Hová rejthette a nagypapa a megtakarítását? Így kutasd fel az örökségedet

Pénzcentrum2017. november 29. 11:57

Honnan tudhatjuk meg, hol vezette a nagypapa a bankszámláját? Ki jár utána, volt-e az elhunytnak titkos megtakarítása? Kinek kell nyomoznia a mesés örökség után? Szakértővel jártuk körbe a témát, és azt is megtudtuk, mi valójában a hagyatéki eljárás célja.

Hozzátartozónk halálakor általában nem a hagyaték rendezésével szoktunk elsőként foglalkozni, hanem az elhunyt illő elbúcsúztatásának megszervezésével. A hagyatékkal kapcsolatos ügyek intézésébe ezt követően azonban érdemes minél előbb belekezdeni, mert az örökösökön is múlik, mennyi idő múlva juthatnak hozzá az örökségükhöz. Ha nem szeretnék, hogy a hagyatéki eljárás elhúzódjon, aktívan együtt kell működniük az önkormányzattal a hagyatéki leltár elkészítésében, majd később a közjegyzővel a hagyatéki tárgyalás során.

Elsősorban azokat a vagyonelemeket fontos összegyűjteni, amelyek szerepelnek valamilyen közhiteles nyilvántartásban (például lakás, nyaraló, autó, traktor, hajó), emellett a megtakarításokról és a bank-, illetve értékpapírszámlákról sem szabad megfeledkezni

 - hangsúlyozta Rák Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodájának helyettes vezetője. Hozzátette, azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak, hiszen az is a hagyaték részét képezi. "Ha ugyanis később, a hagyatéki eljárás lezárulta után derül fény további vagyonelemekre, póthagyatéki eljárást kell lefolytatni ezekre".


A szakember tapasztalatai szerint a hagyatéki eljárások elhúzódásának egyik leggyakoribb oka, hogy az örökösök csak hónapokkal az örökhagyó halálát követően kezdenek el érdemben foglalkozni a hagyatéki ügyek intézésével.

Sokan azt gondolják, hogy az örökség felkutatása a hatóságok dolga, ezért nem foglalkoznak vele, holott ez nem így van

- véli Rák Viktor.

A hagyatéki eljárás célja ugyanis elsősorban az öröklés rendjének a megállapítása - azaz, hogy ki örököl az elhunyt után -, nem pedig a hagyaték teljes körű feltárása. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadójának és a közjegyzőnek sem dolga az elhunyt vagyona után nyomozni. Nem néznek be az örökhagyó széfjébe, és nem ellenőrzik, hány autó áll a garázsban. Azt sem tudják felkutatni, hogy van-e a fiók mélyén lapuló olyan végrendelet, amelynek tényét nem jegyezték be a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A közjegyző nem keresi meg például az összes magyarországi vagy külföldi bankot, hogy volt-e valamelyiknél számlája az örökhagyónak, hiszen ebben az esetben az eljárás rendkívül költségessé és hosszadalmassá válna

 - mondta a Pénzcentrumnak a szakember. A közjegyző a hagyatéki leltárban feltüntetett adatok alapján keresi meg az egyes pénzintézeteket és szerveket, kérheti le a tulajdoni lapot.

Ha az örökösök nem tudnak arról, hogy milyen megtakarításai voltak az elhunytnak, jó esély van rá, hogy előbb-utóbb tudomást szereznek róla, mert ezekről a bankok gyakran küldenek értesítőket, illetve az elhunyt tartózkodási helyén is gyakran fellelhetők számlakivonatok stb., amelyek alapján el lehet indulni. A hagyatéki leltár felvételekor bármely ismert pénzintézet megjelölhető - ahhoz, hogy a közjegyző megkeresse a pénzintézetet, nem kell számlakivonatokat sem csatolni, vagy egyéb adatokat megadni, elegendő a pénzintézet nevét közölni.

Akkor sincsen gond, ha később derül fény valamilyen vagyontárgyra, mert ennek rendezésére szolgál a póthagyatéki eljárás. A később megkerült vagyontárgy nem veszik el, vagy száll automatikusan az államra, de csak később - a póthagyatéki eljárás lefolytatása után - fognak tudni hozzájutni az örökösök.

Rák Viktor elmondta, hogy Magyarországon évente 120-130 ezer hagyatéki eljárás zajlik a közjegyzők előtt, ezek háromnegyede 3 hónap alatt, 17 százaléka pedig 3-6 hónap alatt fejeződik be, azaz az ügyek 90 százaléka relatíve rövid időn belül lezárul.

Címkék:
öröklés, hagyaték, közjegyző, mokk,