Hegyi Letícia • 2026. január 13. 05:37
Miközben a diplomások átlagosan továbbra is többet keresnek, mint a középfokú vagy ennél alacsonyabb végzettségűek, a legmagasabb fizetések között ma már olyan szakmák is jelen vannak, amelyekhez nem szükséges a felsőfokú végzettség. A KSH friss adatai alapján több, diplomához nem kötött munkakörben is milliós nagyságrendű fizetések érhetők el, miközben számos diplomás pályán csak hosszú évek után válik igazán jövedelmezővé a karrier. A különbségek sokszor nemcsak a végzettséghez, hanem a felelősséghez, a stresszhez, a teljesítményhez és a speciális tudáshoz is szorosan kapcsolódnak. Cikkünkben a legjobban fizető felsőfokú végzettséget igénylő és diplomát nem igénylő szakmákat vetettük össze a hivatalos statisztikák alapján.
Sokan még mindig automatikusan hozzákötik a felsőfokú végzettséghez a biztos megélhetést és a magasabb jövedelmeket, és nyilván sokakban felrémlenek kamaszkoruk szülői intelmei is, hogy a diploma nagyon fontos, és kvázi az egyetlen belépő a jól fizető munkahelyekre. A munkaerőpiacon azonban nem feltétlenül tükröződik mindez: a hivatalos statisztikák szerint ma már nem egyértelmű, hogy a diploma minden esetben automatikusan magasabb jövedelmet garantál, a bérlista legelején ugyanis gyakran találni olyan szakmákat, melyek nem igénylik a felsőfokú végzettséget, miközben számos olyan pálya, ahol kötelező a diploma, vagy csak hosszú évek után kínál kiemelkedő keresetet, vagy még ebben az esetben sem.
Jobban járunk, ha van diplománk
Nem szabad azonban elvitatni, hogy összességében a diplomások átlagbére még mindig magasabb, mint a középfokú vagy ennél alacsonyabb végzettségűeké. Tavaly írtunk arról, hogy egy a 2002 és 2022 közötti időszakot vizsgált tanulmány szerint Magyarországon egy mesterdiploma 221 százalékkal, egy alapdiploma pedig 156 százalékkal magasabb fizetést eredményezett 2022-ben a csak általános iskolát végzettekhez képest, de a középfokú végzettség is jóval alacsonyabb kereseti előnyt biztosított.
A felsőfokú végzettség általában még mindig nagyobb jövedelmi biztonságot és kiszámíthatóbb karrierutat kínálhat, emellett a diplomások körében alacsonyabb a munkanélküliség kockázata, és több lehetőség nyílik a szakmai előrelépésre is. További előnye a tudásalapú munkaköröknek, hogy gyakran nemcsak a fizetés magasabb, hanem a munkakörülmények is kedvezőbbek, például sokszor van lehetőség rugalmasabb foglalkoztatási formára, vagy home office-ra. Mindez közel sem jelenti azt, hogy a diploma önmagában garancia minezekre, de a statisztikák alapján
továbbra is komoly versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.
Az, hogy valójában mennyit is ér a diploma, különösen fontos kérdés a továbbtanulás előtt állók, illetve azok számára, akik pályamódosításon gondolkodnak. Egy diploma megszerzése ugyanis nemcsak jelentős idő- és anyagi befektetéssel jár, hanem hosszú évekre meghatározhatja a munkaerőpiaci lehetőségeket is. Ugyanígy a pályát váltók esetében sem mindegy, hogy egy újabb végzettség megszerzésébe ölik az idejüket, energiájukat és pénzüket, és hogy mindez valóban javítja-e majd a munkaerőpiaci lehetőségeiket, vagy inkább más típusú képzések, tanfolyamok jelentenek gyorsabb és hatékonyabb megoldást számukra.
A következőkben a legjobban fizető, diploma nélkül is végezhető, valamint felsőfokú végzettséget igénylő szakmákat vetjük össze. Ehhez természetesen érdemes a számok szintjén is megvizsgálni, hogyan alakulnak a keresetek az egyes munkakörökben. A KSH statisztikái alapján megnéztük azt a 10 diplomát igénylő, és 10 diplomát nem igénylő szakmát, melyek a bérlista legelején találhatóak. (A különböző felsővezetői, vállalati és intézményi vezetői pozíciókat a listából kihagytuk, mivel úgy gondoltuk, ez némileg torzítaná a statisztikánkat.) Ezen szakmák összevetése segíthet reálisabb képet kapni arról, hogy a munkaerőpiacon mennyit ér valójában a felsőfokú végzettség.
