Steiner Petra • 2021. június 17. 06:19
Világunkban egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása, valamint a visszamaradt hulladékok kezelése, nem beszélve az ezekkel járó fokozott szén-dioxid-kibocsátásról. E problémakör egyik megoldókulcsául szolgálhat a körforgásos gazdaság modellje, melynek ékes példája a még viszonylag gyerekcipőben járó, de rohamléptekben fejlődő rovarfehérje-gyártás. A dollármilliárdokra taksált „rovarbizniszről” az egyetlen hazai kormányhivatali engedéllyel rendelkező üzem, a Grinsect ügyvezetője nyilatkozott a HelloVidéknek.
A forráskúti telephelyű üzem, mint sok más magyar startup cég, garázsvállalkozásból nőtte ki magát egy mára napi 200 kilós lárvamennyiséget termelő gyárrá, holott kezdetekben az ő kezük ügyébe is csak barkácseszközök akadtak. Az igazi áttörést a 2019-es NAK és Design Terminál közös szervezésében megrendezett agrárinnovációs versenyen elért 2. helyezés és az ott szerzett szakmai visszajelzések, tapasztalatok jelentették.
Ezt követően először egy pilot programban tesztelték a terméküket, majd 2020-ban megnyitották a jelenlegi kapacitással működő üzemüket egy Csongrád-Csanád megyei községben. És bár lehet, hogy a hazai közönség számára újdonságszámba mehet egy katonalegyeket tenyésztő vállalkozás, nemzetközi viszonylatban már jóval hamarabb felfigyeltek a rovarfehérjében rejlő lehetőségekre.
2018-19-ben ez már nem volt akkora újdonság, csak keveset lehetett róla hallani, ezért nem volt benne mélyen a köztudatban. Nyugat-Európában a 2010-es évek elején kezdtek el vele foglalkozni, leginkább Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és a zászlóshajó Franciaországban. Amiről mi most beszélünk, az a szabályozott körülmények között végzett intenzív rovartenyésztés, merthogy rovartartás már ezt megelőzően is létezett. Nemcsak gazdasági és pénzügyi oldalról van komoly potenciál ebben az üzletben, hanem a hazai és a külföldi piacon is valós igény mutatkozik rá
– részletezte a Grinsect ügyvezetője, Aszalai Sándor.
A forráskúti üzemben fekete katonalegyek tenyésztésével foglalkoznak, ami a közismertebb lisztkukachoz képest takarmányozási szempontból jelenleg ugyanazon a szinten áll, mint a másik öt (házilégy, közönséges lisztbogár, alombogár, házitücsök, csíkos tücsök, földitücsök) a hetes listán. Az EU még 2017-ben engedélyezte ezen fajok takarmányként történő felhasználását a vízi állatok és a házikedvencek vonatkozásában.
Januárban ezek közül lépett egy szinttel fentebb a lisztkukac, melynek engedélyezték az élelmiszerként történő forgalomba hozatalát.
Ezzel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter a Blikk érdeklődésére elárulta, Magyarország ellenezte az Európai Unió ez ügyben hozott döntését, és amíg nem kapnak minden szempontból megnyugtató válaszokat a rovarfehérje emberi fogyasztásra való alkalmasságával kapcsolatban, addig nem támogatják a hazai rovarfogyasztást. Ettől eltekintve a Grinsect ügyvezetője bizakodó abban, hogy néhány év múlva a katonaléggyel együtt a többi rovarfaj is bekerülhet az emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített élelmiszerek körébe.
Jó hír és hatalmas mérföldkő, hogy április elején az EU megszavazta a katonalégyből származó fehérje, vagyis a rovarliszt takarmányozási célú felhasználását a sertés és baromfiágazatban is. Ez minden európai takarmányosnak az érdeke, főleg akkor, amikor a szója ára ilyen csillagászati magasságokban van. Fontos, hogy legyen egy olyan alapanyag, amit nem kell importálni, mert országon belül is elő lehet állítani. Az egyik ilyen lehet a rovarfehérje. Ezzel nemcsak Magyarország, de más európai országok is csökkenthetik a fehérje-behozatalt és a más országoktól való fehérjefüggőségüket
– hívta fel a figyelmet Aszalai Sándor a katonalégy-tenyésztésben rejlő közös érdekünkre.
Az egekbe szökő takarmányárak mellett azonban bőven akad más szempont, amiért érdemes valakinek belevágnia a rovarbizniszbe. A katonalegyek tenyésztése, de legyen szó bármely más rovarfajról, sokkal kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezik, emellett sokkal nagyobb a fajlagos fehérjetartalmuk is, mint sok más közkedvelt fehérjeforrásunknak, mint például a csirkemellnek.
A háziléggyel ellentétben a katonalégy nem invazív faj, nem terjeszt betegségeket, könnyebb a szaporítása, amihez így sokkal kevesebb erőforrást kell felhasználni.
