Gosztola Judit • 2026. január 24. 06:04
Ausztria évek óta az egyik legnépszerűbb célpontja a magyar kivándorlóknak, de a számok mögött nagyon különböző élethelyzetek, motivációk és kényszerek húzódnak meg. Aki ma költözne, egészen más munkaerőpiaccal, lakhatási viszonyokkal és hivatalos eljárásokkal találkozik, mint akár néhány éve: a szektorok között óriási különbségek vannak, a nyelvtudás szerepe felértékelődött, és a tartózkodási engedély megszerzése is tudatos tervezést igényel. A trendek azonban egyértelműek: a családok, a nyugdíjasok és a stabilabb életre vágyók száma folyamatosan nő, miközben a szezonmunkák és az alacsony státuszú állások továbbra is tömegeket szívnak fel. Ezekről a folyamatokról, a leggyakoribb buktatókról és a 2026-os változásokról beszélgettünk Anett Weinzierl személyügyi és HR szakértővel, üzleti coachcsal, a WD Jobshilfe vezetőjével.
Pénzcentrum: A rendelkezésre álló statisztikák alapján jelenleg hány magyar állampolgár él Ausztriában?
Weinzierl Anett: Nagyon nehéz pontos számot mondani, mert csak becslések vannak. Két statisztika ad viszonylag jó alapot. A Központi Statisztikai Hivatal 2025 elején 112 ezer főre becsülte azoknak a magyar állampolgároknak a számát, akik életvitelszerűen Ausztriában élnek, vagyis osztrák címre vannak bejelentve. A másik adat a WKO-tól, az osztrák iparkamarától származik: ők 2025 nyarán már 130 ezer főre tették ezt a számot. Emellett a kamara úgy becsüli, hogy körülbelül 50 ezer magyar ingázik naponta Magyarországról Ausztriába. Ők nincsenek osztrák címre bejelentve, csak átjárnak dolgozni. A szezonális munkások és az idősgondozók száma pedig teljesen láthatatlan a statisztikákban, pedig több ezren lehetnek.
Mely nemzetiségek alkotják Ausztria legnagyobb bevándorló közösségeit?
Az első helyen továbbra is a németek állnak, évek óta stabilan. Rengeteg német költözik át, sokan már 20–25 éve itt élnek. Ennek több oka van: hasonló életszínvonalat találnak, jobb infrastruktúrát, több munkalehetőséget, és sokan a németországi menekültválság hatásai elől jönnek át. Ausztria jóval kevesebb menekültet fogadott be, 2025 nyarától pedig le is tiltotta a családegyesítést, ami jelentősen visszavetette a menekültkérelmek számát. A németeket a románok követik, majd a törökök, a bosnyákok, horvátok, szerbek. A magyarok az ötödik helyen állnak.
Mely ágazatokban dolgoznak leggyakrabban a Magyarországról érkező munkavállalók?
Nagyon sokan dolgoznak szezonmunkában: a vendéglátásban és a hotel szektorban, főleg síparadicsomokban. A szezonok között 2–3 hónap szünet van, ilyenkor hazamennek. A szobalányi, takarítói munkákban is sok a magyar, mert kevés nyelvtudással is el lehet helyezkedni.
Sokan dolgoznak húsiparban, termelőüzemekben, zöldségszortírozásban, postai kiszállító cégeknél, Amazon-alvállalkozóknál. Ezek mind olyan területek, ahol minimális vagy nulla némettel is lehet munkát találni. Aki középfokon tud németül, annak már megnyílik az egészségügyi szektor, de ehhez szakirányú végzettség és honosítás is kell.
Mekkora munkaerőhiány tapasztalható jelenleg az egészségügyi és ápolási szektorban?
Nagyon nagy. A statisztikák szerint 2050-ig legalább 200 ezer új munkaerőt kell bevonni az ápolási szektorba. Ez óriási szám.
Milyen szolgáltatásokat nyújt a ti irodátok a kiköltözőknek és a már Ausztriában élőknek?
Mi nem állásközvetítők vagyunk, munkavállalási tanácsadást adok, segítek pályázati anyagot összeállítani, de a fő profilunk az ügyintézés. Azoknak segítünk, akik már itt élnek vagy most költöznének ki: lakhatás, hivatalok, TB, tartózkodási engedély, minden, ami az életvitelszerű letelepedéshez kell.
Milyen trendek rajzolódnak ki az elmúlt évek kivándorlási folyamataiban?
