Pénzcentrum • 2017. július 7. 16:52
Markó Iván, a 70 éves világhírű táncművész elmondása szerint őt hidegen hagyják a pénzügyek. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A szakemberek már évek óta vitatkoznak arról, hogy maga a pénz boldogít-e vagy sem.
A 70 éves táncművész, Markó Iván szerint maga a pénz nem igazán számít. Tisztában van azzal, hogy mezítelenül jöttünk a világra és úgy is távozunk majd.
- mondta el a Best magazinnak a Markó Iván.
A pénz tényleg nem boldogít?
A közgazdászok már évek óta vitatkoznak arról, hogy valójában boldogít-e a pénz, vagy sem. Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa.
Richard Easterlin még 1974-ben azzal a meglepő állítással állt elő, hogy a gazdasági teljesítmény, a GDP növekedése nem teszi boldogabbá az embereket. A kutató azt mondta, nincs szoros összefüggés aközött, hogy a gazdagabbak jobban is érzik magukat, vagyis hiába növekszik az anyagi javakban mérhető jólétünk, nem leszünk szükségszerűen boldogok. Ez az Easterlin-paradoxon.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A közgazdász állítása akkor forradalminak tűnt, mert megdőlni látszott a fogyasztói társadalom alapvetése, mely szerint a nemzetek gazdaságának és polgárai jólétének növekedésével automatikusan növekszik a szubjektív jóllétük is. Ez a szubjektív boldogság tudományos megnevezése (nem keverendő össze a jóléttel), és azt mutatja meg, hogy az emberek hogyan értékelik saját életüket: ha valaki kielégítőnek találja az életét és több pozitív érzelmet él meg, mint negatívat, akkor magas szubjektív jóléttel rendelkezik, azaz boldog.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/ Kollányi Péter