Pénzcentrum • 2026. január 15. 12:29
Az államadósság valódi költsége nem az adósság nagyságában, hanem annak finanszírozásában rejlik - hívta fel a figyelmet Oszkó Péter volt pénzügyminiszter egy friss elemzésében. Rámutatott: miközben Magyarország adósságszintje az uniós átlag körül alakul, a kamatterhek messze kiemelkednek, évente a GDP közel 5 százalékát emésztve fel. „Ez az igazi tragédia” - fogalmazott, hiszen egy közepes adósságállományra a térség többi országához képest többszörös kamatot fizet az állam. A különbség nagyságrendileg a GDP 3 százalékának megfelelő forrást von el minden évben a gazdaságtól.
Jelentős visszhangot váltott ki Oszkó Péter üzletember, korábbi pénzügyminiszter egyik közösségi médiás bejegyzése, amelyben a magyar államadósság finanszírozási költségeiről közölt összehasonlító elemzést.
A poszt középpontjában egy grafikon állt, amely nem az adósság önmagában vett nagyságát, hanem annak kamatterhét helyezte fókuszba.
Nem csak az a kérdés, melyik országnak mekkora az államadóssága, hanem az is, hogy arra mekkora kamatot kell fizetnie
- fogalmazott.
A bemutatott ábra két dimenzióban hasonlította össze az európai országokat: a függőleges tengely a GDP-arányos államadósságot, míg a vízszintes tengely a GDP-arányos kamatköltséget mutatta. Oszkó Péter szerint ebből egyértelműen látszik, hogy Magyarország 2024-re látványosan eltávolodott az uniós és a régiós átlagtól.
Hiába tartozik az EU átlagába az adósságállományunk, ha közben kamatban a többszörösét fizetjük rá, mint bárki más
- írta.
Oszkó Péter szerint a magas kamatterhek mögött nem elsősorban az adósság nagysága, hanem a gazdasági környezet megítélése áll. Megfogalmazása szerint
rengeteg pénzünkbe kerül a bizonytalanságot és bizalmatlanságot előidéző gazdaságpolitika
mivel ez közvetlenül növeli az állam finanszírozási költségeit. A befektetők a kiszámíthatatlanságot magasabb kockázati felárral árazzák be, ami végső soron a költségvetésben jelenik meg, évről évre milliárdos nagyságrendű többletkiadás formájában.
A volt pénzügyminiszter konkrét példákat is hozott. Olaszország GDP-arányos államadóssága közelíti a 140 százalékot, Görögországé pedig meghaladja a 150 százalékot, ennek ellenére ezek az országok jellemzően a GDP 3–4 százalékának megfelelő kamatot fizetnek.
Mi ezzel szemben közel a GDP 5 százalékát fizettük ki kamatok formájában egy fele akkora adósságállományra már 2024-ben is, és ez az adat azóta csak romlott
- emelte ki. Különösen éles a kontraszt a közép-kelet-európai régióval. Oszkó szerint a környező országok nemcsak alacsonyabb vagy hasonló adósságszinttel rendelkeznek, hanem lényegesen kisebb kamatterhet is viselnek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A régiós országok a nálunk valamivel alacsonyabb adósságállományra az általunk fizetett kamatok töredékét kénytelenek csak kifizetni
- fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a különbség érdemben befolyásolja az államháztartás mozgásterét. Számításai alapján a magasabb kamatszint éves szinten nagyságrendileg a GDP 3 százalékának megfelelő forráselvonást jelent.
Nagyjából a GDP 3 százalékát veszítjük el ezen évente, illetve ellentétes megfogalmazásban ennyit lehetne csak ezen a tételen spórolni megfelelő irányba fordított gazdaságpolitikával
- írta. Szerinte ez a teher hosszabb távon is fennmarad, amennyiben nem változnak érdemben a finanszírozási feltételek. Oszkó Péter hangsúlyozta, hogy a különbségek nem magyarázhatók kizárólag külső tényezőkkel.
Ez nem a háború következménye, és nem is az évekkel ezelőtti covid járványé, mert az ugyanúgy érinti az összes más régiós országot
- fogalmazott. Értékelése szerint a befektetői megítélésben kulcsszerepet játszik a kiszámíthatóság és a bizalmi környezet, amely közvetlenül hat az állam finanszírozási költségeire.
Történelmi összevetésben is figyelemre méltó adatokat említett. A globális pénzügyi válság idején, 2009–2010-ben a GDP-arányos kamatteher alacsonyabb volt a jelenleginél, és egy év alatt sikerült annak mértékét mintegy fél százalékponttal csökkenteni.
Még a globális pénzügyi válság idején is alacsonyabb volt a GDP arányos kamatköltségünk, mint most
- írta, jelezve, hogy megfelelő bizalomépítő lépésekkel viszonylag gyors javulás is elérhető.
A bejegyzés összegzéseként Oszkó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság fenntarthatóságának megítélésekor nem elegendő kizárólag az adósságráta alakulását figyelni. A kamatkörnyezet legalább ilyen fontos tényező, hiszen közvetlenül hat a költségvetésre és a gazdaság egészének finanszírozási feltételeire. Mint írta, „ez az igazi tragédia”: amikor egy közepes adósságszinthez kiugróan magas kamatteher társul, az hosszú évekre beszűkíti a gazdaság mozgásterét.