele előnyben részesíti a KMÉ-s termékeket, sőt 15-20 százalékos felárat is hajlandó fizetni értük.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén a szakértők megvitatták a védjegy helyzetét. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás szerint a KMÉ védjegy bevezetése szerencsétlen időszakra esett, hiszen "infláció idején a fogyasztó első három szempontja az ár, az ár és az ár". Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója hozzátette, hogy a vásárlók az elmúlt években háttérbe szorították a minőséget, de fontos egy közös védjegy, amely mögé az iparág szereplői felsorakozhatnak.
A csomagolási trendekről szólva Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője megjegyezte: "Nyugat-Európában sokkal modernebb, ízlésesebb csomagolások vannak, ebben lemaradásban vagyunk." A szakértők egyetértettek abban, hogy a túlzsúfolt csomagolás kontraproduktív, és a piac maga is az egyszerűsítés irányába halad.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az árrésstop ágazati hatásairól Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kemény kritikát fogalmazott meg: "Az árrésstop 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott, elszakadtunk a normál piaci logikától." Véleménye szerint az intézkedés 400-500 milliárd forintos veszteséget jelentett az ágazatnak, lassítva a fejlesztéseket és innovációkat.
Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy "az évközi adatok alapján az élelmiszeripari cégek eredményessége nem romlott, sőt javulhat is". Éder Tamás hozzátette, hogy bár a kiskereskedelmi forgalom nőtt, az importtermékek aránya emelkedett, míg Nagy Ádám szerint a brand és saját márkás termékek közti árkülönbség eltűnése átrendezte a piacot.
A támogatási programokról Felkai Beáta Olga elmondta, hogy több száz milliárd forintnyi pályázat fut, amelyek az élelmiszeripar versenyképességét hivatottak erősíteni. Boros Zoltán szerint "óriási lehetőség ez, a beérkező pályázatok 70 százaléka nagyvállalatokhoz kötődik, és ezek a beruházások mélyítik a vertikális integrációt".
A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar élelmiszeripar 20-25 éves lemaradásban van, de részpiacokat sikeresen célozhat meg. Ruck János hangsúlyozta, hogy az exportorientáció kulcsfontosságú, a magyar agráriumnak hosszú távon exportcentrikusnak kell lennie. A résztvevők konszenzusra jutottak abban, hogy az ágazat előtt álló kihívások csak közös felelősségvállalással kezelhetők, és a támogatások, fejlesztések új korszakot nyithatnak, amennyiben a termelők, feldolgozók, kereskedők, a pénzügyi szektor és a kormányzat együttműködve építik a jövő élelmiszeriparát.