Pénzcentrum • 2026. január 30. 07:26
Lassuló ütemben, de tovább nőttek a bérek 2025-ben: a fizikai dolgozók átlagos bruttó órabére 2290 forintra emelkedett, ami 7,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Hasonló mértékű béremelést kaptak a középvezetők is, akiknél átlagosan 7 százalék feletti volt az emelkedés, miközben a fluktuáció alacsony maradt. A szakértők szerint idén már mérsékeltebb, 5–7 százalék közötti béremelések várhatók mind a fizikai, mind a szellemi munkakörökben.
2025 negyedik negyedévének végére 2290 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 7,5 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2130 forintos értékhez képest.
A felsőbb bérkategóriákban ettől alig elmaradó mértékű növekedés zajlott ebben az időszakban: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 negyedik negyedévéhez képest 7,1 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
„Tavaly jelentősen lelassult a bérnövekedés üteme a fizikai dolgozók körében: a megelőző évben még bőven kétszámjegyű emelkedés 2025-re 8 százalék alatti szintre csökkent. Ugyanakkor ez az érték továbbra is 3-4 százalékos reálbérnövekedést biztosított ebben a szegmensben – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója.
Szintén eltérést jelent a korábbiakhoz képest, hogy a tavaly év elején végrehajtott béremeléseknek év közben csak elvétve volt folytatása: az első negyedéves 2250 forinthoz képest év végéig már alig változott a fizikai bruttó órabér országos átlaga. Változásra csak most, a minimálbér-emeléssel egy időben végrehajtott béremelések nyomán kerül majd sor, várakozásaink szerint az emelések átlagos mértéke 6-7 százalékos lehet idén a kékgalléros munkavállalók körében
- fogalmazott.
2025 végére már csak két régióban: Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúlon maradt kevéssel 2000 forint alatt az átlagos fizikai órabér. Felfelé is két régió lóg ki leginkább az átlagból: a Közép-Dunántúlon már jellemzően 2500 forint körüli órabérrel számolhatnak a dolgozók, a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarországon pedig már átlépte a 3000 forintos szintet is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2025 negyedik negyedévében átlagosan 7,1 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
A szellemi középvezetők körében tapasztalt bérnövekedés tavaly szintén meghaladta a 7 százalékot. Úgy tűnik, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a mérték is elegendő volt a munkaerő megtartásához ebben a szegmensben: a fluktuáció mind kilépési, mind belépési oldalon igen alacsony, 1,5 százalékos szinten maradt
– magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Várakozásunk szerint idén 5,5-6 százalék között várható a középvezetői bérek emelkedése, ami néhány százalékos reálbér-növekedést eredményezhet.”
A cég adatai szerint az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a béremelések átlagos mértéke a megelőző év 5,3 százalékos értékével szemben tavaly újból elérte a 9 százalékot. Mindez a pozitív fluktuációs értékekben is tükröződik: a belépési forgalom 12 hónap alatt 3,5-ről 5,4 százalékosra nőtt, miközben a kilépők aránya 0,8 százalékos mélypontra esett.