Portfolio • 2026. február 19. 08:30
Az Európai Bizottság legfrissebb elemzése szerint romlik az uniós tagországok államháztartási helyzete, és Magyarország is jelentős kockázatokkal néz szembe - írja a Portfolio.
Az Európai Bizottság évente teszi közzé a Debt Sustainability Monitor (Adósságfenntarthatósági Figyelő) című dokumentumot, amely részletesen elemzi a tagállamok államadóssági pályáit. Ez az elemzés alapozza meg a túlzottdeficit-eljárásokkal kapcsolatos döntéseket is. A dokumentum nem előrejelzést ad, hanem kivetítést: azt vizsgálja, hogyan alakulnának az adósságráták a jelenlegi gazdasági és költségvetési feltételek változatlansága, illetve további fiskális beavatkozások elmaradása esetén.
Az energiaválság és a megugró védelmi kiadások miatt borítékolható volt, hogy az idei jelentés kedvezőtlen képet fest majd. A tagállamok összesített államadóssága a GDP arányában egy év alatt 82-ről 83 százalékra emelkedett, az alapforgatókönyv szerint pedig 2036-ra elérheti a 100 százalékot. A növekedést főként a 2026-tól jelentkező védelmi többletkiadások, a demográfiai változások költségei és az emelkedő kamatterhek hajtják. Az adósságdinamikát meghatározó úgynevezett hólabdahatás is kedvezőtlenre fordul: a vizsgált időszak végére számos országban az implicit kamatláb meghaladja majd a gazdasági növekedés ütemét, ami automatikusan növeli az adósságot.
A már eleve magas eladósodottságú államok közül az alapforgatókönyv szerint 2036-ra Olaszország adósságrátája 149,1, Franciaországé 144,0, Belgiumé pedig 137,4 százalékra nőhet. Görögország kivételt képez, ott 147,6-ról 123,5 százalékra mérséklődhet a mutató, bár ez még mindig kiugróan magas. A skála másik végén Dánia (13,8 százalék), Írország (20,3 százalék), Ciprus (20,1 százalék) és Luxemburg (20,1 százalék) található a vizsgált időszak végén.
Magyarország a magas kockázatú kategóriába került. Bár a Bizottság előzetesen 73,7 százalékos adósságrátával számolt 2025-re, a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint a tényleges érték 74,9 százalék. Az alapforgatókönyv szerint hazánk államadóssága 2036-ig 102,5 százalékra emelkedik. Mivel ez meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, az európai módszertan szerint ez önmagában indokolja a magas kockázati besorolást.
Hasonló tendencia figyelhető meg több más tagállamnál is: 2036-ig Németország adósságrátája 63,5-ről 91,0 százalékra, Ausztriáé 81,4-ről 102,0-re, Lengyelországé 59,5-ről 106,8-ra, Szlovákiáé 61,9-ről 101,2-re, Finnországé pedig 88,1-ről 113,9 százalékra emelkedhet.
A finanszírozási kockázatoknál a bruttó finanszírozási igény (Gross Financing Needs – GFN) szintje a mérvadó, ahol a GDP 16 százaléka feletti érték számít magasnak. 2025-ben Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Finnország tartozik ebbe a veszélyeztetett csoportba. Magyarország mutatója 2025-ben várhatóan 14,9 százalék lesz, ami 2026-ra 15,2 százalékra nő, majd 2027-ben 14,3 százalékra mérséklődik. Bár ez a kritikus határ alatt marad, a finanszírozási szükséglet mértéke így is jelentős.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár a legtöbb tagállam alacsony vagy közepes kockázati besorolást kapott, Belgium, Luxemburg, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország hosszú távon magas kockázatúnak számít. Ennek oka a demográfiai kiadások várható megugrása és a kedvezőtlen induló költségvetési pozíció. Magyarország esetében az S2 mutató alapján a GDP 6,7 százalékának megfelelő azonnali és tartós kiigazításra lenne szükség 2027-től a stabilizációhoz. Az S1 mutató szerint 5,3 százalékos szigorítás kellene ahhoz, hogy 2070-re elérjük a 60 százalékos adósságszintet.
Uniós összevetésben a magyar adósságpálya nem tér el drasztikusan a leginkább eladósodott államokétól, ám a trend egyértelműen emelkedő. A jelentés nem fogalmaz meg politikai értékítéletet, csupán a számok nyelvén figyelmeztet: a jelenlegi feltételek mellett az adósságpálya nem stabilizálódik magától, a fenntarthatóság a jövőbeli költségvetési döntéseken múlik.
A dokumentum legfontosabb tanulsága, hogy az Európai Unió komoly költségvetési kihívás előtt áll. Ellentétben a 2010-es évek közepe és a világjárvány közötti kedvező időszakkal, a mostani gazdasági környezetben az adósságpályák nem rendeződnek automatikusan. A kamatkiadások GDP-arányos növekedése, a tartósan magas védelmi költségek és a demográfiai terhek folyamatos nyomást helyeznek a költségvetésekre. A Bizottság nem azonnali válságot, hanem a fiskális mozgástér fokozatos szűkülését vetíti előre, ami a sorozatos válságok után különösen aggasztóvá teszi a rendszerek sérülékenységét egy esetleges újabb külső sokk esetén.