HelloVidék • 2025. május 15. 17:15
Mindhárom ingatlantípus esetében tartja vezető pozícióját Szeged. A település nem csak az adásvételek számában első, de az átlagos négyzetméterár is itt a legmagasabb – derült ki az Otthon Centrum dél-alföldi régiót összegző adataiból. Országos szinten továbbra is itt bonyolítják le a második legtöbb adás-vételt.
Az elmúlt évben mért adatok alapján összesen 10 ezer adásvétel történt a régióban, de az Otthon Centrum becslése szerint a tranzakciók száma meghaladja majd a 15 ezret, ami ugyancsak a második legtöbb tranzakció lesz a hat vidéki régiót felvonultató listán.
A legtöbb adás-vétel a három megyeszékhelyen várható: Szeged foglalja el az első helyet (2065), majd Kecskemét (1243) és Békéscsaba (750) fér még fel a dobogóra. A megyei jogú városok közül Orosháza (382), Hódmezővásárhely (374), majd Baja (356) követi a triót.
Fajlagosan, ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, ugyanis a kistelepüléseken történt a legtöbb adás-vétel, ami az Otthon Centrum szakértői szerint azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy tranzakciónak is jelentősebb hatása van a fajlagos érték alakulására. Az ezer főnél népesebb települések között a Mezőkovácsházai járásban Végegyháza 49,4 ezrelékkel az első, a Bácsalmási járásban Katymár 34,6 ezrelékkel a második, míg ugyancsak a Mezőkovácsházai járásban Kevermes a harmadik, 31,7 ezrelékkel. Említést érdemel, hogy az első tízben (egy kivételtől eltekintve) csak községek szerepelnek a régióban, s hogy ezek három járásban koncentrálódnak (a Mezőkovácsházai, a Bácsalmási és a Békéscsabai járásban).
A Dél-alföldi régió nagyvárosai közül a tavalyi évre becsült 1000 lakosra vetített mutatók a következőképpen alakulnak: Békéscsaba az első, 13,8 ezrelékkel, Szeged 13,1 ezrelékkel a második, Kecskemét 11,4 ezrelékkel a harmadik, amelyet Baja 10,9 és Hódmezővásárhely 9,0 ezrelékkel követ.
Vándorlás terén országosan a középmezőnyben található a régió. Nincs erős elvándorlással küzdő járása, de kiemelkedő vándorlási többlet sem jelentkezik sehol. Egyenlege járásonként -11,0 – 9,9 ezrelék között váltakozik. A 27 járás közül 15-ben pozitív a vándorlási mérleg. A legnagyobb elvándorlás a Mezőkovácsházai járásban volt, míg a legnagyobb többlet a Mórahalmi járásban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az árak egymástól markánsan elkülönülő két csoportra tagolják a térségeket: a nagyvárosok és közvetlen környezetükben magasabb négyzetméterárak az irányadóak, míg az öt nagyvárostól távoli térségekben jóval alacsonyabbak.
A Dél-alföldi régióban a téglalakások tavalyi, átlagos négyzetméterára Szegeden volt a legmagasabb, 722 ezer forinttal, ennél olcsóbb Kecskemét, ahol már 568 ezer forintos fajlagos négyzetméteráron lehetett lakáshoz jutni. Békéscsabán, Baján és Hódmezővásárhelyen 370 ezer forint körül alakult a fajlagos átlagár. A panellakásoknál szintén a régió központja bizonyult a legdrágábbnak, 620 ezer forintos átlaggal, míg Kecskeméten 518 ezer forint az átlagérték. A családi házak négyzetméterenkénti átlagát is Szeged vezeti, 530 ezer forinttal, majd Kecskemét (428 ezer), Baja (305 ezer), Békéscsaba és Hódmezővásárhely (270 ezer forint) a sorrend.
A régióban a nagyvárosok mellett van néhány olyan település is, mint például a Kecskeméthez közeli Helvécia, vagy a Bajától nem messze lévő Érsekcsanád, illetve a Szegedtől „karnyújtásnyira” elterülő Mórahalom, ahol hasonló áron keltek el a családi házak, mint a közelükben fekvő, nagyobb városokban. A városoktól távoli községekben azonban a nagyvárosi átlagár fele, hátrányosabb térségekben csak ennek harmada az átlagos négyzetméterár.