HelloVidék • 2026. február 11. 17:15
Több mint 2700 maskarás, 76 busócsoport és hat napon át tartó, zajos téltemetés: csütörtökön kezdetét veszi a mohácsi busójárás, Magyarország legismertebb farsangi népszokása. A február 12. és 17. között zajló rendezvénysorozat a hagyományokhoz híven a Kisfarsanggal indul, amikor a kisbusók és gyermek maskarások felvonulása jelzi: megkezdődött a farsang farka, azaz a húshagyókeddig tartó időszak.
A szervezők tájékoztatása szerint idén rekordszámú hagyományőrző érkezik a Duna-parti városba. A több mint száz programot felvonultató eseménysorozaton 2700-nál is több beöltözött szereplő vesz részt, akik szigorú szabályok szerint, tradicionális öltözetben vonulnak fel. A busójárás évről évre turisták tízezreit vonzza Mohácsra.
A busójárás eredetét legendák és történeti kutatások egyaránt övezik. A legismertebb monda szerint a Mohács-sziget mocsaraiba menekült sokácok ijesztő álarcokba bújva, kolompokkal és kereplőkkel felszerelkezve keltek át a Dunán, hogy elűzzék a törököket a városból. A történészek azonban rámutatnak: Mohács 1687-ben szabadult fel az oszmán uralom alól, a sokácok nagyobb arányú betelepítése pedig ezt követően, a 17. század végén és a 18. század elején zajlott.
A népszokás első ismert írásos említése 1783-ból származik, és nem hőstettként, hanem botrányos, zajos farsangolásként írja le az eseményt. A szakértők többsége szerint a busójárás egy balkáni eredetű, archaikus télűző és termékenységvarázsló rítus (poklade), amelyet a betelepülő sokác közösség hozott magával, és amely az évszázadok során alakult a mai formájára.
Maszk, bunda, rituális átszellemülés
A busók viselete nem puszta jelmez. A kifordított birkabőr bunda, a szalmával kitömött fehér gatya, a bütykös harisnya és a bocskor a természet erejét és vadságát idézi. A legfontosabb elem a fűzfából faragott, gyakran állatvérrel festett álarc, amely anonimitást biztosít viselőjének – ez a rituális szerepvállalás egyik alapfeltétele.
A busók mellett megjelennek a jankelék is, akik liszttel vagy hamuval töltött zsákokkal „tartják kordában” a nézőket, valamint a lefátyolozott arcú szépbusók.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A rendezvény csúcspontja hagyományosan a farsangvasárnap: ekkor a busók csónakokkal átkelnek a Dunán, majd a Kóló téren gyülekezve vonulnak a főtérre. A zárónapon, húshagyókedden hatalmas máglyán égetik el a tél jelképes koporsóját, ezzel búcsúztatva a hideg évszakot.
UNESCO-listán, hungarikumként
A mohácsi busójárás 2009-ben – első magyarországi elemként – felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, 2012 óta pedig hungarikumnak számít. A rendezvény nem csupán látványos turisztikai attrakció, hanem élő hagyomány: a maszkfaragás mestersége, a busócsoportok működése és a közösségi részvétel generációról generációra öröklődik.
Idén, 2026. február 12. és 17. között rendezik meg a hatnapos eseményt, amelyre mindenkit várnak, aki szeretne belekóstolni a helyi tradíciókba. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is színes programkínálat várja a látogatókat: a legnépszerűbb események közé tartozik a farsangi felvonulás, a Dunán történő átkelés, valamint a máglyagyújtás a Széchenyi téren. Emellett a néptánccsoportok fellépései, busóálarc-faragó műhelyek és egyéb interaktív programok teszik igazán élvezetessé az egyhetes rendezvényt. A Mohácsi Busójárás 2026-os évi részletes programjáról ITT írtunk bővebben!