HelloVidék • 2020. február 26. 15:05
13.1%-kal nőttek a bruttó bérek decemberben a képzett munkaerő hiánya és a bérminimum emelések hatására. 2019 egészében 11.4%-kal növekedtek az átlagbérek és elérték a 367 800 forintos éves átlagot. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, míg a nettó átlagkereset 278 000 forinton állt.
A várakozásokat ismét felülmúlva, 13.1%-kal nőttek a bruttó bérek decemberben a képzett munkaerő hiánya és a bérminimum emelések hatására, illetve az év végi – főként a nonprofit szervezeteknél történt - bónuszfizetéseknek köszönhetően.
A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, míg a nettó átlagkereset 278 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 417 700 forint volt a hónapban.
2019 egészében 11.4%-kal növekedtek az átlagbérek és elérték a 367 800 forintos éves átlagot, ami 7.7%-os éves reálbér növekedést jelent. A nettó bérek szintén 13.1%-kal emelkedtek, így a reálbér növekedés 8.7% volt a hónapban. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek kumulált növekedése 10.4% volt az utóbbi egy évben.
A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 10.4%-kal emelkedtek és a januártól 14, novembertől pedig 20%-kal és 2022-ig összesen 72%-kal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak majd az ütemen, mivel 90 ezer embert érint a lépés. A júliustól 10%-kal emelkedő tanári bérek is 170 ezres létszámot érintenek, ami 0.3%-kal tolja feljebb a bérdinamika pályáját a második félévtől.
A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként munkában állók száma 0.4%-kal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 0.7% volt, míg a közszférában 1.4%-kal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest.
A foglalkoztatás bővülésében immár látható a lassulás elsősorban globális okokból, amit a jelenlegi koronavírus járvány még inkább megerősít, így egyelőre valószínűleg a jelenlegi szint körül tetőzik majd a hazai foglalkoztatottság.
Viszont az enyhe növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken, ami pozitív hír az adófizetői bázis és a vállalkozások szempontjából. 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 54.2%-kal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében. A 2013-tól 2020-ig terjedő periódus alatt pedig 62%-ot nőhetnek a reálbérek a várható tendenciákat figyelembe véve, mivel 2020-ra a megállapított ismételten 8%-kal növekvő bérminimumok és a munkaerőhiány miatt 10%-ot megközelítő bérnövekedés a jelenlegi várakozásunk, ami az erősödő inflációs nyomás mellett is 5.5% körüli reálbér növekedést jelent.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta.
A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai. Ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.
De fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximális hatékonysággal legyen foglalkoztatva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik is a beruházási dinamikán. Ezen felül azt, hogy a versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a teljes nemzetgazdaság termelékenységét és versenyképességét.
Forrás: KSH, TakarékBank előrejelzés