Hajdu László • 2026. január 15. 13:03
Lassan 4 éve tart az orosz-ukrán háború. Nálunk ennek lecsapódása elsősorban az ukrán menekültek "áradata". De vajon azt, hogy hányan is vannak valójában, és sikerült-e beilleszkedniük, mit dolgoznak például, eddig nem annyira volt felszínen. Ahogy az sem, milyen programokkal segítik őket. E kérdéseket járjuk körbe a két legnagyobb szervezet, a Ökumenikus Segélyszervezet Magyarország és a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségével.
Az 1991-ben alapított Ökumenikus Segélyszervezet Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezete. Magyarország mellett a világ számos országában szervez szegénységgel, éhezéssel, bántalmazással kapcsolatos humanitárius és fejlesztő programokat. Tagja a 120 országban 30 ezer önkéntessel, évi 2 milliárd dollárt megmozgató ACT Alliance egyházi hátterű segélyszervezeteket tömörítő nemzetközi szövetségnek.
Lupsán Lili, a Segélyszervezet menekültügyi csoportvezetője, az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központjának vezetője elmondása szerint az ukrán menekültek első nagy hulláma a háború kezdeti szakaszában érkezett, de azóta is folyamatosan érkeznek újabb és újabb rászorultak. Télen a hideg miatt mindig megnő a számuk, ez most is így van.
Amellett, hogy Ukrajnában történetük legnagyobb, a magyar kormány által is támogatott segélyprogramját hajtják végre, a hazánkba érkező menekültek támogatása céljából 2022 júliusában létrehozták az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központjukat. A budapesti intézményben többek között egészségügyi, pszichológiai segítséget (erre az erőszakot elszenvedett nők körében van nagy szükség) adnak, jogi tanácsadást nyújtanak, élelmiszert, ruhát, gyógyszert osztanak. Állampolgársági, munkapiaci tréningeket is tartanak. Jelenleg több mint 700 családdal állnak kapcsolatban. A terepen dolgozó szociális munkások, humanitárius koordinátorok beszélnek ukránul, ami ritka a segélyszervezetek között. Ez nagymértékben növeli a bizalom kiépülését a menekültekkel.
A budapesti intézmény mellett vidéken is sok helyen tevékenykednek. A háború kitörése után főként Sopron és Miskolc volt a két kiemelt város, ahol az önkormányzatok, egyéb karitatív szervezetek és a saját intézményeik összefogásával, előbbiben 60, utóbbiban 100 menekültnek segítettek.
Szállást is biztosítanak a családoknak. Eleinte munkásszállókban, hotelekben és a saját fővárosi, vagy vidéki intézményeik erre a célra elkülönített részein szállásolták el több száz menekültet, sokan csak néhány éjszakára, többen hosszabb időre költöztek a szállásokra. Jelenleg pedig lakhatási és megélhetési támogatást nyújtanak közel száz főnek. A támogatás nagy része a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint az Európai Szociális Alapból érkezik, de céges és egyéni támogatóik is vannak. Segítenek az egyházak és más civil, vagy nemzetközi szervezetek is.
Kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekekre. 2022 novembere óta működtetnek egy gyerekfelügyeleti illetve közöségi teret. Iskolai felkészítő programokat, fővárosi kulturális - például kézműves - programokat is szerveznek. A kicsikkel ukrán óvodapedagógusok foglalkoznak, ami nagyobb biztonságot jelent számukra. Beilleszkedésüket gyógypedagógus, logopédus is segíti. Több száz gyermek számára szerveztek táborokat, ahol a kikapcsolódás mellett integrációs és mentálhigiénés programokat is megvalósítottak.
Lupsán Lili tapasztalata alapján, bár sokan szeretnének hazamenni a háború lezárulta után, de a legtöbben már beilleszkedtek a magyar társadalomba, albérletet, munkát találtak.