A kiköltöző családok száma 2022 áprilisában ugrott meg drasztikusan, a választások után. Onnantól kezdve folyamatosan nőtt a számuk, és az utóbbi egy évben egyre több idősebb, már nyugdíjas korú ember is áttelepül.
Mi motiválja leginkább a magyarokat arra, hogy Ausztriába költözzenek?
Három nagy csoport van. Az első az anyagi okok miatt költözők. Ők több pénzt szeretnének keresni, megtakarítani, hitelt fizetni, családot támogatni.
A második csoport az, amelyik nem anyagi okokból jön, hanem a magyarországi közhangulat miatt. Sokan mondják, hogy nem bírják tovább a feszültséget, a politikai megosztottságot, a mindennapi légkört. Nem feltétlenül politikai okból, inkább társadalmi közérzet miatt.
A harmadik nagy csoport azoké, akik a gyerekeik és unokáik után költöznek Ausztriába. Ez az utóbbi években látványosan erősödő trend: sok idős vagy már nyugdíjas korú ember dönt úgy, hogy nem szeretne távol élni a családjától, és inkább áttelepül. Közülük sokan már Magyarországon is nyugdíjasok, és úgy számolnak, hogy a magyar nyugdíjukból, kiegészítő munkával vagy anélkül ki tudják gazdálkodni az osztrák megélhetést.
A lakhatás kérdése ebben a csoportban különösen fontos. Sokan eladják a magyarországi ingatlanukat, és abból próbálnak Ausztriában vásárolni vagy hosszabb távra bérelni. A két ország ingatlanárai között azonban jelentős különbségek vannak. Egy jó minőségű garzon Ausztriában 110–140 ezer euró között mozog, a kétszobás lakások pedig jellemzően 200 ezer eurótól indulnak. A tartományok között is nagy a szórás: Burgenland a legolcsóbb, Bécs pedig a legdrágább, igazi „vízfej”, ahol a bérleti díjak és a vételárak is jóval magasabbak.
Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi ingatlan eladásából valóban lehet osztrák lakást venni, de csak akkor, ha az eladott ingatlan értéke elég magas, vagy ha a költöző beéri kisebb alapterülettel. A többség végül mégis inkább bérleménybe költözik, mert az osztrák ingatlanpiac drágább, és a vásárlás nagyobb elköteleződést jelent. Aki viszont stabil nyugdíjjal vagy kiegészítő munkával számol, és hosszú távra tervez, annak a vásárlás sem elérhetetlen.
Ez a csoport tehát nem anyagi okokból mozdul, hanem érzelmi és családi kötődésből: a gyerekek és unokák közelsége, a kiszámíthatóbb közeg és a nyugodtabb életminőség miatt települnek át, és ehhez igazítják a lakhatási döntéseiket is.
Milyen nehézségekkel szembesül ma az, aki lakást szeretne találni Ausztriában?
Ez tartományfüggő. Bécsben például rendkívül nehéz frissen kiköltözőként ingatlant találni, mert óriási a túlkereslet. A bérbeadók válogathatnak, és általában olyannak adják ki a lakást, aki már dolgozik, van bérpapírja, jól beszél németül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Burgenland olcsóbb, de ott az ingázók lenyomják a béreket. A többi tartományban jóval könnyebb lakást találni.
A legnagyobb tévhit, hogy nem lehet lakást kapni osztrák munkaviszony nélkül. Ez nem igaz. Mi rengeteg családnak szereztünk bérleményt úgy, hogy még nem volt osztrák bérpapírjuk. A tárgyalástechnika és a jó német tudás sokat számít.
Melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket a magyarok kiköltözéskor elkövetnek?
A leggyakoribb hiba a nyelvtudás hiánya. Nem tudnak telefonon egyeztetni, nem értik a kérdéseket, nem tudják, milyen papírok kellenek. A másik hiba, hogy sokan irreális elvárásokkal jönnek: azt hiszik, ott folytathatják, ahol Magyarországon abbahagyták. Ez ritkán működik.
Szükség van munkavállalási engedélyre uniós állampolgárként?
Uniós állampolgárnak nem kell. Tartózkodási engedély viszont kell, ha valaki életvitelszerűen költözik át. Ehhez három havi bérpapír, TB-jogviszony és bizonyos jövedelmi minimumok szükségesek.
Mennyi idő alatt szerezhető meg a tartózkodási engedély, és milyen feltételekhez kötött?