Diploma nélkül is lehet 3 millió forint felett keresni
A diplomát nem igénylő, mégis kiemelkedő keresetet biztosító munkakörök között több ipari foglalkozás is található. Ilyen az energetikai (erőművi) berendezés vezérlője és a kőolaj- és földgázfinomító berendezés vezérlője is, melyek nagy felelősséggel járó munkakörök. Felsőfokú végzettséget tehát ezek a munkakörök nem igényelnek, de speciális tudást és sokszor tapasztalatot viszont igen. Az energetikai (erőművi) berendezés vezérlői a KSH adatai szerint átlagosan több mint bruttó 1 milió forint feletti fizetést kaptak 2024-ben, a kőolaj- és földgázfinomító berendezés vezérlői pedig több mint bruttó 1,1 millió forintot.
Hasonló logika mentén magas a légiforgalmi irányítók bére is, akiknél a stressztűrés, a gyors döntéshozatal és a folyamatos koncentráció is kulcsfontosságú. Ez a szakma már évek óta a kereseti rangsor első helyén szerepel, annak ellenére, hogy diplomát nem igényel a munkakör, viszont a kiválasztás és a képzés egy többkörös és nagyon szigorú folyamat – nem véletlen, hogy már évekkel ezelőtt is százszoros volt a túljelentkezés. A légiforgalmi irányítók átlagosan több mint bruttó 3,4 millió forintot vittek haza 2024-ben havonta.
A pénzügyi és üzleti szférában is bőven találunk olyan, diploma nélkül is végezhető munkákat, melyekkel kiemelkedő kereset érhető el. A pénzügyi elemzők és befektetési tanácsadók, az adótanácsadók, adószakértők vagy a tőzsde- és pénzügyi ügynökök és brókerek munkaköre sok esetben nem diplomához, hanem inkább egyéb vizsgákhoz, engedélyekhez és gyakorlati tudáshoz, tapasztalathoz kötött. Ezekben a szakmákban jellemzően a jövedelem jelentős része teljesítményalapú, ami akár hatalmas bérszórást is eredményezhet, a sikeres és tehetséges szakemberek viszont nagyon könnyedén kereshetnek annyit, vagy akár többet is, mint egy mérnök vagy egy orvos. A KSH adatai szerint 2024-ben az adótanácsadók, adószakértők, pénzügyi elemzők és befektetési tanácsadók átlagosan havi több mint bruttó 1,1 millió forintot vihettek haza, a tőzsde- és pénzügyi ügynökök és brókerek pedig több mint bruttó havi 1,7 milliót.
Az IT-szektorban szintén számos olyan pozíció van, melyeknél nem elvárás a diploma megléte. Eleve igaz a területre, hogy nagyon sok esetben elsősorban nem a felsőfokú végzettséget várják el a munkáltatók, hanem a tudást, a tapasztalatot, a tanulási hajlandóságot és a megfelelő soft skilleket. Az IT tipikusan az a terület, ahol nagyon fontos a folyamatos tanulás és a legfrissebb technológiákban való jártasság, így a szakmai előmenetelt és a fizetést sokkal inkább a tudás és a teljesítmény határozza meg, mintsem a végzettség. Az IT területeken átlagosan körülbelül bruttó 1,1 milliót forintot kerestek a dolgozók 2024-ben havonta.
A tízes listánkban vannak olyan területek is, melyek eltérnek a klasszikus pályáktól. Ilyen az alternatív gyógymódot alkalmazók vagy a hivatásos sportolók. Míg az előbbinél a jövedelem sokszor a kereslet függvényében alakul, az utóbbinál az egyéni teljesítmény számít elsősorban. Az alternatív gyógymódot alkalmazók átlagosan több mint bruttó havi 1 millió forintot, a sportolók pedig több mint havi 1,6 millió forintot kerestek a KSH adatai szerint 2024-ben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A diplomát nem igénylő, de magas jövedelmet biztosító szakmák közös jellemzője tehát, hogy magas szintű, speciális tudást vagy készségeket igényelnek, komoly felelősséggel járnak, teljesítményorientáltak, és sok esetben megkövetelik a folyamatos tanulást és fejlődést. Ezzel szemben a diplomát igénylő, magas bérezésű szakmák listája klasszikus, nagy társadalmi presztízsű pályákat tartalmaz.
Mérnökök, jogászok, orvosok a lista élén
A villamos- és telekommunikációs mérnökök, matematikusok vagy elemző közgazdászok esetében a felsőfokú képzés elengedhetetlen az elméleti alapok elsajátításához. Ezek a szakmák stabil és kiszámítható karrierutat kínálnak, és gyakran már a pályakezdéstől kezdve versenyképes fizetést kínálnak, ráadásul jellemzően a nemzetközi munkalehetőségek is szélesebbek. A villamosmérnökök és telekommunikációs mérnökök bére átlagosan több mint bruttó 1,1 millió volt 2024-ben a KSH adatai szerint, az elemző közgazdászoké és a matematikusoké pedig átlagosan bruttó havi 1,2 millió forint.
Tipikusan magas fizetést kínálnak az orvosi és jogi pályák is. A szakorvosok, általános orvosok, de a mentőtisztek is, valamint az ügyészek, bírák, ügyészségi és bírósági fogalmazók magas társadalmi megbecsüléssel járó, jól fizető munkakörök. Azt ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a szakmák képzési ideje hosszú és sokszor költséges, és a pályára lépésig nagyon fontos lehet a családi támogatás vagy a biztos anyagi háttér. A KSH adatai szerint 2024-ben a mentőtisztek bére átlagosan több mint bruttó 1,2 millió forint, az általános orvosoké több mint bruttó 1,3 millió forint, a szakorvosoké több mint bruttó 2 millió forint, az ügyészek, ügyészségi fogalmazók, bírók és bírósági fogalmazók bére pedig több mint 1,2 millió forint volt.
A magasan jövedelmező, diplomát igénylő pozíciók között több olyan speciális pálya is található, amelyek nem a klasszikus piaci karrierutakhoz kötődnek. Ide tartoznak a felsőfokú végzettséget igénylő fegyveres szolgálati munkakörök, valamint a törvényhozói és kormányzati pozíciók is. Bár a bérezés kimagasló, a munkakörök sokszor kevésbé rugalmasak, és sok esetben erős politikai, illetve szolgálati elköteleződést igényelnek, ezért ezek inkább kivételes pályák, mintsem tipikus diplomás karrierutak. Annyit még érdemes megemlíteni, hogy a miniszteri pozíciónál nincs törvényben rögzített kötelező végzettség. A fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásainál a bruttó bér 2024-ben átlagosan több mint 1,2 millió forint volt, a törvényhozó, a miniszter, az államtitkár pozícióknál pedig több mint bruttó 2,2 millió forint.
A légijármű-vezetők és hajózómérnökök a legmagasabb jövedelemmel rendelkeznek a diplomát igénylő állások között. A kiemelkedő fizetéshez azonban rendkívül magas belépési küszöb társul: a felsőfokú végzettség mellett szigorú alkalmassági és egészségügyi vizsgákon is meg kell felelniük az érintetteknek. A KSH adatai szerint 2024-ben több mint bruttó 3,1 millió forintot vihettek haza havonta az ezekben a pozíciókban dolgozó szakemberek.
A KSH adatai szerint tehát a legjobban fizető szakma a légiforgalmi irányító, ahol a havi bruttó átlagbér meghaladja a 3,4 millió forintot, ráadásul diplomát sem igényel. Ugyanakkor a felsőfokú végzettséget nem igénylő legjobban fizető szakmáknál bruttó 1,1 millió forint körül mozog a bér. A diplomás oldalon szintén van némi szórás: míg egy villamos- vagy telekommunikációs mérnök bruttó 1,1 millió forint körül keres, addig a szakorvosok vagy a törvényhozói pozíciókban dolgozók bőven bruttó 2 millió forint felett visznek haza. Ha a két lista középértékeit nézzük, a diplomás szakmák átlagosan valamivel magasabb keresettel számolhatnak.
Az adatok alapján jól látszik, hogy néhány kiugró értéket eltekintve nincs számottevő különbség a bérlista top szakmái között. Mindezek alapján persze nem vonhatóak le messzemenő következtetések, és azt is jó tudni, hogy bár sok, fizetés szempontjából top szakmában ugyan nem elvárás a diploma, de a területen dolgozók többsége mégis rendelkezik felsőfokú végzettséggel, például mert a diploma hiánya sok esetben hosszabb betanulási idővel, nehezebb belépéssel vagy szűkebb előrelépési lehetőségekkel járhat. A diploma persze nem mindenható, de továbbra is előnyt jelent a munkaerőpiacon, ugyanakkor a pályaválasztásnál érdemes a végzettség kérdését a teljes karrierút részeként értelmezni, nem pedig önálló döntési szempontként.