Pais-Horváth Szilvia • 2025. december 8. 15:15
December van, fényárban úsznak a a belvárosok és a főtereink: kivilágított épületek, szökőkutak, fényvillamosok teszik ünnepivé a hangulatot. Advent idején már-már sportot űzünk abból is, ki tudja a leglátványosabban feldíszíteni saját házát és kerítését. A ragyogás mögött azonban ritkán gondolunk bele, milyen hatást gyakorol mindez a körülöttünk élő téli természetre: a madarakra, az ilyenkor még aktív rovarokra, vagy éppen a kertünk ökoszisztémájára. Felboríthatja-e a túlzásba vitt mesterséges fény a természet téli ciklusát? Tekinthetjük-e ezeket az ünnepi fényeket a fényszennyezés egy újabb formájának – vagy nincs okunk aggodalomra? A hazai szakember erre is válaszolt.
Meglepetésünkre, a téli fényszennyezés eléggé elhanyagolt téma, nem csak mi nem találkoztunk vele, de a szakirodalom is viszonylag keveset foglalkozik vele – tudtuk meg Farkas Alexandrától, az Agrárszektor szakértő újságírójától. Aki hozzá is tette:
"Ennek egyik oka, hogy az évnek ebben az időszakában az élővilág nagy része pihen vagy jóval kevésbé aktív. Télen nincsenek annyira látványos rovarrajzások, és a madárvonulások többsége is lezajlott, vagy nem éjszakába nyúlik. Bár a darvak és a vadlibák ebben az időszakban is vonulnak, nem tudunk róla, hogy a kivilágított városok fényei számukra különösebb veszélyt jelentenének. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a nyári időszakban számos kutatás bizonyította: egy-egy erősen megvilágított épület komoly problémát okozhat a madaraknak, eltérítheti őket a tájékozódásban, szélsőséges esetben pedig akár neki is ütközhetnek a kivilágított objektumoknak."
A rovarok esetében is elmondható, hogy télen alig találkozni rajzó fajokkal
Ellenben nyaranta jól ismert jelenség például a dunavirág kérészek tömeges eltérítése: ahelyett, hogy a folyók felszíne felett maradnának, hatalmas rajokban gyűlnek össze a part mentén a lámpák körül, majd az aszfaltra hullva pusztulnak el, ami évről évre milliárdos természeti kárt okoz hazánkban is. Az erős fények hasonló gondokat okozhatnak más fajoknál is – elég csak a balatoni árvaszúnyogokra gondolni, amelyek idén szinte teljesen ellepték a kivilágított tóparti éttermeket is – ezek mind jól dokumentált jelenségek.
Télen is akadnak persze aktív rovarfajok – például a kis és nagy téliaraszolók vagy a nyárfapohók (szövőlepkék) – de ők jellemzően a sötét erdőkben mozognak, ahol nem találkoznak karácsonyi díszvilágítással. Ha azonban valamilyen okból egy erdőrészt hatalmas LED-füzérekkel világítanánk be, az őket is megzavarná: vagy odavonzaná, vagy éppen elriasztaná őket.
Ez évszaktól függetlenül igaz lenne, hiszen a hatás nagymértékben függ a faj viselkedésétől, aktivitási idejétől és számos más tényezőtől. Ezt azonban télen alig vizsgálták, így kevés konkrét tudásunk van róla
– tette hozzá Farkas Alexandra.
Érdekességként a szakember kiemelte: bár ő maga sem ismert korábbi kutatást kifejezetten a téli fényszennyezésről, 2023-ban készült egy olyan vizsgálat, amely elsőként mutatta meg tudományos alapossággal, milyen intenzitású ez a jelenség az év különböző időszakaiban. Műholdas megfigyelések alapján kiderült, hogy
a keresztény országokban december–január környékén a legerősebb a fényszennyezés, elsősorban a karácsonyi díszvilágítás miatt.
Más vallási-kulturális környezetben ugyanakkor más időszakokban jelentkezik a csúcs – például a ramadán vagy a kínai újév idején. Vagyis a világ minden táján a legfontosabb ünnephez kapcsolódó periódusban tetőzik a mesterséges fény mennyisége.
Kutatások azt is igazolták, hogy az erősen megvilágított parkokban egyes fajok – például a feketerigó vagy a vörösbegy – akár télen, éjszaka is énekelhetnek – emelte ki a szakember. Ennél azonban jóval fontosabb, hogy a decemberi–januári fényár hormonális változásokat indíthat be azoknál a madaraknál, amelyek a tavaszi szaporodási időszakra készülnek.
A mesterséges fény miatt a szervezetük túl korán érzékeli a költési szezon közeledtét, így a madarak hamarabb kezdenek párzani, fészket építeni vagy tojást rakni. Ha a fiókák egy-két héttel korábban kelnek ki annál, minthogy a rovarok vagy más táplálékforrások megjelennének, az az életesélyüket jelentősen csökkentheti.
A világítástechnológia is változott – emiatt is nőtt a fényszennyezés
A régi, sárga fényű nátriumlámpák szűk hullámhosszon sugároztak, így viszonylag kevés állatfajra voltak hatással. A modern LED-ek ezzel szemben széles spektrumon világítanak, fényük a napfényhez hasonló, ezért jóval több állatfaj érzékelheti zavarónak – emelte ki Farkas Alexandra.