Az inklúzió terén elért előrelépéseket említi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) magyarországi irodájának operatív vezetője, Verhás Evelin is, ugyanakkor rámutat a még fennálló kihívásokra. A Nemzetközi Migrációs Szervezet a világ 171 országában működik, köztük 1992 óta Magyarországon is. 2016-ban csatlakozott az ENSZ-hez. Mint mondja, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság felmérése alapján 2024-ben (a 2025-ös évre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre) az ukrán menekültek 61%-a dolgozott a hazai munkaerőpiacon, hivatalosan bejelentve.
A rendelkezésre álló adatok alapján a 3-16 éves gyerekek 79%-a be volt iratva a 2023/24-es tanévben, a szülők bevallása alapján az itthoni óvodákba, iskolákba. Közülük sokan az ukrán állam által szervezett online oktatási rendszerben is tanulnak, mert ott az ukrán tanrend szerint zajlik az oktatás, amit majd hazamenve konvertálni tudnak.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az Ukrajnából menekültekkel a háború kitörése óta foglalkoznak. Itthoni tevékenységük két fő iránya közül az egyik az azonnali humanitárius segítségnyújtás, melynek keretében az alapvető szükségletekre, a menekültek biztonságára, lakhatására, élelemmel való ellátására koncentrálnak. 2022-ben ezt a tevékenységet az ukrán-magyar határon is végezték, ma már főleg közösségi szállásokkal együttműködve biztosítják ezt a háború elől menekülőknek.
A másik, hosszabb távú projektjük a segítségnyújtás a menekültek életének újraépítésében. E körbe az egészégügyi szolgáltatások elérésének segítése, oktatásban való részvétel támogatása, nyelvtanulás és álláskeresés elősegítése, mentálhigiénés, felzárkóztató és közösségi programok szervezése tartozik. A Fővárosi Önkormányzattal és a Menekültügyi Főbiztossággal közösen működtetik a Budapest Helps! Információs és Közösségi Központot. Emellett több nyelvű, ingyenesen hívható hot line is segíti a menekülteket az információhoz jutásban.
A háború kitörése óta e két területen több mint 46 000 Ukrajnából menekültnek segítettek.
A szálláshoz jutás függ a jogosultságtól és az egyéni helyzettől. Ebben nagyon megnehezítette a helyzetet a 2024 augusztusi kormányrendelet, amely kimondja: kizárólag azok az Ukrajnából érkező menekültek jogosultak állami szállás támogatásra, akik olyan területeiről érkeznek, amelyet a magyar kormány háború sújtotta területként tart nyilván.
Ezen felül vannak – önkormányzatok vagy civil szervezetek által fenntartott - közösségi szálláshelyek, ezekben fogadják a fenti jogszabály miatt kiszorultakat. Sokaknak már sikerült albérletbe költöznie. De mivel nagyrészük alulfoglalkoztatott (vagyis a végzettségénél alacsonyabb rendű munkát kénytelen vállalni) a felmérések alapján közel felük komoly nehézséggel küzd, hogy ki tudja fizetni a lakbért. Ha valaki talált munkát, annak a munkáltató adhat szállást, amelyhez az állam bizonyos feltételek mellett anyagi támogatást nyújt.
A legtöbben a szolgáltató szektorban, gyártásban, építőiparban dolgoznak, jellemzően bizonytalan szerződéssel, sokszor részmunkaidőben, alacsony bérért. Ennek oka a nyelvi akadály és a diplomák elismerésének lassú és bürokratikus folyamata is.
A szervezet hazai irodája a menekült gyermekek iskolai integrációját is támogatja. Európában egyedülálló módon 2024 óta egy kéttannyelvű általános iskola és gimnázium működik Csepelen, az Ukrán Hagyományok Háza működtetésében, ahová több mint 300 gyerek jár. Itt ukrán nyelvű iskolapszichológus is segíti őket. 2025 szeptemberétől pedig egy ukrán kéttannyelvű nemzetiségi iskola is megkezdte működését az Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat fenttartásában.