Steiner Petra • 2020. június 5. 06:35
A rizs szó hallatán sokaknak az ázsiai országok teraszos művelési módja jut az eszükbe, ahol a szalmakalapos munkások térdig gázolva a vízben aratják le a termést. Mindez nem áll távol a valóságtól, azonban a növényt emberek helyett már jobbára gépek aratják le, és a Távol-Kelet mellett jóval szélesebb a rizstermesztő országok köre, amibe bármilyen hihetetlen első hallásra, Magyarország is beletartozik. A HelloVidék a téma kapcsán a Békés megyei Csárdaszálláson székelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatóját, Izsó Lajost kérdezte.
A rizstermesztésben rejlő potenciált már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték, az ’50-es és ’60-as években mondhatni nagyhatalomnak számítottunk európai viszonylatban az 50 ezer hektáron való termesztésünkkel. Bár a világ rizskészletének 90%-át valóban Ázsia szolgáltatja, több európai ország is sikerrel termeszti, így például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország. Hazai berkeken belül azonban 1970 óta folyamatosan csökken a termőterület, pozitív becslések szerint
2017-ben ez a szám legfeljebb 3 ezer hektár lehetett, aminek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében, másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el.
Vitathatatlan, hogy a világ második legfontosabb gabonájáról beszélünk, az iránta való kereslet pedig évről évre nőttön-nő, azonban a nagy beruházásigénye, a szeszélyes időjárás miatti bizonytalan éves hozamok és az európai uniós szinten magyar termelőként kapott negyedakkora támogatások miatt nem tolonganak a gazdák a szaporítóanyagért. Mielőtt azonban túlzottan előreszaladnánk, tekintsük át pontról pontra pro és kontra érvek mentén a hazai termesztésben rejlő lehetőségeket!
Egy szubtrópusi növény a kontinentális éghajlatú Kárpát-medencében
Amíg az ázsiai földrészen több ezer éves hagyományra tekint vissza a növény termesztése, addig hazánkban a ránk maradt információnk alapján csak alig pár száz éve próbálják meghonosítani. Noha tőlünk északabbra is kísérleteztek rizstermesztéssel, ezek rendre kudarccal végződtek, mivel elengedhetetlen hozzá a talaj jó vízzáró rétege, a meleg, párás légkör és a sok napsütéses óra, ezért szokás hazánkat a rizstermesztő területek északi határaként is emlegetni.
A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz problémát, mivel nekünk az a jó, ha ki tudjuk szárítani a területet, majd elárasztjuk vetés után. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban nagy a termesztés kockázata. Például a hűvös, ne adj Isten hideg május nagyon rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére (pl.: a múlt év volt ilyen és az idei sem optimális) vagy az augusztus közepén rendszeresen beköszöntő pár napos lehűlés és ködös idő a virágzáskor okoz, okozott károkat. A klímaváltozás sem csak jó dolgokat hozott a rizstermesztők számára: a víz egyre kevesebb, a folyók hozama csökken (pl.: víztározókban fogják fel Erdélyben). Szerencsére a duzzasztók segítségével és a Tiszáról hozott vízzel tartható a szokásos nyári vízszint a Körösön. Nagyon súlyos problémát okozhatnak az ún. hőségnapok, az akár 40°C-ot elérő csúcshőmérséklet károsítja a polleneket és romlik a megtermékenyülés. Viszont az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni, ami kedvező hatás
– elemezte a magyarországi éghajlattal járó pozitívumokat és negatívumokat Izsó Lajos agrármérnök.
Talaj szempontjából már egy fokkal jobbak a körülmények, bár tény és való, hogy a speciális igények miatt (mint a jó vízzáró rétegű termőföld és a terület megfelelő vízellátottsága) erősen behatárolt az optimális termesztési terület, ami határainkon belül Jász-Nagykun-Szolnokra és Békésre szűkült. „A békési területek jórészt a Körös által kialakított réti, réti öntés talajokon helyezkednek el, közepes aranykorona értékkel („földhozam-értékkel” – a szerk.) (20-24 Ak/ha) bírva. A művelésük ugyan nehéz (tipikus perc talajok), viszont jó tápanyagszolgáltató-képeséggel rendelkeznek. A másik termesztő körzet talajai rosszabbak, sajnos sok a szikes talaj és aranykorona értékük (6 -16 Ak/ha) is jelentősen alacsonyabb. Ezek tükrében az elért hozamok kielégítőek, sőt felveszik a versenyt a vietnámi eredményekkel (4-6 t/ha); igaz ott 2-3-szor is aratnak egy évben” – adott teljes képet a hazai termőföldekről a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója.
Az ázsiai, szűken véve vietnámi eredményhez képes a magyar termésátlag 3,8 t/ha körül mozog, bár ennek kapcsán Izsó Lajos elárulta, nem ritkák a 6-7 t/ha-os eredmények sem, csak a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket. Ha valakinek kétségei támadnának a hazai termesztés sikerességéről és létjogosultságáról, érdemes a tábla szerinti értékeket is áttekinteni, 2018-ban ugyanis sikerült egy táblán 9,2 t/ha átlagot hozni, ami már a világ élvonalába repítené hazánkat, ha a hazai gazdáknak en bloc sikerülne ezt az értéket hozniuk.
