Pais-Horváth Szilvia • 2024. augusztus 18. 14:13
Ez az egyik legrégibb magyar ünnepnapunk: Szent István király, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is. A Fortepan jóvoltából nem egy meghökkentő retró fotó közül válogattunk, hogy megidézhessük: hogyan is ünnepelték déd- és ükszüleink az augusztus 20-át! Időutazásra fel!
Kezdjük a múltidézést egy kis történelemmel. Tudtátok például, hogy uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot?! Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.
Augusztus huszadika középkorban elsősorban vallási ünnep volt, amelyet nagy körmenetekkel és misékkel ünnepeltek. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.
István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)
Így lett az Új kenyér ünnepe is
A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.
Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.
A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep.
1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter rendeletbe foglalta a kissé feledésbe merült aratóünnep felújítását. Ezzel szerette volna lecsendesíteni az akkoriban forrongó agrármozgalmakat. Azonban kezdetben nem járt túl sok sikerrel, mert ez az ünnep sok településen nem szerepelt a hagyományok között, ezért két évvel később újra kiadta a rendeletet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak és kisebb nagyobb ünnepségekkel emlékeztek meg az aratásról országszerte.
Egyre több ünnepi mozzanat kapott helyett a rendezvényeken, többek között a kenyéráldás is. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték.
Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották:
Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.
A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe
1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé.
A kommunista párt úgy gondolta, hogy ha május elseje a munkások napja, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe.
1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Debrecenben és Szombathelyen karnevállal is ünnepeltek
A Debreceni Virágkarnevál a 60-as évek óta hazánk egyik legnagyobb és egyben legnépszerűbb vidéki kulturális rendezvénye, amelynek központi eleme az augusztus 20-i karneváli felvonulás, amin a több százezer szál élő virág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében végig haladnak Debrecen utcáin.
A \'60-as években pár éven át, minden év augusztusában Szombathelyen is rendeztek történelmi felvonulást (az újkori történetéről- és az idei rendezvényekről bővebben itt írtunk):
Ilyenek voltak a régi augusztus huszadikák!
Összeállításunk nem lenne teljes, ha legalább egy-egy fotóval nem idéznénk meg, mit is jelentett sok évtizeden át - a vidékieknek is az augusztus 20-a.
Nem egy vidéki kisgyerek (köztük jómagam is) ekkor látta először Budapestet, kimentek családosan a rakpartra ők is a Vízi parádéra:
aztán ha tehették, még megvárták az esti tűzijátékot is:
A rendszerváltás után
Az 1990-es rendszerváltás után újra Szent Istvánra és az államalapításra helyeződött a hangsúly, miközben az új kenyér ünnepe is megmaradt, de kibővült a modern kor szimbólumaival.
Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.
Székesfehérváron I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal. (Aktuális programajánlónkat itt találjátok!)
Esztergomban és Veszprémben Szent István-napi zenei fesztivált rendeznek.
Címlapkép: Horváth Mihály utcai gyárterület, Hutter és Lever Rt. Olajgyár (később Rákospalotai Növényolajgyár). 1950 (Fotó adományozó: Várkonyi Ádámés fotó: Fortepan)