Pais-Horváth Szilvia • 2026. február 5. 13:02
Soha nem látott nehézségekkel zárult a tavalyi év a magyar méhészetekben: drasztikus méhpusztulás, gyenge termés és jelentős áremelkedés jellemezte a 2025-ös évet. A kérdés most az, hogy mit hozhat a folytatás. Előny vagy inkább újabb kockázat az idei szokatlanul hideg tél? Mire számíthatnak a méhészek és a mézfogyasztók 2026-ban? A HelloVidék Pintér Józsefet, a Komárom-Esztergom megyei Dadon élő méhészt kérdezte.
A 2025-ös év rendkívül nehéz volt a magyar méhészet számára. Országosan jelentős méhpusztulás sújtotta az ágazatot: a megszokott mintegy 1,2 millió méhcsalád helyett mindössze 600–700 ezer tudott nekivágni a tavalyi szezonnak - erről a HelloVidék korábban itt írt.
A Komárom-Esztergom megyei Dadon élő méhész, Pintér József szerint is a 2025-ös év valóban példátlan kihívásokat hozott. A kiszámíthatatlan időjárás miatt az akácméz-termés elmaradt a várttól, ami nemcsak önmagában jelentett problémát, hanem az összes többi mézfajta hozamára is hatással volt. A hideg tavasz és a súlyos nektárhiány miatt messze nem érte el a korábbi évek szintjét. A gyenge termés szinte azonnal éreztette hatását: a méz ára jelentősen emelkedett, miközben a varroa atka elleni védekezés hatékonyságának csökkenése tovább nehezítette a méhészek dolgát.
Óvatos optimizmus 2026-ra
A 2026-os évnek ugyanakkor a dunántúli méhész már óvatos optimizmussal vág neki. Úgy látja, a mostani, szokatlanul hideg tél nem feltétlenül jelent hátrányt. A tartós hideg ugyanis visszaszoríthatja a kártevőket, így tavasszal akár erősebb, egészségesebb méhcsaládok is indulhatnak munkába.
A szakember szerint a siker kulcsa az alkalmazkodás: a méhészeknek pontos időzítéssel kell vándoroltatniuk a családokat, hogy a méhek a virágzó akác- és napraforgótáblákat a nektártermelés csúcsán érjék el.
Pintér József hangsúlyozta: csak erős, egészséges méhcsaládokkal lehet megfelelő mennyiségű és minőségű mézet termelni. Ebben a téli csapadék is kulcsszerepet játszik. A hó formájában lehullott víz javíthatja a talaj vízháztartását, ami közvetve a növények nektártermelő képességére is hatással van. Szerinte az idei szezon legfontosabb kulcsszavai a precíz időzítés és a folyamatos alkalmazkodás – ezek nélkül ma már nem lehet kiegyensúlyozott évről beszélni a magyar méhészetben.
Miért pusztult el ennyi méh tavaly télen?
A méhész felidézte: a tavalyi tél során egyes térségekben a méhcsaládok 50–55 százaléka is elpusztult. Ennek egyik fő oka a tavalyi év rendkívül szeszélyes, hullámzó időjárás volt. A tartós hideg hiánya miatt a méhek nem maradtak folyamatosan fürtben, hanem az enyhébb időszakokban kirepültek, ami jelentősen megnövelte az energia- és élelemfelhasználásukat. Elfogyott az élelem, elszaporodott az atka. Ilyen körülmények között a szakember szerint kulcskérdéssé vált, hogy a méhészek mennyi és milyen minőségű élelemmel tudták beteleltetni a családokat. A gyakori hőingadozás miatt a méhek jóval többet fogyasztottak, miközben több helyen nem sikerült kellő mértékben visszaszorítani a varroa atkát sem, ami tovább növelte a pusztulás kockázatát.
Pintér József szerint ugyanakkor voltak olyan esetek is, amelyekre nehéz egyértelmű magyarázatot találni. Előfordult, hogy elegendő élelem állt rendelkezésre, az atka fertőzöttség sem volt kirívó, a méhcsalád mégsem élte túl a tavalyi telet. Ilyenkor az is szerepet játszhatott, hogy a családok eleve gyengébben indultak neki a hideg hónapoknak, a méhek „elfáradtak”, és idő előtt pusztultak el.
Arra a kérdésre, hogy idén is előfordulhat-e hasonló mértékű méhpusztulás, Pintér József a Hellovidéknek azt nyilatkozta: a jelenlegi, tartósabb hideg ebből a szempontból akár kedvezőbb is lehet. A folyamatos hideg csökkenti a méhek téli aktivitását és fogyasztását, miközben a kártevők számát is visszaszoríthatja. A tényleges állapot azonban csak tavasszal, a kaptárak felnyitásakor derül majd ki.
Hogyan alakulhat 2026-ben a méz ára?
A méz ára minden évben kiemelt kérdés. Pintér József szerint ezt számos tényező befolyásolja: az üzemanyag ára, amely a vándoroltatás miatt kulcskérdés, valamint a csomagolóanyagok, különösen az üvegek beszerzési költségei is folyamatosan változnak.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A hazai méhészek igyekeznek minimalizálni a kiadásaikat, és csak akkor emelnek árat, ha muszáj. Pintér József tapasztalatai szerint 2025-ben jellemzően 5–10 százalékos drágulás történt, a 2026-os árak alakulása pedig nagyban függ majd az időjárástól és a termés mennyiségétől. Ha kedvező lesz a szezon, nem feltétlenül lesz szükség újabb emelésre – tette hozzá.
Tudatos vásárlók, közvetlen kapcsolatok
Pintér József hangsúlyozta: céljuk, hogy a valódi, hamisítatlan magyar méz továbbra is elérhető maradjon a hűséges vásárlók számára. Úgy látja, 2026 a tudatos vásárlás éve lehet, amikor egyre többen keresik a közvetlen kapcsolatot a termelőkkel.
A PIJO Méhészetnél tudatosan építenek erre: a mézet előre egyeztetett időpontban, személyesen juttatják el a vásárlókhoz. A dunántúli méhész tapasztalata szerint egyre többen kérdeznek a méz származásáról, a gyűjtési területről és a környezeti körülményekről.
Az elmúlt években ugyanakkor egyre több bizonytalan eredetű, olcsó importméz jelent meg a piacon, ami átrendezte a fogyasztói döntéseket. Van, aki az alacsonyabb ár miatt ezeket választja, mások viszont éppen emiatt fordulnak inkább a hazai méhészek felé. Pintér szerint a kevésbé tudatos vásárlók körében volt némi visszaesés, a tudatos fogyasztók elköteleződése viszont nem csökkent.
Többféle méz, új íz lehet a 2026-os év trendje
A mézfajták iránti kereslet is átalakult a dunántúli méhész szerint. Az akác-, vegyes- és hársméz mellett egyre többen nyitnak a különlegesebb fajtamézek felé. A mézkóstolókon sokan fedezik fel a gesztenye-, facélia-, selyemfű- vagy bálványfamézet.
A vásárlók ma már nem kizárólag azt nézik, hogy a méz sokáig folyékony maradjon, hanem azt is, milyen ízvilágot és milyen egészségügyi hatásokat kínál. Van, aki az édesebb mézeket keresi, mások inkább az erdei mézet választják visszafogottabb íze miatt. Pintér József szerint a magyar mézfogyasztás nem visszaszorul, hanem átalakul.