Bedőlő lakossági hitelek: a végtörlesztés feketelevese

Pénzcentrum2012. február 22. 19:00

A jól teljesítő adósok egy része végtörlesztett, a kevésbé tehetős ügyfelek hitelei azonban maradtak a bankok portfoliójában, és ez most már a késedelmek arányán is látszódik. A szeptember végi 11,5%-ról ugyanis 13,0%-ra nőtt a nem teljesítő lakossági hitelek összeg szerinti aránya a bankszektorban tavaly év végére. Becsléseink szerint a végtörlesztés nélkül 12% környékén állna ma ez az ún. NPL-ráta. A mutatót a január-februári végtörlesztések várhatóan tovább emelik, tavasztól azonban javulást hozhat a deviza jelzáloghitelekre vonatkozó új árfolyamrögzítés lehetősége.

Érdekfeszítő adatokat tett közzé nemrég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakossági hitelek késedelmességére vonatkozóan. A számokból kiderül: a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek összege a harmadik negyedévben 947 milliárd forintról 1047 milliárd forintra nőtt (10,5%-os negyedévi emelkedés), miközben a 90 napon belül késedelmes lakossági hitelek állománya is emelkedett, mégpedig 1410 milliárd forintról 1417 milliárd forintra (mindössze 0,5%-os negyedévi emelkedés, árfolyamszűrten csökkenés). A késedelem nélkül teljesítő hitelek állománya 5896 milliárdról 5576 milliárd forintra csökkent (5,4%-os negyedévi csökkenés). A végtörlesztés a PSZÁF adatai szerint összesen 553 milliárd forinttal csökkentette a lakossági hitelek állományát a tavalyi negyedik negyedévben (642 milliárdnyi végtörlesztés és 89 milliárdnyi végtörlesztési célú hitelfelvétel), a forint gyengülése azonban a lakosság tartozáscsökkenésének csaknem kétharmadát elvitte.


A teljes hitelállományt és a késedelmes hitelek forintban kifejezett állományát is elsősorban a frankárfolyam mozgatja, a fenti összegek ezért sem adnak valósághű képet a változásokról. Érdemesebb ezért inkább a nem teljesítő hitelek arányát megnéznünk. Igaz, ebben szintén torzító tényezőként jelentkezik a devizafolyamok hatása (módosul az egyes devizában felvett hitelek állományi aránya), ráadásul ezúttal a végtörlesztés miatt eleve nőtt a késedelmesen teljesítő hitelek aránya. A végtörlesztés hatásait kiszűrve is romlott azonban a lakosság fizetési fegyelme: a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya a harmadik negyedévben 11,5%-ról 13,5%-ra nőtt, utóbbi a végtörlesztés nélkül becsléseink szerint nagyjából 12% lenne. Eközben a 90 napon belül késedelmes lakossági hitelek aránya a szeptember végi 17,1%-ról 17,6%-ra emelkedett. A késedelem nélkül teljesítő hitelek aránya ezzel egyidejűleg 71,4%-ról 69,3%-ra csökkent. Az adatokat az MNB folyamatosan revízió alá veszi, ezért a fenti számok nem feltétlenül egyeznek a korábban közöltekkel. Tavalyi változás továbbá, hogy a nem teljesítő hitelek arányát nem ügyfelenként, hanem szerződésenként veszik figyelembe.


Nagy mértékben eltér egymástól az egyes lakossági hiteltípusok NPL-mutatója, aminek az eltérő átlagos hitelösszeg és kamatszint mellett a kockára tett eszköz (hitelbiztosíték) megléte vagy hiánya is fontos tényezője lehet, emellett ezúttal az is közrejátszik, hogy a végtörlesztés csak a deviza jelzáloghiteleket érintette. A fedezetlen hitelek kevésbé jól teljesítenek, NPL-rátájuk ugyanis a jelzáloghitelek 12,3%-ával szemben 15,6%. Ha a részletesebb bontást nézzük, legjobban a lakáshitelek (közöttük is nem meglepő módon z 2,5%-os NPL-rátájú támogatott forinthitelek), legrosszabbul pedig a forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek teljesítenek . Utóbbiak esetében 21,4% az NPL-mutató.


Érdekes következtetések levonására ad alkalmat, ha közelebbről is megnézzük az egyes jelzáloghitel-típusok mutatóit. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a legrosszabb a helyzet, holott nemfizetés esetén a jelzáloghiteles fedezeti ingatlana ugyanúgy veszélyben forog, mint a lakáshiteleseknél. A forint alapú szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 21,4%, a deviza alapúaknál 18,0% a mutató. A lakáshitelek körében a deviza alapú lakáshiteleknél 10,1% az arány. Hogy nem (feltétlenül) a devizahitelekkel van a nagyobb gond, jól mutatja, hogy a nem támogatott forinthitelek NPL-rátája 13,7%, igaz, a támogatottaké mindössze 2,5.%.

