Pénzcentrum • 2025. január 14. 10:03
Az európai autóipart alapjaiban rázta meg a kínai gyártók agresszív térnyerése, amely olcsóbb előállítási költségekkel és technológiai előrelépésekkel fenyegeti a kontinens járműgyártóit. A helyzet drámai következményekkel jár Magyarországon is: a német autóiparhoz szorosan kötődő hazai gyárak létszámcsökkentésre kényszerülnek, miközben az elbocsátott dolgozók számára az átképzés és az új munkahelyek keresése komoly kihívást jelent. Milyen jogi védelem áll a munkavállalók mögött? Hogyan segíthetnek a szakszervezetek? És milyen lehetőségek maradnak a munka nélkül maradt dolgozók számára?
Ahogy azt már mi is többször megírtuk az európai autóipar jelentős kihívásokkal néz szembe a kínai gyártók térnyerése miatt. A Kínából importált járművek előállítási költségei közel 40%-kal alacsonyabbak, elsősorban az olcsó energia és a kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások következtében. Ez az árkülönbség komoly versenyhátrányt jelent az európai gyártók számára.
A kínai autógyártók nemcsak a költségek terén előnyösek, hanem technológiai fejlesztésekben is jelentős előrelépéseket tettek, különösen az elektromos járművek és akkumulátorok terén. Az európai gyártók évente közel 60 milliárd eurót fordítanak kutatás-fejlesztésre, ami az EU teljes K+F (kutatás és fejlesztés) ráfordításainak 31%-át teszi ki, mégis versenyképességi hátrányban vannak.
A magyar autóipar szorosan kapcsolódik az európai piacokhoz, különösen a német autógyártókhoz. Az európai autóipar válsága közvetlen hatással van a magyarországi üzemekre is. Az elmúlt években több tízezer munkahely szűnt meg a hazai autóiparban, különösen a kábelgyártó szektorban, ahol a megrendelések csökkenése és a költségek növekedése miatt jelentős leépítések történtek. A jelenlegi helyzet arra kényszeríti a magyarországi autóipari vállalatokat, hogy létszámcsökkentéseket hajtsanak végre.
Kívülről nem látszik, de az egész hazai járműiparban elterjedt már az a hír, miszerint a vállalatok töredék időben termelnek, jellemzően 30–40 százalékos kapacitással működnek. A hétvégi termelésről le is álltak az üzemek, túlórák pedig csak bizonyos területen vannak
- mondta el László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az elbocsátott munkavállalók számára az újraelhelyezkedés komoly kihívást jelent. Felmérések szerint a hazai cégek 18%-a tervez létszámcsökkentést az év végéig, különösen az autóiparban, ami tovább szűkíti az elhelyezkedési lehetőségeket ebben a szektorban. Az autóiparból elbocsátott dolgozók számára a legjobb esélyt az átképzési programok és a munkaerőpiac más szektoraiba történő átirányítás jelentheti. Az információtechnológia és a kommunikációs szolgáltatások területén például jelentős létszámbővítést terveznek a vállalatok, ami lehetőséget kínálhat a megfelelően képzett munkavállalók számára.
Azonban az átképzési programok hatékonysága és a munkaerőpiac rugalmassága kulcsfontosságú lesz abban, hogy az elbocsátott dolgozók milyen gyorsan és sikeresen tudnak újra elhelyezkedni. A kormányzati és vállalati szintű támogatások, valamint a szakszervezetek szerepe is meghatározó ebben a folyamatban. Összességében a magyar autóipari dolgozók számára a jelenlegi helyzet komoly kihívásokat tartogat, de megfelelő támogatással és képzéssel lehetőség nyílhat a munkaerőpiac más területein történő sikeres elhelyezkedésre.
Mi lesz a munka nélkül maradt munkásokkal?
