Pénzcentrum • 2009. március 17. 05:40
A jegybank legfrissebb, bankok körében végzett felmérésének eredményei szerint a bankok hitelezési hajlandósága jelentősen csökkent 2008. második felében, és ez a tendencia - a bankok saját várakozásai szerint - folytatódni fog 2009. első felében is.
Az MNB legfrissebb, a Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára címet viselő, tegnap megjelent tanulmánya 2003 óta félévente ad helyzetjelentést a hitelezési piacról.
A vizsgálat során a háztartási, a vállalati és az önkormányzati hitelezéssel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a bankok vezetőinek, kérdőíves, illetve személyes interjú formájában is, az megelőző időszak tapasztalatairól, illetve a jövőre vonatkozó várakozásaikról.
Jelentős a változás a háztartási hiteleknél: idén minden tovább szigorodik!
A háztartási hitelezési szegmensben 13 bank adott választ az MNB kérdéseire. Ezek alapján 2008. második felében jelentősen csökkent az általuk kihelyezni kívánt hitelek állománya, miközben a feltételek is jelentősen szigorodtak. Ami az előző felméréshez képest változást jelent, az a hitelek iránti kereslet csökkenése, illetve a vártnál is erősebb szigorítás.
A feltételek nem csak ár, de például a megkövetelt önrész, hitelfedezeti arány, hitelképességi szint tekintetében is szigorodtak, és ezt a tendenciát várják a bankok 2009. I. félévében is.
A lakáscélú hitelek kihelyezett állománya a válaszadók körében átlagosan 36,3 százalékkal csökkent az előző időszakban, míg az idei első félévre még nagyobb arányú, 45,1 százalékos szűkülést jósolnak.
Ennek okaként elsősorban a gazdasági kilátások romlását, a kockázati tolerancia csökkenését, illetve a bank likviditási helyzetének, forrás elérhetőségeinek és feltételeinek jelenlegi, vagy a közeljövőben várható negatív változását említették.
A portfoliók romlására pedig beszedési, illetve behajtási tevékenységük erősítésével kívánnak reagálni, többek között olyan konstrukciók kidolgozásával, melyek a hitelek törlesztését megkönnyítik, így futamidő-hosszabbítás, vagy átmeneti tölesztéskönnyítés formájában.
A legtöbb bank a minimális hitelképességi szint növekedésében, minimális önrész megemelésében, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának, és a hitelfedezeti arányának csökkentésében látja a megoldást.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ami a fogyasztási hiteleket illeti, a szabad felhasználású jelzáloghitelek után idén a gépjárműhitelekre jár rá a rúd, ott érezhető majd a legnagyobb szigorítás, de a személyi és áruhitelek esetén sem lesz rózsás a helyzet.
Pórul járnak a nagyvállalatok!
A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság szintén csökkent, különösen a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, és az üzleti célú ingatlanhitelezésben.
A lakossági hitelekkel szemben itt azonban a szereplők a kereslet erősödését érzékelték az előző időszakban, kivéve a hosszú lejáratú hiteleket esetén, amit a beruházási hajlandóság csökkenése magyaráz.
Kis- és mikrovállalati hitelezésben azonban nem készülnek a bankok határozott visszafogásra, bár igaz, hogy itt inkább a támogatott hitelkonstrukciók megléte javít a helyzeten.
Idén azonban szorosabban nyomon fogják követni a bankok a devizahitelt felvevő vállalatok tényleges devizabevételeit, hogy azok fedezni tudják-e a törlesztőrészleteket, vagy ha nem, akkor rendelkeznek-e megfelelő tartalékokkal, ami az árfolyamgyengülés miatt szükségessé válhat.
A lakossági hitelportfólióval szemben a vállalatinál már az előző félévben is romlásról számoltak be a bankok, és ugyanez a várakozás a következő félévre is, különösen a válságtól leginkább sújtott ágazatok esetében, így a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, az ingatlanügyekben, a turizmusban és a pénzügyi tevékenységekben. Ezekben az ágazatokban erősen szelektíven fogják kezelni az egyes ügyleteket.