A végtörlesztés hatásai elsősorban a deviza jelzáloghitelek NPL-adataiban látszódnak: a deviza lakáshitelek esetében 8,3%-ról 10,1%-ra, a deviza szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 15,2%-ról 18,0%-ra nőtt a mutató a negyedik negyedévben. A forint alapú hiteleknél is dinamikus növekedés látszik, a bekövetkezett szokatlan változást azonban az MNB megjegyzése szerint az egyik adatszolgáltatónál bekövetkezett korrekció magyarázza. Ez a forint alapú jelzáloghitelek NPL-aránya esetében szokatlan emelkedéssel, a folyószámla-hiteleknél pedig hasonló csökkenéssel járt.


Jól látható, hogy a legtöbb kategóriában nem állt még meg a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése, sőt a negyedévben a korábbi két negyedévinél nagyobb mértékben nőtt e hitelek aránya. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a 90 napon belüli késedelemmel rendelkező hitelállomány aránya is tovább nőtt, a korábbi negyedévek tapasztalatai alapján azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a 90 napon túli késedelmek aránya a következő negyedévekben hasonló mértékben nőni fog, és ezúttal a végtörlesztés is komoly szerepet játszhatott.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)


A 90 napon belüli késedelmet mutató adatok szerint is a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél több a gond, mint a lakáshiteleknél. A tavasszal életbe lépő új árfolyamrögzítés hatására a deviza jelzáloghitelek esetében a késedelembe esett ügyfelek jelentős része képes lehet arra, hogy fizetési fegyelmét helyreállítsa.


A fenti adatok tartalmazzák a már átstrukturált hiteleket is a vonatkozó késedelembe esettség szerint. Az MNB statisztikái tavaly év eleje óta mutatják be ezeket külön megbontva is, és azt tükrözik, hogy a teljes lakossági hitelállomány 13,3%-át (1067 milliárd forint) strukturálták már át a bankok, szemben az egy negyedévvel évvel korábbi 11,7%-kal. A bankok NPL-rátája enélkül minden bizonnyal jóval magasabb lenne ma, ugyanakkor az átstrukturálások egy része csak a problémák elodázását jelenti: az átstrukturált hitelek 23%-a ismét 90 napon túli késedelembe esett mára, 31%-uk pedig szintén késve, de 90 napon belüli csúszással fizet. Az átstrukturált hitelek arányát a végtörlesztés önmagában is emelte, ám árfolyamszűrt állományukban is tapasztalható némi emelkedés, igaz, a korábbiaknál szerényebb mértékű.


Mivel a jelzáloghitelek esetében a fedezet elvesztésétől való félelem erős (igaz, ezt a félelmet a kilakoltatási moratórium jó darabig mérsékelten tartotta), fontos kérdés, mi az a közgazdasági jelenség, amely a legnagyobb tömegben képes ezt a félelmet háttérbe szorítani. Kérdés az is, e jelenségek milyen időbeni csúszással váltják ki a késedelmek tömeges emelkedését. A közbeszédben leginkább a munkanélküliséget és a frankárfolyam változásait szokás e tényezők közé sorolni. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a munkanélküliség szintjének adott negyedéves (százalékpontos) változását fél év múlva a 90 napon túl késedelmes hitelek arányának milyen nagyságú (szintén százalékpontos) változása követte. Az együttmozgás meglehetősen erősnek tűnt korábban, ezúttal a végtörlesztés miatt azonban magasabb volt a nem teljesítő hitelek arányának emelkedés a megszokottnál.


A frank árfolyamával már nem ilyen szoros a kapcsolat (a deviza jelzáloghitelek körében sem), ami arra utal, hogy a felvételkorihoz hasonló vagy annál jobb jövedelmi helyzet megléte esetén a háztartások igyekeznek továbbra is kifogás nélkül törleszteni még akkor is, ha a frankárfolyam miatt a havi teher jóval magasabb a korábbinál. Az is igaz azonban, hogy elmúlt fél évihez hasonló "stressz" még nem érte a háztartásokat, bőven 230 forint fölötti átlagos frankárfolyamra még nem volt példa. Az árfolyamprobléma jó részét azonban a tavasszal induló új árfolyamrögzítés háttérbe szoríthatja.

Címkék: