Ezt sokan elhibázzák: a hazai sztárkertész elárulta, ezek lesznek a 2026-os kertek nagy nyertesei

A kertészkedésben nincs két egyforma év, és a 2025-ös különösen tanulságosnak bizonyult. Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnök szerint az idei szezonban a hobbikertészek számára is a legnagyobb kihívást a szélsőséges időjárás jelentette. A tél végi és tavaszi csapadékhiányt hűvös, esős időszak követte, majd egy hosszú, forró és aszályos nyár zárta az évet. Bár országos szinten nem volt rendkívüli a jégkár, a tavaszi–kora nyári zivatarok idején több térségben, lokálisan súlyos károk keletkeztek a gyümölcsösökben és a szőlőkben, különösen ott, ahol nem volt jégháló. A problémák inkább foltszerűen jelentkeztek, de legalább nem országos katasztrófaként.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a klímaváltozás hatására folyamatosan nő a növények vízigénye, miközben vidéken egyre komolyabb gondot okoznak a kórokozók, például a szőlőhegyeken a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő kártevők jelenléte. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy az aszályos időszakok egyre gyakoribbak, miközben sok térségben ma sincs érdemi lehetőség az öntözésre. Bár a zöldségtermő területek döntő hányada öntözött, a gyümölcsültetvények jelentős része – és a kiskertek többsége is – továbbra is kiszolgáltatott. A hónapokig tartó vízhiány egyre több helyen válik mindennapos problémává.

Milyen új trendeket látni a hazai kertekben? Milyen növényeket érdemes ültetni a következő szezonokban? Kósa Dániellel együtt vettük végig az idei év tanulságait, amelyek egyértelműen azt mutatják: a kertészek egyre inkább visszanyúlnak a régi, jól bevált, ellenálló fajtákhoz. Nem divatból, hanem kényszerből – hiszen a klíma egyre szélsőségesebb, és mindenki olyan növényeket keres, amelyekkel kevesebb gond, kevesebb permetezés és több siker jár.

1.   A tartós aszály elleni védelem: te is építsd klímatudatos kertet!

Ahogy Kósa Dániel elmondta, egyre nagyobb divat Magyarországon is a klímatudatos kert kialakítása. Ez egy olyan zöld tér, ami alkalmazkodik a változó időjárási viszonyokhoz, és közben csökkenti a környezeti terhelést. Lényege, hogy okosan bánunk a vízzel, a talajjal és a növénytársítással. A jól felépített kertben a talajélet ugyanis kulcsfontosságú: komposzttal, mulccsal, szerves anyagokkal javítjuk a szerkezetét, így hosszabb ideig őrzi a nedvességet és kevesebb öntözést igényel. A víztakarékosság része a csepegtető öntözés, az esővíz-gyűjtés és a párolgást mérséklő talajtakarás.

A növényválasztásnál előnyt élveznek a szárazságtűrő, őshonos vagy helyi klímához alkalmazkodott fajok, amelyek jobban viselik a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat.

A biodiverzitás növelése – sövények, vadvirágos sávok, rovarbarát évelők telepítése – stabilabb mikroklímát teremt, miközben élőhelyet ad a beporzóknak és a hasznos élőlényeknek.

„A klímatudatos kertben a zöldségágyások forgatása helyett egyre elterjedtebb a talajkímélő gazdálkodás is: takarónövények, mulcsréteg, minimális bolygatás. A fák és cserjék stratégiai telepítése árnyékot ad, mérsékli a hőstresszt, és hosszú távon stabilabb kertet eredményez. Ez a szemlélet nemcsak fenntarthatóbbá, hanem sokkal ellenállóbbá is teszi a kertet a jövő időjárási kihívásaival szemben.” – közölte a szakember.

2. Ehető díszkertek: 2025. slágernövényei, amik nemcsak szépek de finomak is

Az ehető dekor zöldségek és gyümölcsök a díszkert és a konyhakert találkozási pontjai: olyan növények, amelyek egyszerre szépek és praktikusak, így kis kertekben, balkonokon vagy modern díszkertekben is helyet kaphatnak. A látványos lomb, virág vagy termés és a valódi hasznosíthatóság együttese teszi őket egyre népszerűbbé.

Ahogy Kósa Dániel elmondta, a zöldségek közül sok fajta kifejezetten mutatós. A bordó levelű mángold, a bíbor salátafélék, az edible flower kategóriába tartozó sarkantyúka, körömvirág vagy a színes paprikák egyaránt dekoratívak. A törpe paradicsomok csüngő fürtjei, vagy a különleges színű padlizsánok a terasz díszei lehetnek, miközben rendszeresen szüretelhetők. A levélzöldségek – mint az újhullámos salátakeverékek vagy a fodros kel – egész szezonban formát és színt adnak az ágyásoknak.