Ehhez képest az európai gazdák 8 t/ha körül mozognak, amit a jelentősen kedvezőbb feltételek mellett termesztő Olasz- Spanyol- és Görögország húz fel, míg a világ abszolút csúcstartója az USA, ezen belül is Kalifornia, valamint Ausztrália, ahol a 10 t/ha értéket meghaladóan dolgoznak. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy bár a rizs termesztésének feltétele a jó talajminőség, azonban a növény egyben ki is zsigereli a talajt, ezért több év kell hozzá, hogy a föld újra termőképessé váljon. Éppen ezért rizsföldeken más növényt jövedelmezően termeszteni szinte egyenlő a lehetetlennel, és mivel nagy a termelésében rejlő kockázat, sokan az igénybe vehető támogatások mellett is igyekeznek több növényt beépíteni a profiljukba, bár kivételek így is akadnak.
Kimeríthetetlen étvágyú hazai kereslet
Nem meglepő módon a hazai rizstermesztés csupán a magyar igények töredékét tudja kielégíteni, mert a rizs keresettsége évről évre nő, viszont a művelt földek nagysága legjobb esetben is stagnál. Mind mi, mind a többi európai ország rá van kényszerítve az import árura, hogy az összes rizsre éhes állampolgár jóllakjon, amit mi, magyarok jórészt Olaszországból és a Távol-Keletről szerzünk be.
Izsó Lajos állítja, hogy senkinek nem kell versenyeznie a fogyasztók kegyeiért, (legalábbis hazai berkeken belül biztos, hogy nem) mert aki egyszer kóstolta a magyar terméket, biztos, hogy utána csak azt fogja keresni. Nem mindig volt ez azonban így. Annak idején a most aranyat érő hazait a kutyaeledelek készítéséhez használták fel, helyette pedig az import termékeket etették meg velünk, ami a „támogassuk a hazai termelőket” eszme szellemében szinte felfoghatatlan.
Valóban jelentős mennyiségű hazai rizs került kutyatápokba és „jutalomfalatokba”. Ennek az volt az oka, hogy kiváló minőségű a magyar rizs, különösen az M-488 fajtára volt nagy igény. A kutyatápok állagát adja meg a rizsliszt, jól összetartja a szemcséket, és abban az időben ezt a fajtát találták a legjobbnak erre a célra
– szolgált érthető magyarázattal az agrármérnök.
A rizs nagy része ezen korábbi gyakorlattal ellentétben már nem házi kedvenceink ételében végzi, hanem felét belföldön, másik felét pedig külföldön értékesítik, legalábbis ez a Csárdaszállási Agrár Zrt. és a Biocsárda Kft. értékesítési gyakorlata. Izsó Lajos mindemellett hozzátette, az itthon elkelt rizs még így sem garantálható, hogy belföldön marad, így például a biorizst is egy olyan cégnek értékesítik, aki a HIPP beszállítójaként szinte biztos, hogy kiviszi az országból a hazai termést.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Legnagyobb hazai felvásárlóként a Békéssel szomszédos megyében székelő Nagykun 2000 Mg. Zrt. működik, aki a SPAR kereskedelmi hálózattal együttműködve a franchise sajátmárkás termékeként adja tovább a vásárlóknak a belföldön megtermelt jó minőségű hazait. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, az értékesítés termelőként sosem okozott gondot, mert se a magyar, se a külföldi keresletet nem lehet kielégíteni, nemhogy még felesleget állítanánk elő.
A jelenlegi konvencionális piaci helyzetben egyértelműen a kerek szemű fajtákat (pl: M-225 - ez egy hagyományos magyar fajta) éri meg termeszteni a kedvező keresleti és árviszonyok miatt. A biotermékek piacán egyeduralkodó az M-488 nevű fajta kiváló vízmegkötő tulajdonsága miatt. Az újabban megjelent olasz fajtáknak is megvan a helyük a piacon a prémium kategóriás termékek között mint rizottó rizs. Ilyenek a Baldó, a Fenomenó vagy a Maratelli nevű fajták, ezeknek nagyon szép a feldogozott terméke
– ment bele részleteiben az itthon termeszthető fajták felsorolásába Izsó Lajos.
