Pénzcentrum • 2026. január 14. 16:04
A minimálbér emelése elsőre egyszerű és népszerű megoldásnak tűnik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, ám a háttérben egyre több jel utal arra, hogy a túl gyors vagy túl nagy mértékű beavatkozás hosszú távon épp azoknak árthat, akiket védeni szeretne. A kutatások szerint a láthatatlan mellékhatások – a lassuló munkahelyteremtés, a romló munkakörülmények és a dráguló mindennapok – komoly kockázatot jelentenek. Ideje újragondolni, valóban a minimálbér-emelés-e a leghatékonyabb út a dolgozók támogatásához.
A minimálbér emelése első pillantásra egyszerű, gyors és politikailag hálás eszköznek tűnik. A kormányok világszerte szívesen nyúlnak hozzá: kevés közvetlen költséggel jár, látványosan kommunikálható, és a társadalmi igazságosság iránti elköteleződés jelképeként is szolgál. A választók többsége ösztönösen támogatja, hiszen ki ne szeretné, hogy a legalacsonyabb keresetűek többet vihessenek haza?
Az elmúlt évtizedben számos országban jelentősen nőtt a minimálbér aránya a mediánbérhez képest. Míg korábban a gazdasági szakértők óvatosak voltak, mára sokan elfogadták azt a nézetet, hogy a mérsékelt minimálbér-emelés nem feltétlenül jár munkahelyek megszűnésével.
A tapasztalatok azonban egyre árnyaltabb képet mutatnak, és a kutatók körében újra erősödik a kétely azzal kapcsolatban, hogy valóban fenntartható-e a folyamatos és jelentős minimálbér-emelés - világított rá az elsőre jól hangzó intézkedés árnyoldalaira az Economist elemzése.
A láthatatlan hatások: nem mindig a munkanélküliségben jelennek meg
A minimálbér-emelés hatásait sokáig elsősorban a foglalkoztatási adatokon keresztül vizsgálták. Ha nem nőtt a munkanélküliség, a politika sikeresnek tűnt. Az újabb kutatások azonban arra mutatnak rá, hogy a negatív következmények gyakran nem azonnal, és nem is a klasszikus mutatókban jelentkeznek.
Egyes vizsgálatok szerint a jelentős minimálbér-emelések nem feltétlenül szüntetik meg a meglévő állásokat, de visszafoghatják az új munkahelyek létrejöttét. A vállalkozások óvatosabbá válnak, kevesebb új dolgozót vesznek fel, vagy elhalasztják a bővítést. Ez különösen a pályakezdőket és az alacsony képzettségűeket érintheti hátrányosan.
Ha a munkáltatók kénytelenek magasabb bért fizetni, de továbbra is könnyen találnak munkaerőt, gyakran más területeken próbálnak spórolni:
- rövidebb vagy kiszámíthatatlanabb munkaidő-beosztás
- kevesebb juttatás
- romló munkakörülmények
- nagyobb terhelés vagy több feladat ugyanannyi idő alatt
A dolgozó így papíron többet keres, de a valós életminősége akár romolhat is.
A mérsékelt minimálbér-emelés valóban ellensúlyozhatja a nagy munkáltatók alkupozícióját, és javíthatja a munkavállalók helyzetét.
A probléma akkor kezdődik, amikor a politika a korábbi sikerekre hivatkozva egyre nagyobb és gyorsabb emeléseket hajt végre. Egy ponton túl a munkaadók már nem tudják kigazdálkodni a költségeket, és valóban megszűnhetnek munkahelyek.
A magasabb árak a legszegényebbeket sújtják
A vállalkozások gyakran áremeléssel reagálnak a növekvő bérköltségekre. Ez különösen a mindennapi fogyasztási cikkeknél jelentkezik, amelyekre a legkisebb jövedelműek költik bevételeik nagy részét. Így végső soron éppen azok kerülhetnek nehezebb helyzetbe, akiket a minimálbér-emelés megvédeni hivatott.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ez egyfajta „ördögi körhöz” vezethet: a bérek nőnek, a vállalkozások árat emelnek, az élet drágul, újabb bérkövetelések jelennek meg, a folyamat pedig újraindul.
Léteznek jobb megoldások is
A szakértők egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy a minimálbér-emelés helyett célzottabb és hatékonyabb eszközökre lenne szükség a szegénység csökkentéséhez és a dolgozók támogatásához.
1. Célzott adókedvezmények és támogatások
Az olyan rendszerek, amelyek kifejezetten az alacsony jövedelmű dolgozókat segítik, sokkal pontosabban céloznak, és kevésbé torzítják a munkaerőpiacot. Ezek költségei ugyan láthatóbbak a költségvetésben, de gazdasági szempontból kevésbé károsak.
2. A gazdasági növekedés ösztönzése
A hosszú távú megoldás mindig a termelékenység növelése és a gazdaság bővülése. Ha a vállalkozások jobban teljesítenek, természetes módon képesek magasabb béreket fizetni, állami beavatkozás nélkül.
3. A munkavállalók képzésének támogatása
A képzési programok, átképzések és felnőttoktatási lehetőségek növelik a dolgozók értékét a munkaerőpiacon, így magasabb bért érhetnek el anélkül, hogy a minimálbér mesterséges emelésére lenne szükség.
Összegzés
A minimálbér-emelés politikailag népszerű, de gazdaságilag kockázatos eszköz. Rövid távon javíthatja a legalacsonyabb keresetűek helyzetét, hosszabb távon azonban torzíthatja a munkaerőpiacot, lassíthatja a foglalkoztatás bővülését, és áremelkedéseket generálhat. A társadalmi igazságosság és a szegénység csökkentése fontos cél, de ehhez kifinomultabb, célzottabb és fenntarthatóbb eszközökre van szükség.
A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e a legalacsonyabb keresetűek támogatására – erre a válasz egyértelműen igen. A valódi dilemma az, hogy a minimálbér-emelés-e a legjobb módja ennek. A jelek szerint egyre több szakértő gondolja úgy, hogy ideje újragondolni ezt a politikát, és más, hatékonyabb megoldások felé fordulni.