A gyümölcsöknél a törpe gyümölcsfák, a balkonra nemesített oszlopos alma, körte, őszibarack, illetve a szamóca vagy a függőkosárban is jól termő ribizli mutatnak igazán jól. A kisebb termet és a dús virágzás miatt ezek díszként is funkcionálnak, miközben bőséges termést adnak.

Az ehető dísznövényekkel a kert élő, változatos és praktikus lesz: egyszerre szolgálja a szépséget, a biodiverzitást és a friss, egészséges élelmiszert. A modern, klímatudatos kerttervezés egyik legfontosabb iránya mára éppen ez a kettős funkció.

3. Mindenki keresi a régi ellenálló fajtákat

2025-ben a kertészeti trendek több irányba mozdultak el: a fenntarthatóság és az egészen praktikus növényválasztás dominált. Egyre népszerűbbek lettek a sivatagi és szárazságtűrő fajok, mint a cickafark vagy a macskamenta, amelyek kevesebb vizet igényelnek és jól bírják a klímaváltozás miatti szélsőségeket.

"Emellett a színes levelű dísznövények, például a heuchera fajták, valamint nagy hatású egzotikus levélzetek, mint a Colocasia („elefántfül”), szintén trendik voltak a látványos kertépítészetben, különösen városi kertekben és erkélyeken. A mini zöldségek és kompakt ehető növények (mini paradicsomok, színes tépősaláták) is erősödtek, mert egyszerre dekoratívak és praktikusak kis terekben. A fajtatársítás és őshonos növények használata pedig a biodiverzitás támogatását szolgálta, a klímatudatos kertészkedés részeként" – fogalmazott Kósa Dániel.

A szakember ugyanakkor kielmelte, hogy a hazai piacokon és kertészetekben továbbra is fontos szerepet játszanak a klasszikus, magyar eredetű vagy hosszú hagyományokkal rendelkező gyümölcsfajták:

• A Balaton meggy hazai klasszikus, eredetileg “Újfehértói fürtös” néven híresült el, és ma is népszerű savanyító- és pálinka- alapanyagként egyaránt.
• A Carmen cseresznye egy hazai nemesítésű fajta, melyet még a ’90-es években hoztak létre, és Magyarországon ma is széles körben ültetik.
• A csabagyöngye szőlő és hasonló hagyományos csemegeszőlők továbbra is a magyar gyümölcspiacon jelen vannak, sok kertben otthoni termesztésre is keresettek.

Ez alapján tehát látszik, hogy mindenki keresi a régi ellenálló fajtákat, hogy kevesebb növényvédelmet kelljen alkalmazni, illetve fontos hogy a környezeti tényezőkhöz is megfeleljen az adott fajta. A  régi fajták nemcsak hagyományőrző értéket képviselnek, hanem sokszor ellenállóbbak, ízesebbek és kevésbé igényesek, mint a modern hibridek – ezért is tartják őket sok hazai kertész és fogyasztó kedvencei között.

4. Egyre többen keresik a szárazságtűrő, igénytelen dísznövényeket

Ha kevés idő jut öntözésre, a kert akkor is lehet mutatós, ha szárazságtűrő, igénytelen dísznövényeket választasz. A legjobb megoldások azok a fajok, amelyek mély gyökeret fejlesztenek, jól tűrik a hőséget, és természetes élőhelyükön is vízszegény környezetben élnek. Ilyenek például a levendula, zsálya, kakukkfű, varjúháj, kövirózsa, macskamenta és cickafark – ezek nemcsak ellenállók, hanem egész nyáron díszítenek, ráadásul vonzzák a beporzókat is.

A cserjék közül a bangita, borbolya, gyöngyvessző, mályvacserje és a törpe fenyők kifejezetten jó választások, mert minimális gondozással is szépen fejlődnek. Évelők közül a díszfüvek (pl. tollborzfű, árvalányhaj) alig igényelnek vizet, mégis modern, légies hangulatot adnak a kertnek.

Az árnyékos kertek különleges hangulatot árasztanak, de megfelelő növényválasztás nélkül könnyen kopárnak tűnhetnek. A jó hír, hogy rengeteg dísznövény kifejezetten jól érzi magát félárnyékban vagy teljes árnyékban, és egész szezonban dekoratív marad. Az ilyen helyek kulcsa a lombozat szépsége, hiszen kevesebb a virágzó faj, viszont sok az izgalmas levelű évelő és cserje.