A címes bejelentkezéstől számítva legkésőbb a 4. hónap végéig be kell adni az igénylést. Ha valaki teljesíti a feltételeket – három havi bérpapír, TB-kártya –, akkor kiállítják az engedélyt. Ezután hozzáfér a szociális hálóhoz: fűtési támogatás, albérleti támogatás, segély, munkanélküli ellátás.
Elvárás-e bármilyen szintű német nyelvtudás a tartózkodási engedélyhez vagy a munkavállaláshoz?
Nem. A tartózkodási engedélyhez nem kell nyelvvizsga.
Milyen szociális juttatások és támogatások érhetők el azok számára, akik életvitelszerűen Ausztriában élnek?
Ausztria szociális hálója legendásan erős. Minden tartomány ad fűtési támogatást, van munkanélküli ellátás, segély, albérleti támogatás. Ezek többsége csak azoknak jár, akik életvitelszerűen élnek Ausztriában és van tartózkodási engedélyük.
Melyek a legfontosabb változások, amelyekre 2026-ban érdemes felkészülni?
2026 több fontos változást is hozott Ausztriában. Az év elején szinte minden szektorban béremelések léptek életbe, jellemzően 2,7 és 3,5 százalék közötti mértékben, az előző évi inflációhoz igazodva. Ugyanakkor két évre felfüggesztették a családi pótlék és a gyes inflációkövető emelését, vagyis 2026-ban és 2027-ben ezek az ellátások nem nőnek tovább. Emelkedtek a autópálya-matrica is, és januártól a dohánytermékek ára is magasabb lett. A lakáspiacon egyre gyakoribbá vált, hogy az albérleti szerződéseket nem három, hanem már öt évre kötik, ami stabilabb, de hosszabb elköteleződést jelent a bérlőknek. 2026 őszétől életbe lép az iskolákban a fejkendőtilalom, amely minden oktatási intézményre vonatkozik. Fontos újdonság továbbá a részleges nyugdíjba vonulás lehetősége: aki eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, dönthet úgy, hogy csökkentett munkaidőben tovább dolgozik, miközben már résznyugdíjat kap. 2027-től pedig azok, akik nyugdíj mellett vállalnak munkát, évente 15 ezer euróig adómentesen kereshetnek.
Milyen bérezésre számíthat az, aki a vendéglátásban vagy a hotel szektorban vállal munkát?
A vendéglátásban nettó 1800–2200 euró teljesen reális. A szakácsok éves bruttó bére 34 ezer euró körül van, az étteremvezetőké 45 ezer körül. A szobalányok nettó 1800 eurót is kereshetnek. A bérkategóriák a kollektív szerződésektől függenek, és tartományonként eltérhetnek. Tirolban például magasabbak a bérek, Burgenlandban alacsonyabbak.
Mit tanácsolnál azoknak, akik most tervezik a kiköltözést?
A legfontosabb: tanuljon meg legalább alapszinten németül. A munkaerőpiac egyre telítettebb, sok a bevándorló, és a nyelvtudás óriási előny. A másik: ne onnan akarjon indulni, ahol otthon abbahagyta. A diplomásoknak különösen nehéz, ha nincs nyelvtudásuk. Lehet, hogy kétkezi munkával kell kezdeni, és mellette esti nyelvtanfolyamra járni. Ez fárasztó, de hosszú távon megtérül. A harmadik: legyen reális a munkaterheléssel kapcsolatban. A kétkezi munkák kemények, fizikailag megterhelők, és sokszor hidegben, szalagon, nagy tempóban kell dolgozni.
Mennyire jellemzőek a munkáltatói visszaélések, és kik a leginkább érintettek?
Aki tud németül, az érti a szerződését, és nem ír alá hátrányos feltételeket. A visszaélések jellemzően azokkal történnek, akik nem beszélik a nyelvet. Legálisan maximum 12 órát lehet dolgozni túlórákkal együtt, és a túlórát 150%-kal kell fizetni, de vannak ettől eltérő esetek persze.
Mi látszik a kormányzati szándékból: további külföldi munkaerő bevonása vagy inkább szigorítás a cél?
Vegyes. Ahol nagy a munkaerőhiány, vendéglátás, hotel, egészségügy, ott kifejezetten várják a külföldi munkaerőt, főleg az uniós állampolgárokat. Ahol viszont már túl sok a bevándorló – például a takarítói szektorban –, ott telített a piac.