Jeki Gabriella • 2025. november 24. 18:57
A felsőfokú végzettség továbbra is jelentős bérelőnyt jelent Európa-szerte, de a megtérülés mértéke országonként erősen eltér. Az Eurostat adatai alapján a diplomások átlagosan jóval magasabb keresetre számíthatnak, ugyanakkor Magyarországon a különbségek szakirányonként különösen élesek. Hazai viszonylatban a műszaki, informatikai és pénzügyi területek biztosítják a legnagyobb pénzügyi hozamot, míg más szakterületeken jóval szerényebb a diplomák értéke. A CHART by Pénzcentrum friss elemzése bemutatja, hogyan pozicionálja a magyar munkaerőpiac a tudást európai összehasonlításban.
A felsőfokú végzettség továbbra is az egyik legjobb gazdasági befektetés, ugyanakkor a megtérülés mértéke jelentősen eltér az egyes európai országok között. A CHART by Pénzcentrum legfrissebb epizódja azt vizsgálja, hogy a különböző végzettségi szintek milyen módon befolyásolják a kereseti lehetőségeket, illetve mely régiókban fizet leginkább a megszerzett tudás. Az Eurostat adatai szerint kontinens-szerte kimutatható a diploma pozitív hatása, ám az országok közötti eltérések komolyak, mind a relatív bérarányokat, mind a tényleges kereseti szinteket tekintve.
Az elemzésből kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek jellemzően 38%-kal magasabb jövedelemre számíthatnak a középfokú végzettségűekhez képest, és csaknem 70%-kal többre az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknél. A jövedelmi rangsort Luxemburg, Svájc és Norvégia vezetik, ahol a diplomások akár kétszer-háromszor többet is kereshetnek középfokú végzettségű társaiknál, ami a magas életszínvonal és a tudásalapú gazdasági szerkezet egyértelmű visszaigazolása.
A magyarországi helyzet ugyanakkor árnyaltabb képet mutat. A CHART by Pénzcentrum vizsgálata szerint a diplomák pénzügyi hozama jelentős mértékben függ a szakiránytól: a mérnöki, informatikai és pénzügyi területek kiemelkedő bérelőnyt biztosítanak, míg a bölcsészettudományi és pedagógiai végzettségek jóval szerényebb megtérülést garantálnak. A különbségek nem csupán a végzettségi szintek, hanem az országok kutatási és oktatási finanszírozása között is tetten érhetők.
Külön figyelmet érdemel a doktori képzésben résztvevők helyzete, amely szintén országonként erősen differenciál. Míg például Norvégiában a PhD-hallgatók ösztöndíja elérheti a havi 9000 eurót, addig Magyarországon jellemzően 140–180 ezer forint közötti összegről beszélhetünk. Ezek az éles különbségek a kutatási források elérhetőségében, valamint az oktatási rendszerek működésében gyökereznek, és közvetlenül befolyásolják a tudományos pálya vonzerejét Európa-szerte.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Jövőbe mutató adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!
Ha kíváncsi vagy arra, milyen összefüggéseket tárnak fel a friss adatok, érdemes feliratkozni a Pénzcentrum YouTube-csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hétfőn, szerdán és pénteken jelentkező epizódjai naprakész statisztikákkal, izgalmas témákkal és új nézőpontokkal segítenek jobban megérteni a világ gyorsan változó folyamatait – és azt is, hogy mindez miként hat ránk.