Pénzcentrum • 2019. november 12. 11:10
A bankbetétek kamatai rendkívül alacsonyak manapság, mégis rengeteg magyar dönt úgy, hogy ezekben tartja a pénzét. Pedig alternatív eszközök vannak bőven: az állampapírok fixen biztosítanak 5 százalékos kamatot, a befektetési alapokkal pedig akár kétszámjegyű éves hozamot is elérhetünk. Előbbit egyre többen fedezik fel, utóbbinak viszont nem nő a népszerűsége.
A mai alacsony hozamkörnyezetben nincs könnyű dolga annak, aki befektetni szeretne. Rengetegen élnek még mindig a legegyszerűbb lehetőséggel, és lekötik a pénzüket a bankban. Ez természetesen kényelmes, és minden körülmények között jobb megoldás annál, mintha a megtakarításunkat készpénzben tartanánk, két szempontból azonban nem nevezhető jónak ez a jelenség. Az egyik a pénzügyi tudatosság hiánya: sokan nyúlnak bankbetéthez azért, mert feltételezhetően nem is tudnak egyéb, kamatozó megoldásról. A másik ok - és ez szorosan összefügg az elsővel - az alacsony kamatok. Egy bankbetét ma ugyanis messze infláció alatt fizet kamatot. Persze a készpénznél és a folyószámlánál még ez is jobb megoldás, de a jelenlegi viszonyok között a pénzünk még a legtöbb bankbetétben is veszít értékéből.
A fenti táblázatban a jelenlegi, MNB által mért átlagkamatokat látjuk. Értelmezhető mértéket egyik sem üt meg, az éven túli lejáratú bankbetét kamata 0,69 százalék, az éven belüli pedig 0,19. A látra szóló- és folyószámla betétek kamatai még ennél is alacsonyabbak: 0,02 százalékon állnak. Mondani sem kell, ez mennyire kevés. Ehhez képest még mindig meglehetősen magas a betétállomány:
A fenti adat persze csalóka, hiszen tartalmazza a folyószámlabetéteket is (6 680 milliárd). A látra szóló betétek aránya elképesztően magas, annak ellenére, hogy milyen alacsony kamatot fizetnek, míg a lekötött betétek összege 2 450 milliárd körül áll. Azaz összesen 9126 milliárd forint áll alig kamatozó lakossági betétekben.
De mibe lehetne még fektetni?
Egyre többen fedezik fel az állampapírt, ez pedig minden bizonnyal a fixen 4,95 százalékos éves átlaghozamot biztosító, ötéves MÁP+-nak köszönhető. A lakossági állomány a teljes állampapírokra nézve kiemelt mértékben nőtt:
Jelenleg 8 884 milliárd forint áll lakossági állampapírokban, ami sokkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Akkor 7 480 milliárd forint volt ez az összeg. A fix 5 százalékos hozam annyit jelent, hogy a jelenlegi, nagyjából 3 százalékos inflációs környezetben is 2 százalék körüli reálhozamra tehetünk szert - ne feledjük el, ugyanez a bankbetéteknél negatív volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hasonlítsd össze a bankszámlák költségeit kalkulátorunkban!
De nem csak állampapír van a világon. A kockázatosabb eszközökkel sokkal nagyobbat lehet szakítani, és ehhez nem is kell feltétlenül egész nap a tőzsdét figyelnünk. Ha vásárolunk befektetési jegyeket, akkor az alapkezelő elvégzi helyettünk a munkát, és kiemelt hozamokat biztosíthat:
A fenti számokat azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, mert ezek a legjobban teljesítő alapokat gyűjtötték egy csokorba. Ha a legnagyobb összeget tömörítő alapok is átlagban nagyobb nettó hozamokat biztosítanak, mint az állampapírok - de azt hozzátesszük, hogy ezek az állampapíroknál kockázatosabb és kevésbé likvid papírok.
Mindenesetre a befektetési alapokban kezelt vagyon nem mutat növekedést, bár az is igaz, hogy az állampapírok iránti megnőtt kereslet miatt akár be is zuhanhatott volna - ez sem történt meg azonban. Éves szinten stagnálást láthatunk: