Biró Attila • 2026. március 1. 10:01
Az élelmiszerárak önmagukban félrevezető képet adnak Európáról. Miközben Luxemburgban az uniós átlaghoz képest 24 százalékkal drágább a bevásárlókosár, a háztartások büdzséjének alig tizedét viszi el az élelmiszer. Romániában ugyanaz a kosár jóval olcsóbb, mégis a családi kiadások közel negyedét felemészti. Az új uniós adatok világosan mutatják, hogy nem az számít, mennyibe kerül a boltban a kenyér, hanem hogy a jövedelem mekkora részét kell rá elkölteni. És ebben az összevetésben Magyarország sem áll jól.
Az élelmiszer a lakhatás után a második legnagyobb havi kiadási tétel az európai háztartásokban. A 2024-es uniós adatok azonban egy olyan ellentmondásra világítanak rá, amely sokkal többről szól, mint az árakról.
Ha az EU-átlagos élelmiszerkosár ára 100 euró, akkor Luxemburgban ugyanaz a kosár 124 euróba kerül. Dániában 120, Írországban 114 euróba. A lista másik végén Románia áll 78 euróval, Szlovákia 84, Lengyelország 87, és Csehország 88 euróval.
Első ránézésre persze könnyen úgy tűnhet, hogy a kelet-európai országok előnyben vannak, hiszen ott olcsóbb az élelmiszer. Igen ám, de hogyha jobban az adatok mögé nézünk, láthatjuk, hogy ez mennyire nincs így.
A valódi kérdés nem az árakban van
Amikor azt vizsgáljuk, a teljes háztartási kiadások mekkora részét viszi el az élelmiszer, a kép gyökeresen megváltozik. Romániában a háztartások a teljes költségvetésük 23,1 százalékát költik élelmiszerre. Bulgáriában és Lettországban 20,1 százalékot, Szlovákiában 19,7 százalékot.
Ezzel szemben Luxemburgban az arány mindössze 9,3 százalék, Írországban 9,8, Ausztriában 10,2 százalék. Németországban 11,2, Hollandiában 11,3 százalék.
Vagyis egyértelműen azt látjuk, hogy ahol egyébként a legdrágább az élelmiszer, ott viszi el mégis a legkisebb szeletet a családi büdzséből.
Ezt a klasszikus közgazdasági összefüggést nevezzük az Engel-törvénynek. Ez azt mondja ki, minél alacsonyabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb arányt fordít alapvető szükségletekre, így élelmiszerre is.
A magasabb jövedelmű országokban az élelmiszer drágább lehet ugyan, de a teljes költségvetéshez képest kisebb súlyt képvisel. Tehát a bérek jóval magasabbak, mint amennyivel drágábbak az élelmiszerek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarországon az EU-átlagos élelmiszerkosár 95 eurónak megfelelő összegbe kerülne, tehát éppenhogy az uniós átlag alatt van az árszint. Ugyanakkor a magyar háztartások a teljes kiadásaik 16,8 százalékát költik élelmiszerre.
Ez több mint három és fél százalékponttal magasabb az EU-átlagnál, amely 13,2 százalék. Magyarország ezzel a rangsor felső harmadában helyezkedik el a teher szempontjából. Látva a statisztikákat, a magyar adat leginkább a dél- és kelet-európai országokéhoz áll közel, semmint a nyugat-európai magországokéhoz.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy bár az élelmiszer ára nálunk majdnem az EU-átlag, a jövedelmekhez viszonyítva mégis jelentős terhet jelent ennek a kifizetése a magyar családoknak. Magyarország tehát ebben az összevetésben egyértelműen a nagyobb teherrel élő országok közé tartozik.
Az ár nem egyenlő a megfizethetőséggel
Ahogy az elemzésből látjuk, a két adat együtt mutatja meg a lényeget. Nem az számít, mennyibe kerül egy adott élelmiszerkosár, hanem a lényeg, hogy abból mennyit engedhet meg magának egy átlagos háztartás.
Luxemburgban ugyanaz a kosár 124 euró, de a büdzsé alig tizedét viszi el. Romániában csak 78 euró, mégis majdnem a negyedét (!).
Egyre több akció csak hűségkártyával érhető el
Az elmúlt években látványos fordulat történt a kereskedelemben. Az inflációs időszak után a vásárlók árérzékenyebbek lettek, a boltok pedig egyre inkább a hűségprogramokon keresztül célozzák meg őket. Ma már sok üzletben a legnagyobb kedvezmények kizárólag hűségkártyával aktiválhatók, sőt egyes akciók csak applikáción keresztül érhetők el. Úgyhogy itt az idő, hogy elmond, Te mit gondolsz a hűségkártya programokról.