Csak emiatt is a fényszennyezett területek mérete világszerte évente akár 5–10 százalékkal is nőhet.
A szakember szerint a tudomány eddig elsősorban a tavaszi–nyári időszak fényszennyezésével foglalkozott, pedig a jelenség egész évben hatással lehet az élővilágra. Negatív hatása pedig rendkívül szerteágazó. A tengerpartokon például a kivilágított szállodasorok rendszeresen eltérítik a frissen kikelt teknősöket, amelyek a tenger helyett a fények felé indulnak, így gyakran autók áldozataivá válnak. A tengeri élővilág más része is sérülhet, hiszen sok mélytengeri faj biolumineszcenciával kommunikál; a hajók erős fényei megzavarhatják ezt a folyamatot.
A madarak esetében a kivilágított épületek tévútra vezethetik a vonuló fajokat, tömeges ütközéseket okozva, illetve a fény elriaszthatja őket bizonyos élőhelyekről.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Magyar kutatások arról is beszámolnak, hogy világos tornyokban kevesebb bagolyfióka kel ki, mint a sötét, zavartalan helyeken. A denevéreknél más jelenség figyelhető meg: mivel zsákmányuk, a rovarok kedvelik a fényt, a denevérek „ránéznek” a világított utcákra, ahol könnyen találnak táplálékot – ez pedig megváltoztathatja természetes vadászati stratégiájukat.
Az éjszakai erős fények nekünk, embereknek sem tesznek jót
Farkas Alexandra még kiemelte, hogy a fényszennyezés nemcsak az állatokra, hanem az emberre is hatással van.
Az esti mesterséges fény – különösen a LED-es eszközök erős kék spektruma – akadályozza a melatonin hormon termelődését, amely az alvási ciklus szabályozásáért felel.
A telefonok és laptopok késő estig való használata ezért könnyen álmatlansághoz vezethet, hosszú távon pedig összefüggésben állhat bizonyos megbetegedésekkel is. Ezért fontos a kijelzők éjszakai üzemmódja, amely csökkenti a kék fény mennyiségét.
Érdemes lenne tudatosabban átgondolni, hogyan használjuk a téli díszkivilágítást
A szakember szerint nemcsak ökológiai, hanem takarékossági okokból is érdemes átgondolni, hogyan használjuk a téli díszkivilágítást.
A legkímélőbb megoldás, ha a fényeket nem hagyjuk egész éjszaka működni, hanem időzítővel késő esti órákban – például 23 és 5 óra között – lekapcsoltatjuk. Ilyenkor úgysem látja senki, így egyszerre óvjuk a környezetet és a pénztárcánkat.
Hozzátette: világszerte hatalmas különbséget jelentene, ha a kültéri lámpákat szakszerűbben telepítenék. Rengeteg helyen ugyanis olyan világítótesteket használnak, amelyek felfelé szórják a fényt – így épp oda jut a legnagyobb mennyiség, ahol nincs rá szükség, és ahol a madarakat, denevéreket és más állatokat a leginkább zavarja.
Ezzel szemben a lefelé irányított, felülről fedett lámpák jelentősen csökkentenék a fényszennyezést, és a csillagos égbolt láthatóságát is javítanák.
A kerti világításoknál ugyanez érvényes: a divatos kis napelemes lámpák vagy a mozgásérzékelős fények gyakran irracionálisan erősek, sokszor a fél utcát bevilágítják. Pedig léteznek olyan típusok, amelyek kizárólag lefelé világítanak, és csak azt a területet fényesítik meg, amelyre valóban szükség van.
Farkas Alexandra szerint a klímaváltozásról hatalmas a társadalmi diskurzus, a fényszennyezés azonban – bár ugyanúgy környezeti probléma – jóval kevesebb figyelmet kap. Pedig mint mondja, mindennapi életünk része, és bár hazánkban a téli ünnepi világítás általában nem okoz komoly ökológiai zavart, a világ más részein már teljesen más lehet a helyzet. Azokban az országokban, ahol a karácsonyi időszak nyárra esik – például Ausztráliában vagy Hawaii-on –, sokkal több állat aktív, így ott a fények élővilágra gyakorolt hatása jóval erőteljesebb lehet.
Összességében a szakember úgy látja, hogy bár a hazai ünnepi fények általában nem jelentenek súlyos ökológiai problémát, a fényszennyezés egész évben jelen lévő, szerteágazó jelenség, amely az ökoszisztémára és az emberi egészségre egyaránt komoly hatással van.
A túlzásba vitt kültéri világítás tehát nemcsak energiapazarló, szükségtelen és zavaró, de még káros is lehet.
Negatív hatással van ugyanis az éjszakai életmódot folytató vagy sötétben is aktív állatokra, és a pihenni vágyókra egyaránt, legyenek azok emberek, állatok vagy akár növények. Tudatosabb használattal – időzítéssel, irányított fényekkel és mértéktartó világítással – egyszerre tehetünk a természetért, az élővilágért és saját komfortunkért is.