Pénzcentrum • 2016. április 12. 12:00
Egyre kevesebb a hitelelutasítók aránya a magyar lakosság körében és egyre többen gondolnak úgy a hitelekre, mint egy fejlesztési lehetőség. A lakáshitel után a személyi kölcsön a második leggyakrabban igénybe vett pénzügyi szolgáltatást - derül ki az NRC országos reprezentatív, a Cofidis 10. születésnapja alkalmából készült kutatásból.
Az 5 éve tartó vizsgálatok azt mutatták meg, hogy a hazai felnőtt lakosság (18-69 év) háromnegyede vett már fel valamilyen hitelt és 45 százalékuk most is éppen törleszt. Míg lakáshitellel az emberek 14 százaléka rendelkezik, addig személyi kölcsöne a magyarok 13 százalékának van jelenleg is.
A kisebb összegű hitelek felé nyitást és a folyamatos bizalom-növekedést mutatja, hogy 2011 óta negyedével kevesebben vannak azok, akik félnek a hitelek rejtett költségeitől és ugyanennyivel többen azok, akik a céljaik eléréséhez elengedhetetlen lehetőségként tekintenek az ilyen típusú külső anyagi segítségére.
- mondta el a Cofidis sajtótájékoztatóján Kurucz Imre, az NRC marketingkutató kutatási igazgatója.
A kutatás arra is rávilágított, hogy ma már többen vannak azok, akik azt gondolják, hogy a pénzintézetek elérhetőbb hiteleket kínálnak. Azonban a lakosság 82 százaléka egyetért azzal, hogy ma már sokkal felelősségteljesebben kell felvenni és kiadni is a hiteleket.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nyolc évvel ezelőtt kirobban gazdasági világválság hatása a magyar piacot így a fogyasztók mindennapjait is alapjaiban változtatta meg. 2006 januárjában a lakossághoz kihelyezett forint és devizahitelek állománya összesen nem érte el a 3500 milliárd forintot, míg ez a szám 2009- elejére már majdnem 8 000 milliárdra nőtt, főként a devizahitelek kapcsán felmerülő árfolyamváltozások hatásának köszönhetően. A lakossági lakás- és fogyasztási hitel állomány közel háromnegyedét a devizatartozások tették ki. Az azóta megindult konszolidáció és adósságrendezési hullám hatására mára ez az érték valamivel több, mint 5 000 milliárd forint, és szinte kizárólag forinthitelből áll.