Az igazi jolly joker ütőkártyája a fajnak egyértelműen utóbbiból adódik, lévén a katonalégy lárváját olyan élelmiszer- és takarmányipari szerves melléktermékkel táplálják, ami sokak szemében kvázi egyenlő a hulladékkal. Így pedig kvázi az „újrahasznosításból” is kiveszik a részüket.
Hogy felmérjék a rovarfehérje hazai fogadtatását, a Grinsect 2019-ben elindította a fentebb már említett pilot programját, amely konkrét eredményekkel támasztotta alá a rovarfehérje állatokra gyakorolt pozitív hatását és a magyar gazdák rovarok iránti nyitottságát. A katonalegyeknél azonban nem állt meg a cég, piacra dobta saját fejlesztésű kis és közepes termelési volumenű házi tenyésztőcsomagját is, mellyel remélik, nemcsak az érdeklődők, de a hazai tenyésztők számának növekedését is élénkíteni tudják.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Túlzás nélkül állíthatom, hogy napi szinten átlagosan egy érdeklődő befut hozzánk, aki valamilyen piaci pozíciót szeretne szerezni a rovartenyésztésben
– tette hozzá Aszalai Sándor ügyvezető igazgató.
Mivel a hazai lehetőségek egyelőre még szűkre szabottak, a Grinsect értelemszerűen a nemzetközi piacon is igyekszik megvetni a lábát. A hivatalos engedély megszerzése óta eltelt fél év tapasztalatai szerint pedig nemcsak idehaza, határon túl is van igény a magyar tartástechnológiai eszközökre.
A nyugat-európai országokban hamarabb indultak a rovaripari vállalkozások, ezért ott már elfogadottabb, ismertebb fázisában tart a rovartenyésztés. Emiatt ők már tudatosabban keresnek meg minket és használják a termékeinket. Nemzetközi vizeken nagyon sok komoly versenytársunk akad, viszont mivel sokan még mindig alacsony volumenben termelnek, ezért mi is képesek vagyunk labdába rúgni mellettük, hiába termelünk csak napi 200 kilogramm rovarlárvát
– beszélt a nemzetközi piaci helyzetről Aszalai Sándor.
Éppen ez utóbbi terén fognak hatalmasat előrelépni 2022-ra egy több mint 500 millió forintos kockázati tőkebefektetésnek köszönhetően, mellyel 200 kilóról 6 tonnára, azaz 30x-osára tudják növelni üzemük kapacitását. A Grinsect ügyvezetője szerint a jelenlegi volumen takarmányipari szempontból értelmezhetetlenül kevésnek számít, míg a napi több tonnás mennyiséggel már ki tudják majd elégíteni a vásárlói igényeket.
Előbb-utóbb majd ezt a termelést is meg kell sokszorozniuk ahhoz, hogy igazán érvényesülni tudjanak a nagy európai vállalatok mellett, viszont már ezzel a mennyiséggel is felkerülhetnek a rovarpiaci szereplők világpiaci térképére. Amíg ez meg nem történik, addig a cél, hogy minél több piaci szereplő jelenjen meg Magyarországon, amivel növelni tudják az iparág elfogadottságát.
Még egyelőre kérdéses, hogy egy centralizált üzem vagy a decentralizált működés vezet-e majd ahhoz, hogy még jobb pozíciót vívhassunk ki a piacon. Mindez a rovarfehérje-előállítás rendkívül pozitív hozadékán alapul, hogy olyan szerves mellékterméket dolgozunk fel, amit sokszor hulladékként kezelnek. Ehhez ajánlunk mi egy alternatívát. A kérdés az, hogy ezt a szerves mellékterméket érdemes-e nagyobb távolságokra szállítani, vagy inkább megéri a feldolgozóipari létesítmény mellé telepíteni egy rovarfeldolgozót. Utóbbi esetében a lárvák helyben elfogyasztják a maradékot, azokat pedig már jóval költséghatékonyabb szállítani, mert lényegesen kisebb a súlyuk, mint a keletkező melléktermék tömege
– emelt ki egy még megválaszolásra váró jövőbeli kérdést a Grinsect ügyvezető igazgatója.
Egy viszont biztos: amennyiben az Európai Unió engedélyezi a fekete katonalegyek élelmiszerként való forgalomba hozatalát, az üzem gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra megkezdheti a gyártást. Aszalai Sándor elmondása szerint ugyanis a fehérjetakarmány előállítására vonatkozó, érvényben lévő szabályok közel olyan szigorúak, mint egy élelmiszer-előállító üzem higiéniai előírásai, így várakozásaik szerint hamar át tudnak majd állni. Azt követően pedig már nemcsak kedvtelésből tartott házi kedvencünk ropogtathatja a fehérjedús rovarfalatokat, hanem a változatos táplálkozás jegyében a mi tányérunkra is szép lassan felkúszhatnak