Noha a jó hozamot garantáló fajták termesztésével és az ideális időjárással még koránt sem hull le a mázsás teher a gazdák válláról, mert a rizs mindenkori árát a milánói tőzsde szabja meg, amit a világ élvonalába tartozó ázsiai termesztők adatai alapján kalkulálnak ki. Éppen ezért a magyar rizstermesztők sokkal magasabb önköltséggel dolgoznak a versenytársaikhoz képest, előnyt csak a lengyel piacon élveznek az alacsonyabb szállítási költségek miatt, ahová a kereslet mértéke miatt bőven tudnának még rizst értékesíteni, ezért biztos megérné többet termeszteni. A most megemelkedett fogyasztói ár mögött viszont nem a tőzsde, hanem a koronavírus miatti szállítási problémák állnak az agrármérnök szerint, amely nemcsak az átlagpolgár, de a termelő számára is érzékelhető volt a tavaly őszi 85 Ft/kg után meglepő 120 Ft/kg-os árakat tekintve.
Magas költségek és rizikó mellett mi várható a jövőben?
Bármennyire is beruházás-igényes és ingoványos talajnak tűnik a Kárpát-medence szívében rizst termeszteni – és még nem is értünk a nehezítő körülmények felsorolásának a végére –, Izsó Lajos mégis leszögezte, amíg lesz külön támogatás a növény termesztésére, addig megéri majd vele foglalkozni, bármennyire is szűk a magyar piac. A rizikó miatt kockázatos pusztán egy növényre építeni egy vállalkozást, ezért a legtöbben minimum kettő, de inkább több biztos hasznot hozó növényfajt is termesztenek a szubtrópusi rizs mellett, mint például tönkölybúzát, kukoricát, napraforgót vagy éppen kölest. Habár a rizstermesztésben utazóknak évről évre egyre magasabb vízköltséggel kell számolniuk a csökkenő állami támogatások miatt, a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója szerint még így is megéri vele foglalkozni, amit jól bizonyít, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő Nagykun 2000 cég nemrégiben új területeket vont be a termesztésébe.
A rizstermesztés speciális gépeket igényel mind a géptípusok, mind pedig a munkagépek erőssége tekintetében. A rizsföldek művelése nagyon nehéz, csak a legerősebb, legjobb minőségű gépek bírják a strapát a rizsföldön. Vannak olyan gépek is, amiket más ágazat alig használ, ilyenek a rögtörő simító, a lézervezérelt gréder vagy a lánctalpas kombájnok. Még egy költséges tényezője van a rizstermesztésnek, amiről eddig nem esett szó, ez pedig a humán tényező. Nincs még egy ágazat a növénytermesztésben, amely állandó munkaerőt igényel. A rizsföldekre az úgynevezett rizsőr vigyáz, kezeli a vizet a területen, nevelgeti a növényt, karbantartja a műtárgyakat. Egy ember kb. 80-100 ha rizsföldet kezel
– zárta az ágazattal kapcsolatos nehézségek felsorolását Izsó Lajos, majd hozzátette, éppen a fentebb kifejtett nehezítő körülmények miatt sem várható, hogy a jövőben a rizs termelőterülete emelkedni fog.
Ettől függetlenül az ágazat minden szereplője azon munkálkodik, hogy a növénynek Magyarországon is legyen jövője, akár még annál is szebb és jobb, mint amit a jelen helyzetből kiindulva racionálisan remélni lehetne. Mindig van hová fejlődni, így a rizsben rejlő potenciál is egyelőre még kiaknázatlan: a jelen 3,8 t/ha értékhez képest a 14 t/ha sem elérhetetlen végcél.
A jövő fejlesztései közé tartozik a ClearField technológia (a nemesítők elindítottak egy imidazolinon rezisztens fajta kinemesítésére irányuló projektet) meghonosítása a rizsben, vagy legutóbb a rizsben használható gyomirtó szerekről tárgyaltunk a NÉBIH-nél a hatósággal és a vegyszerforgalmazókkal. A szocializmus aranyidejét már kevesen sírják vissza, viszont nosztalgiával említik az idősebbek, hogy bezzeg akkor mi volt. Nos, néhány dolog napjainkban is aktuális lenne abból az időből, például a tápanyag-utánpótlás színvonala olyan magas szintű volt, hogy gondolni sem merek rá. Ma egyszerűen képtelenek lennénk kigazdálkodni. Akkoriban volt egy íratlan szabály, hogy a rizs ára háromszorosa a búzáénak. De szép lenne ma is
– vetette össze a rizs múltját a jelen fejlesztéseivel a Biocsárda Kft. ügyvezetője.
Zárásként Izsó Lajos hozzátette, a hazai rizstermesztés igazi motorját azok adják, akik szívvel-lélekkel tevékenykednek az ágazatban, és mondhatni az egész életüket annak szentelik, hogy a növény jövője Magyarországon biztosítva legyen. Ennek hatására alapították meg 2006-ban a Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetségét (röviden Rizsszövetséget), ami aktív lobbitevékenységet folytat annak érdekében, hogy a hazai ágazatban dolgozók számára minél jobb körülményeket biztosítsanak. A rossz magyar mentalitással ellentétben ezek a rizstermesztéssel foglalkozó emberek nem marják egymást, összetartó közösségként járják be a rizsföldeket, majd megosztják egymással tapasztalataikat, hogy a szubtrópusi éghajlatú kontinensről származó növény hazánkban is felvirágozhasson.