Pénzcentrum • 2025. november 27. 11:33
A Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása szerint nem a távmunka rontja a teljesítményt, hanem a bizalmatlanság: azok a dolgozók, akik szabadon dönthetnek arról, honnan dolgoznak, és támogató vezetést tapasztalnak, egyszerre teljesítenek jobban és elégedettebbek az életükkel.
A távmunka (remote work) és az otthoni munkavégzés (home office) néhány év alatt tömeges kísérletből tartós munkarenddé vált, de a vezetők egy része továbbra is bizonytalan abban, hogy otthon valóban dolgoznak-e a munkavállalók. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása azonban arra utal, hogy a félelmek nagy része alaptalan – feltéve, hogy a vállalatok nemcsak technológiát adnak, hanem autonómiát is adnak a dolgozóknak, hogy eldönthessék, honnan végzik a munkájukat.
Tóth Rita, Dunavölgyi Mária, Mitev Ariel és Marciniak Róbert a Humanities & Social Sciences Communications folyóiratban tette közzé tanulmányát arról, hogyan hat a távmunka választhatósága az alkalmazottak teljesítményére és élettel való elégedettségére. A 809 fős, reprezentatív mintán végzett kutatás eredményei szerint azok a munkavállalók, akik rugalmasan dönthetnek arról, hogy otthonról dolgoznak-e és emellett támogató vezetést is tapasztalnak, egyszerre teljesítenek jobban és érzik magukat elégedettebbnek.
A tanulmány alapkérdése régóta foglalkoztatja a vállalatokat. A pandémia után elterjedt a „termelékenységi paranoia”: sok vezető attól tart, hogy ha nem látja az alkalmazottakat, nem tudhatja, tényleg dolgoznak-e. A Microsoft globális felmérése rámutatott, a távmunka megítélése milyen paradox helyzetet eredményezett: míg a munkavállalók 87 százaléka produktívnak érzi magát hibrid munkavégzés mellett, a vezetők csupán 12 százaléka bízik ebben. Ezért sokszor ez is állhat amögött is, hogy a munkáltatók egy része visszahívja a munkavállalóit az irodába.
Nem a távmunka csökkenti a termelékenységet, hanem a bizalmatlanság
A Corvinus kutatása szerint a bizalom hiánya könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat. A rugalmasság önmagában ugyan javítja az alkalmazottak kontrollérzetét, de messze nem olyan erősen, mint a bizalmon alapuló együttműködő szervezeti kultúra. Amikor a dolgozók úgy érzik, hogy szabadon alakíthatják, honnan dolgoznak, és közben a feletteseik is elismerik önállóságukat, a teljesítmény és az általános életelégedettségük az életükkel egyaránt emelkedik.
A modell több összefüggésre is rávilágít. A munkakörnyezet feletti kontroll – ami az eszközöket, munkarendet vagy a feladatok szervezését illeti – nemcsak az autonómiát erősíti, hanem mérhetően jobb teljesítményhez vezet. Az autonómia pedig tovább javítja az elégedettséget. A hatás többszörös: az autonómiát támogató vezetők nemcsak közvetlenül ösztönzik a jobb munkavégzést, hanem olyan környezetet teremtenek, ahol a dolgozók a saját döntéseik révén is hatékonyabbá válnak.
Aki jobban teljesít, egyben elégedettebb is az életével
A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy a magasabb teljesítmény önmagában is növeli az életelégedettséget. A szerzők szerint ennek hátterében az állhat, hogy a jó teljesítmény a kompetencia erős visszajelzése — sok dolgozó számára ez a pszichológiai tőke legalább annyira fontos, mint az anyagi elismerés. Tóth Rita, a tanulmány első szerzője hangsúlyozza:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha egy szervezet vezetői bizalmon alapuló kultúrát építenek, azzal növelik az alkalmazottak autonómiáját, amely nemcsak a munkatársak egyéni teljesítményét javítja, hanem végső soron a szervezet egészéét is, miközben pozitívan hat az alkalmazottak életminőségére.
Szerinte a vállalatok akkor járnak jól, ha a távoli munkavégzés lehetőségét nem szükségmegoldásnak, hanem a vezetői eszköztár aktív elemének tekintik. A hibrid és távoli munkavégzés hatékonysága nem a fizikai jelenléten, hanem a kultúrán múlik. A vállalatok számára a technikai háttér biztosítása ma már munkavállalói alapelvárás, ezért a valódi versenyelőnyt a támogató és átgondolt vezetői gyakorlatok adják. Ha a munka minőségét nem a felügyelet garantálja, hanem az eredmények alapján ítélik meg, a dolgozók motiváltabbak lesznek, a „termelékenységi paranoia” pedig okafogyottá válik.
A kutatás azt sugallja, hogy a jövő munkahelye ott lesz sikeres, ahol az irodát nem ellenőrzési pontként, hanem rugalmas kapcsolatteremtő és kollaboratív térként használják, és ahol a vezetés feladata nem a fizikai jelenlét ellenőrzése, hanem az eredményalapú teljesítményértékelés. A vállalatoknak nemcsak a távmunka-szabályozásra kell összpontosítaniuk, hanem a vezetők képzésére, a szervezeti kultúra fejlesztésére és a bizalomépítésre is, hogy olyan vezetési gyakorlatokat, gondolkodásmódot és magatartást alkalmazzanak, amelyek támogatják a munkavállalói autonómiát és egyben segítik az elköteleződést is.