Pénzcentrum • 2009. február 6. 05:40
A munkanélküliség emelkedése világszerte társadalmi feszültségeket szül, ami sok esetben protekcionizmushoz, sőt akár nacionalista kijelentésekhez is vezethet, nem csak a lakosság, de a támogatásukat elnyerni szándékozó politikusok körében is. Jó példa erre Gordon Brown, brit miniszterelnök választási kampánya során tett, "brit munkát a brit munkásoknak" ígérete, ami bizony komoly indulatokat váltott ki.
Nagy-Britanniában több millió külföldi dolgozik, különösen sok lengyel, aki közül azonban már tavaly rengeteg úgy döntött, hogy hazautazik. Ennek több oka is volt, a legnyomósabb természetesen az, hogy legtöbbjük feketén dolgozott, így amikor a válság nyomán egyik pillanatról a másikra elvesztették munkájukat, semmiféle segélyre nem voltak jogosultak.
Nem is csoda, hogy ilyen helyzetben a britek tavaly ősszel készségesen indítottak ingyenes buszjáratokat Lengyelországba, hogy ezzel is több munkalehetőséget tudjanak biztosítani a hazaiaknak.
A helyzet mostanra azonban tovább fokozódott, év végén olyan elemzések láttak ugyanis napvilágot, miszerint a 2001 óta teremtett 1,3 millió új munkahely elsöprő többségét külföldiekkel töltötték fel Nagy-Britanniában, miközben a helyiek közül 62 ezerrel kevesebb talál magának munkát, mint 7 évvel ezelőtt. A helyzet persze nem egyedi eset, hiszen a legfrissebb statisztikák mind azt mutatják, hogy Európa szerte emelkedik a munkanélküliek száma - a legsúlyosabban Spanyolországban.
Azóta széles tömegek kezdtek utcai tüntetésekbe, többek között a Lindsey olajfinomító munkásai is, akik szerint egy projektmunkát elnyerő olasz alvállalkozó 400 otthonról hozott munkással végeztette el a feladatot, brit munkavállalókat fosztva meg az állásszerzés lehetőségétől.
A protestálók azt szerették volna elérni, hogy Brüsszel módosítsa a kihelyezett munkavállalókról szóló irányelvet (Posted Workers Directive), a bizottság azonban hétfőn úgy döntött, hogy nem tesz eleget ezen kívánságnak, mert bár a munkanélküliség emelkedése valóban feszültségeket szül, azonban a munkaerő szabad áramlásának korlátozása nem jelentene megoldást a problémára, és csak a protekcionizmust erősítené.
Az említett direktíva, amely 1999 óta hatályos, azokra a kiküldött-, kirendelt-, kikölcsönzött munkavállalókra vonatkozik, akik továbbra is az őket kiküldő ország joghatósága alatt maradnak, tehát ott biztosítottak, és ugyanúgy megilleti őket a teljes körű szociális ellátás. Ezen felül a tagállamoknak ugyanazokat a munka- és fizetési feltételeket kell számukra biztosítani, mint amelyek a munkavégzés helyén érvényesek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A nem egyéni munkavállalás módozatai
Az irányelv, mint látható, a munkavégzés három aspektusával foglalkozik. A kiküldetés esetén egy cég munkavállalókat küld ki saját nevében és saját irányítása alatt, szerződés alapján. Ez az eset állt fent az említett brit olajfinomítós példánál, ami a sztrájkhullámot elindította a szigetországban.
Ezzel szemben kirendelés esetén munkáltató munkavállalókat küld ki egy másik tagállam területére, de a csoport tulajdonában lévő telephelyre vagy vállalkozáshoz, feltéve, hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
A nem egyéni munkavállalás harmadik esete a munkaerő-közvetítés, vagy munkaerő-kölcsönzés. Itt a munkavállaló munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó, vagy a munkaerőt rendelkezésre bocsátó céggel áll szerződéses viszonyban, és ő küldi ki egy tagállam területén letelepedett vagy ott működő vállalkozáshoz. A két forma között természetesen van különbség, hiszen kölcsönzés esetén a munkáltatói jogokat nem kizárólagosan a munkaadó, hanem a kölcsönbeadó is gyakorolja. Ez anyagilag is kedvezőbb, hiszen ilyenkor nem egyszeri díjjal jutalmazzák a kölcsönbeadót, hanem a szerződés alatt folyamatosan, ugyanakkor a munkavállaló után kötelezően fizetendő járulékokat a munkába állás időpontja után is a kölcsönbeadó fizeti.