HelloVidék • 2025. július 3. 08:50
Magyarország komoly vízügyi válságba került, és a kilátások egyre borúsabbak – erről beszélt Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Az egyetemi tanár szerint az országban egyszerre van jelen meteorológiai és hidrológiai aszály, a vízforrásaink pedig nem képesek pótolni a hiányzó csapadékot, különösen a nagy tavak, mint a Balaton és a Velencei-tó esetében.
„Rövid visszatérési idővel jelentkeznek a tartósan aszályos helyzetek, ráadásul nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is, ami azt jelenti, hogy a tavainkban, vízfolyásainkban is kis vízhozamok tapasztalhatók” – hangsúlyozta Bíró Tibor az az InfoRádiónak.
A szakember szerint a problémák gyökere egyértelműen az éghajlatváltozásban keresendő. Magyarországon az elmúlt hat-hét évben szinte folyamatos volt az aszályhelyzet, a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb, a hőmérséklet pedig tartósan emelkedik. Ez a kombináció súlyos következményekkel jár a talajnedvességre, a mezőgazdaságra és a felszín alatti vízkészletekre is.
„Az éghajlatváltozás, az emelkedő hőmérséklet, a növekvő párolgás, illetve a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás különböző kombinációja okozza ezt a helyzetet, és fel kell készülnünk, hogy a jövőben is erre kell számítani” – figyelmeztetett Bíró.
A mezőgazdaság különösen érzékenyen reagál a szárazságra. Míg az őszi gabonák még viszonylag ellenállók, a kukoricahidridek már komoly veszteségeket szenvednek el a hőstressz és a vízhiány miatt. „A következő egy-két évtizedben olyan hibrideket kell elkezdeni termeszteni, amelyek lényegesen jobb aszálytűrő képességgel rendelkeznek” – mondta az egyetemi tanár.
A Tisza „kiszívja” az Alföld vízkészletét
A Homokhátság és az Alföld vízhiányos területein a helyzetet tovább súlyosbítja a Tisza folyamatosan alacsony vízállása. Bíró szerint ez évente mintegy 250 millió köbméter talajvizet von el a környező térségekből.
„Ha a Tisza vízszintje alacsonyabb, mint a környező terület talajvízszintje, akkor természetesen leszívja a talajvizet” – magyarázta Bíró.
A vízmegtartó képesség javítását szerinte az árvízi vízkészletek jobb kihasználása segíthetné, de az utóbbi években ezek is egyre kisebbek és ritkábbak. A gravitációs vízkivezetés lehetősége is csökkent, mert a kisebb árhullámok nem érik el a szükséges szintet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Balaton és Velencei-tó: súlyos ökológiai kockázat
A hazai nagy tavak állapota különösen aggasztó. A Balaton és a Velencei-tó is történelmileg többször kiszáradt már, de most ezek fenntarthatóságát új tényezők veszélyeztetik. A vízgyűjtő területük arányaiban kicsi, így érzékenyek a csapadékhiányra, a párolgás pedig fokozza a vízveszteséget.
„Beavatkozni nagyon nehéz, mert többször volt szó akár a Balaton, akár a Velencei-tó esetében arról, hogy más vízrendszerből táplálják, de annak az ásványi összetétele teljesen más, és valószínűleg a tavak ökológiáját is megváltoztatná” – mondta Bíró.
Az emelkedő vízhőmérséklet ráadásul biológiai szinten is veszélyt jelent. Ha a víz eléri a 30–32 Celsius-fokot, olyan fehérjék is denaturálódhatnak, amelyek kulcsszerepet játszanak az élő rendszerek működésében. Ez oxigénhiányhoz és ökológiai összeomláshoz vezethet. Bíró Tibor szerint a tartós vízhiány Magyarország egyik legsúlyosabb nemzeti problémája, amely nemcsak az élhetőséget, hanem a gazdaságot is alapvetően befolyásolja.
„A víz stratégiai elem. Számos életterületen esszenciális, az ország gazdasági teljesítőképességét is jelentősen befolyásolja, az életfeltételünket befolyásolja, úgyhogy ennek a hiánya mindenkit érint” – figyelmeztetett. A professzor szerint sürgős szakpolitikai, mérnöki és társadalmi alkalmazkodásra van szükség, hogy Magyarország hosszú távon kezelni tudja a vízügyi kihívásokat.