Kérdéses az is, hogy a kínai dömpingstratégiát, amely a napelemek és az e-akkuk esetében gyümölcsözőnek bizonyult, mennyire engedi érvényesülni az EU akkor, amikor az unió zászlóshajó-iparágának, az autóiparnak a versenyképességéről, sőt akár túléléséről van szó
- írja Antalóczy Katalin és Sass Magdolna tanulmányukban. A publikációjuk tavaly májusban jelent meg, melyben azt vizsgálták, hogy a növekvő szuverenitás helyett hogyan alakult ki egy hármas függőségi gazdasági helyzet itthon. Azóta durván fél év telt el és ahogy már fentebb írtuk a kínai autóipar helyrehozhatatlannak tűnő károkat okozott az európai és ezzel párhuzamosan a magyar autóipari gyáraknál. Aminek számos aggasztó aspektusa mellett az így utcára kerülő munkások helyzete az egyik legkétségbeejtőbb.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyar munkajog szigorú előírásokat tartalmaz a létszámleépítésekre vonatkozóan, különösen, ha azok jelentős számú munkavállalót érintenek. A Munka Törvénykönyve szerint a csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltatónak kötelessége előzetesen konzultálni az üzemi tanáccsal vagy a szakszervezettel, és tájékoztatni a tervezett intézkedésekről. Ezen túlmenően a munkáltatónak értesítenie kell a területileg illetékes munkaügyi központot is. A konzultáció célja, hogy a felek közösen találjanak megoldásokat a leépítés hatásainak enyhítésére, például átképzési programok vagy más foglalkoztatási lehetőségek felajánlásával.
Az elbocsátott munkavállalók számára a magyar jogrendszer többféle támogatást biztosít. A munkanélküli ellátás mellett a munkaügyi központok különböző átképzési és foglalkoztatási programokat kínálnak, amelyek célja a munkaerőpiacra való gyors visszatérés elősegítése. Azonban a gyakorlatban ezek a programok nem mindig nyújtanak azonnali megoldást, különösen akkor, ha a leépítések hirtelen és nagy létszámban történnek. A helyzet komplexitását mutatja ugyanakkor, hogy
minden országban más és más a munkajogi és egyéb jogi szabályozás, azon felül kollektív szerződések és más kollektív megállapodások is befolyásolják a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket, ezért nem lehetséges pontos válaszokat adni anélkül, hogy ne szűkítenénk le a vizsgálódást, illetve a meglévő vagy éppen még meg sem kötött megállapodásokat ne ismernénk (illetve azokhoz nem is lehet minden esetben hozzáférni)
- fejtette ki Dr. Petrovics Zoltán, az NKE egyetemi docense kérdésünkre. Emellett a hirtelen létszámleépítések nemcsak gazdasági, hanem jelentős társadalmi hatásokkal is járnak. A LIGA Szakszervezetek által kiadott "Válságkezelési útmutató szakszervezeteknek" című tanulmány rámutat, hogy a gyors és váratlan elbocsátások destabilizálhatják a helyi közösségeket, növelhetik a munkanélküliséget és csökkenthetik a munkavállalók biztonságérzetét. A tanulmány hangsúlyozza a szakszervezetek szerepét a válságkezelésben, különösen a munkavállalók jogainak védelmében és a megfelelő tájékoztatás biztosításában.
A szakszervezetek és a munkavállalói érdekképviseletek kulcsszerepet játszanak a munkavállalók jogainak védelmében a létszámleépítések során. A LIGA Szakszervezetek útmutatója kiemeli, hogy a szakszervezeteknek proaktívan kell fellépniük a munkáltatókkal szemben, biztosítva, hogy a leépítések a jogszabályoknak megfelelően történjenek, és minimalizálják a munkavállalókra gyakorolt negatív hatásokat. Az útmutató javasolja a szakszervezetek számára, hogy tárgyaljanak a munkáltatókkal a leépítések alternatíváiról, például a munkaidő csökkentéséről vagy a bérkompenzációról, valamint támogassák a munkavállalókat az átképzési lehetőségek kihasználásában.
Összességében a hirtelen létszámleépítések komoly kihívások elé állítják a munkavállalókat és a társadalmat. A jogi védelem és a szakszervezetek támogatása mellett elengedhetetlen a kormányzati és civil szervezetek bevonása is a munkanélküliség kezelésében és a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítésében. A megfelelően kidolgozott válságkezelési stratégiák és a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása hozzájárulhat a társadalmi stabilitás megőrzéséhez és a gazdasági fellendüléshez.