Portfolio • 2026. március 9. 17:36
Tavaly tovább romlott a hazai bankszektor jövedelmezősége: a hitelintézetek belföldi, adózott nyeresége 8 százalékkal, 1502 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest. A visszaesést elsősorban a drasztikusan megugró működési költségek, a magas adóterhek és a stagnáló kamateredmény okozták. Bár a szektor stabilitása és a hitelportfólió minősége továbbra is kiváló, az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés hamarosan a tulajdonosi elvárások szintje alá eshet - írta meg a Portfolio.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai alapján a hitelintézetek konszolidált – azaz a külföldi leánybankokat és egyéb érdekeltségeket is magában foglaló – nyeresége csupán 1 százalékkal, 1967 milliárd forintra mérséklődött.
Ez a mérsékelt csökkenés jelentős részben az OTP Bank teljesítményének köszönhető. A pénzintézet egyedül a szektor csoportszintű profitjának 58 százalékát, 1146 milliárd forintot adta. A tisztán belföldi tevékenységet mutató, 1502 milliárd forintos szektorszintű eredmény ugyanakkor árnyaltabb képet fest. Ráadásul tavaly négy kis- és két közepes méretű intézmény is veszteséggel zárta az évet.
A belföldi eredmény valójában jelentős részben a beérkező, 496 milliárd forintnyi osztalékbevételnek köszönhető. Ha ezt levonjuk, a szektor tényleges nyeresége alig haladta meg az ezermilliárd forintot. A bankok eredményességét erősen rontották a kormányzati elvonások. Tavaly 166 milliárd forint extraprofitadót és 122 milliárd forint bankadót fizettek be az államkasszába. Különösen aggasztó a szektor számára, hogy a legutóbbi intézkedések nyomán az extraprofitadó idén már a 350 milliárd forintot is elérheti.
A jövedelmezőség romlásának hátterében az egyes eredménytételek markáns átrendeződése áll. Míg a nettó kamateredmény lényegében stagnált, a működési költségek az inflációt messze meghaladó mértékben nőttek. Ez a növekedés több mint 15 százalékos volt, ami számszerűsítve 320 milliárd forintos ugrást jelent. Ebben komoly szerepet játszottak a 11 százalékkal növekvő személyi, valamint a 16 százalékkal emelkedő informatikai ráfordítások is.
A költségek növekedésének legfőbb hajtóereje azonban a tranzakciós illeték megemelése volt. Ebből a címszóból a bankok 129 milliárd forinttal fizettek többet az államkasszába, mint egy évvel korábban. Ezt a terhet ugyanakkor a pénzintézetek szinte teljes egészében áthárították az ügyfelekre, ami meg is látszik a bevételeken. Nettó díj- és jutalékeredményük ugyanis 18 százalékkal, 193 milliárd forinttal emelkedett. A profitot érdemben csak az mentette meg a nagyobb zuhanástól, hogy a bankok a kiváló portfólióminőségnek köszönhetően 58 százalékkal kevesebb céltartalékot és értékvesztést számoltak el.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A csökkenő nyereség a tőkearányos megtérülés (ROE) folyamatos hanyatlásában is megmutatkozik. A mutató a 2023-as 18,7 százalékos csúcsról tavaly 16,1 százalékra esett vissza. Ha a számítást megtisztítjuk az osztalékbevételektől, a megtérülés már csupán 11,2 százalékos. A növekvő adóterhek és a csökkenő kamatkörnyezet miatt ez az arány a közeljövőben akár 10 százalék alá is eshet, ami már alulmúlja a tulajdonosok által elvárt hozamszintet.
Mindezek ellenére a magyar bankszektor rendkívül stabil. A tőke- és likviditási helyzet szilárd, a hitelportfólió minősége pedig történelmi csúcson van. A nemteljesítő hitelek aránya (NPL) az év végén mindössze 1,4 százalékot tett ki. Az üzleti aktivitás sem állt meg, a mérlegfőösszeg 2,8 százalékkal bővült. Ezt a növekedést elsősorban a lakossági hitelezés fűtött, amely a vállalati szegmensnél jóval élénkebb volt, és 7,7 százalékos állománybővülést generált.