A szakember szerint a legbiztosabb választások közé tartozik a páfrányok sokfélesége, amelyek árnyékban is dús, elegáns lombozatot nevelnek. A hosták (árnyékliliomok) szinte elpusztíthatatlanok, változatos levélszínben és méretben elérhetők, így klasszikus növények árnyékos kertekbe. Nagyon jól teljesít a tűzeső (Heuchera), amely a bordótól a lime zöldig bármilyen színt hozhat a sötétebb részekre.

Cserjék közül a hortenzia, az árnyékszerető japán juhar, a babérsom, a törpe bangita és a mahónia mutatós és hálás megoldás. Talajtakarónak kiváló a párlófű, a meténg vagy a százszorszép csenkesz.

Ezekkel a növényekkel egy látványos, üde és könnyen fenntartható árnyékkertet alakíthatsz ki, ahol a levelek textúrája és színei adják a fő díszítő értéket.

5. Mini kertek, balkonmegoldások 2025-ben

Ahogy Kósa Dániel összegezte nekünk: a balkon növényválasztása nagyban függ a fekvéstől, de szerencsére bármilyen adottságú teraszra találhatók mutatós, könnyen tartható fajok. Napos, déli fekvésű erkélyre ideálisak a muskátlik, petúniák, verbénák, lobéliák, valamint a mediterrán hangulatot adó levendula, rozmaring, kakukkfű és a törpe díszfüvek. Ezek jól tűrik a tűző napot és a száradást, ráadásul egész nyáron virágoznak.

• Félárnyékos környezetbe választhatunk begóniát, fuksziát, bakopát, hortenzia törpefajtákat és növő dézsás dísznövényeket, mint a leander vagy a mirtuszlonc. Ezek a fajok szépen díszítenek, de nem igényelnek egész napos napsütést.
• Árnyékos balkonra – ami sokaknak kihívást jelent – kiválóak a páfrányok, árvácskák, viola, meténg, kúszó nefelejcs és a begónia árnyéktűrő változatai. A hosták kisebb edényben is jól érzik magukat, és levéldíszük egész szezonban dekoratív.

Egyre népszerűbbek a balkongyümölcsök és mini zöldségek is: törpe paradicsom, oszlopos alma, mini paprika vagy eper. Ezek egyszerre praktikusak és látványosak.

A megfelelő növények kombinálásával a balkon könnyen válik virágzó, mediterrán vagy éppen árnyas, dzsungelszerű oázissá, ahol egész nyáron öröm tartózkodni.

5. Csodaszer az aszály ellen: állj neki mulcsozni! 

A mulcsozás és a különböző vízmegtartó technikák ma már alapvető elemei a klímatudatos kertészkedésnek. A cél egyszerű: minél több vizet bent tartani a talajban, minél kevesebbet elveszíteni párolgással vagy felesleges öntözéssel. A jó vízgazdálkodás nemcsak a növények egészségét javítja, hanem jelentősen csökkenti a kert fenntartási igényét is.

„A mulcsozás során a talaj felszínét különféle anyagokkal fedjük: szalmával, fűnyesedékkel, komposzttal, fakéreggel, lombbal vagy aprítékkal. A mulcsréteg vastagsága ideális esetben 5–10 cm, amely megakadályozza a gyors kiszáradást, mérsékli a hőingadozást és elnyomja a gyomokat. Emellett javítja a talajéletet: a lebomló szerves anyag táplálja a talajlakó szervezeteket, amelyek lazább, morzsalékosabb szerkezetet alakítanak ki. A jó szerkezet pedig több vizet képes visszatartani.” – tette hozzá Kósa Dániel.

5+1: Talajtakarás élő növényekkel

A mulcsozás mellett egyre több kertben alkalmazzák a talajtakarást élő növényekkel, vagyis a takarónövényeket. Ilyenek a herefélék, bíborhere, pohánka vagy mustár. Ezek árnyékolják a talajt, gyökérzetükkel javítják vízmegtartó képességét, és védik az eróziótól.

A kerti vízmegtartás fontos része a helyes öntözés: a ritkábban, de mélyre ható öntözés hatékonyabb, mint a gyakori, felszíni locsolás. A csepegtető rendszer lassan, közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet, így minimális a párolgási veszteség. Emellett érdemes esővizet gyűjteni, mert lágyabb, kedvezőbb a növényeknek, és ingyen van – emelte ki a szakember.

Nagy melegben sokat segít a talaj árnyékolása díszfüvekkel, évelőkkel vagy cserjékkel: egy jól megtervezett, réteges növényállomány maga is természetes vízmegtartó rendszerként működik. A komposzt rendszeres kijuttatása szintén kulcstényező, mivel növeli a talaj humusztartalmát, ezzel együtt a víztároló képességét.

Ezekkel a módszerekkel a kert ellenállóbb, víztakarékosabb és hosszú távon fenntarthatóbb lesz, még forró, száraz nyarakon is.