Pénzcentrum • 2026. február 2. 13:03
Január 1-jétől a bruttó minimálbér Magyarországon 11%-kal emelkedett, 322 800 forintra. Az Eurostat 2026-os adatai alapján most megnéztük, hogyan alakul a hazai minimálbér Európában, euróra átszámítva és vásárlóerő-paritáson is. A rangsor szerint Magyarország a nominális bér alapján a mezőny alsó harmadában, vásárlóerő alapján pedig a középmezőny alsó részén helyezkedik el.
Január 1-jétől a bruttó minimálbér Magyarországon 11%-os emeléssel 322 800 forintra nőtt. Most pedig kijött az Eurostat 2026-os összehasonlítása, ami alapján megvizsgáltuk, hogyan is áll Magyarország Európában minimálbér tekintetében.
Az adatokból kiderül, hogy az euróra átszámított minimálbér és a vásárlóerő-paritáson számított értékek is részletes képet adnak a hazai bérhelyzetről, az árszínvonal és a reálbérek szempontjából egyaránt, így árnyaltabb képet kaphatunk arról, mire elegendő a minimálbér Magyarországon.
A V4 már lehagyott, következhet Románia?
Az európai országok minimálbérei között továbbra is óriási különbségek vannak, még azokban az államokban is, ahol törvényileg rögzített a minimálbér. Az euróra átszámított, majd nagyjából 380 forintos árfolyamon forintra konvertált adatok alapján a lista élén Luxemburg áll több mint egymillió forintos havi minimálbérrel, míg a rangsor végén Moldova alig haladja meg a 120 ezer forintot. A bérszintek közötti szórás jól jelzi az európai gazdaságok fejlettsége közti különbségeket.
Magyarország a mezőny alsó harmadában foglal helyet: a hazai minimálbér forintra átszámítva 318 440 forint az Eurostaz szerint - a minimális különbséget a hivatalos összeghez képest az euró árfolyamváltozása adta. Ez ugyan magasabb, mint több délkelet-európai országban, az előny azonban csekély. Romániát mindössze nagyjából 16 ezer, Lettországot 22 ezer forinttal előzzük meg, míg Szerbia minimálbére is csupán körülbelül 35 ezer forinttal marad el a magyartól. Vagyis a közvetlenül mögöttünk lévő országokhoz képest a különbség nem tekinthető érdeminek.
A régiós összevetésben Magyarország több kulcsfontosságú országtól is lemarad. Lengyelország minimálbére több mint 110 ezer forinttal magasabb, míg Csehország és Szlovákia is érezhető előnyben van. Ez arra utal, hogy a magyar minimálbér nemcsak az uniós átlagtól, hanem a közép-európai felzárkózási pályától is elmarad.
Nyugat-Európában eközben egészen más szinteken mozognak a legalacsonyabb bérek: Németországban, Hollandiában vagy Belgiumban a minimálbér jellemzően 800–900 ezer forint körül alakul, Franciaországban pedig közel 700 ezer forint. Ezek a különbségek nemcsak a termelékenységből fakadnak, hanem abból is, hogy stabilabb gazdasági környezetben, erősebb intézményi háttérrel határozzák meg a béreket.
A vásárlóerővel összemérve már jobb a helyzet?
Az uniós statisztikai hivatal megvizsgálta vásárlóerő-paritáson (PPS – Purchasing Power Standard) is megevizsgálta az országok minimálbéreit, ez a metódus jobban tükrözi azt, hogy mire is elég a minimálbér az egyes országokban. Ez egy mesterséges elszámolási egység, amelyet az Eurostat használ arra, hogy a különböző országok jövedelmeit és árait összehasonlíthatóvá tegye.
A PPS kiszűri az árszínvonalbeli eltéréseket, vagyis azt mutatja meg, hogy az adott összegért egy országban valójában mennyi árut és szolgáltatást lehet megvásárolni. Így a bérek és jövedelmek PPS-ben kifejezve a tényleges vásárlóerőt tükrözik.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ezen számítás alapján Németország áll a lista élén 2 157 eurós értékkel, és Luxemburg, Hollandia vagy Belgium is az élmezőnyben marad, a távolságok érdemben szűkülnek a rangsor alsóbb részei felé haladva. Ez jól mutatja, hogy az alacsonyabb árszínvonalú országokban ugyanaz a nominális bér nagyobb vásárlóerőt képvisel.
Magyarország a PPS-alapú rangsorban 1 111 euróval a mezőny közepének alsó részén helyezkedik el. Ez az érték már közelebb van a dél- és kelet-európai országokéhoz, mint a nominális összevetésben: Szerbiát mindössze 6 euróval, Máltát 26 euróval, Szlovákiát pedig 31 euróval előzzük meg. Vagyis vásárlóerőben mérve a magyar minimálbér csak nagyon kis különbséggel haladja meg a közvetlenül mögöttünk állók szintjét.
A régiós összehasonlításban továbbra is látszik a lemaradás a középmezőny felső részéhez képest. Lengyelország PPS-alapon 1 545 eurón áll, Szlovénia és Litvánia is 1 400 euró feletti értéket mutat, míg Csehország – amely nominálisan megelőzi Magyarországot – PPS-ben már mögénk kerül 1 009 euróval. Ez arra utal, hogy a cseh árszínvonal magasabb, így a minimálbér vásárlóereje gyengébb, mint Magyarországon.