Pénzcentrum • 2010. április 29. 15:02
Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség 35%-a szenved valamilyen krónikus, azaz általában 3 hónapnál tovább tartó vagy visszatérő betegségben. Nehéz az eligazodás az egészségügyben, a betegek 40%-a maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben.
A páciensek a gyógykezelésen kívül több tanácsot, odafigyelést és információt várnak el az ellátórendszertől. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a betegségmenedzsmentről.
A gyógyszerezés mellett több odafigyelésre és útmutatásra lenne szükség
Az AXA Egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével elvégzett, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti (65%). A 626 válaszadó mindössze 54%-a jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását. A válaszadók 55%-át szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43%-a kap orvosától, A megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3%-a teljesen elhanyagolja.
Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket a betegségmenedzsmentből, krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat tegyenek elérhetővé tagjaik számára (51 százalék), és hogy krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást nyújtsanak (75 százalék). A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás krónikus betegek részére.
Kiktől várunk segítséget, és mennyire segítőkészek az orvosok?
A felmérés szerint az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében.
"A betegség- és betegút-menedzsment kiemelt fontosságú, hiszen így a rászorulók hamarabb és jobb minőségben kapnak ellátást. Mindent meg kell tenni a gazdaságilag aktív krónikus betegek gyógykezelése és munkában tartása érdekében, hogy ne növekedjen, hanem inkább csökkenjen az európai mércével mérve is különösen magas, mintegy 35,8%-os hazai inaktivitási arány" - mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.
Az AXA többek között az egészség-portál.hu internetes oldallal kívánja segíteni a betegségmenedzsmentet és a páciensek könnyebb eligazodását az ellátórendszerben. Az egészség-portál látogatói gyógyszer-információhoz juthatnak, megtalálhatják a lakóhelyükön elérhető egészségügyi magánszolgáltatókat, és az AXA Egészségpénztár tagjainak értékelésein alapuló minőségbiztosítási rendszer keretében tájékozódhatnak az ellátók szolgáltatási színvonaláról is."