Drávucz Péter • 2025. augusztus 22. 10:05
A magyar jog természetesen nem várja el, hogy a találó menjen át magánnyomozóba, bizonyos feltételek mellett lehet tulajdonos, vagy méltányos találási díjra jogosult, de szerencsétlenebb esetben akár még a jogtalan elsajátítást is fejére róhatják. A Pénzcentrum szakértők segítségével áttekintést ad a megtaláló teendőiről, hiszen megesik, megállapítható a tulajdonos személye, máskor meg éppenséggel lehetetlen, ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogy hol is találta a dolgot.
Évente tízezrével adnak le talált tárgyakat önkormányzatoknál, közlekedési vállalatoknál, éttermeknél, szállodáknál, fürdőknél, üzletekben és számos más helyen. A MÁV-Volán csoport azt közölte a Pénzcentrum megkeresésére, hogy 2024-ben csak a vonatokon 16 ezer, a buszokon pedig közel 7 ezer, azaz összesen mintegy 23 ezer talált tárgyat rögzítettek, amelyből 12,5 ezer került vissza a tulajdonosához. Nem unatkozott a BKV sem, ott pedig azt mondták érdeklődésünkre, hogy tavaly több mint 17 ezer gazdátlan csomag került hozzájuk, amelyeknek 14-15 százaléka jutott vissza jogos tulajdonosához.
Vagyis, feledékeny polgártársakból nem volt hiány. De milyen kötelezettségei is vannak a megtalálónak, mi az, amit mindenképpen meg kell tennie, ha a figyelmetlen tulajdonos személye megállapítható, illetve mi a teendője, ha nem megállapítható? A Pénzcentrum megkeresésére Kocsis Ildikó ügyvéd elmondta: a Polgári törvénykönyv kimondja, hogy a találástól számított 8 napos határidőn belül kell a talált tárgyak átadásáról gondoskodni. Természetesen, nem mindenki született magánnyomozónak, ám ez nem is elvárás, a megtaláló három dolgot tehet: a talált tárgyat kiadhatja a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, vagy annak, aki igazolja, hogy jogosult azt átvenni. Ennek iskolapéldája, hogy a talált táskában ott vannak a személyes iratok, könnyen kideríthető az illető neve és lakcíme is.
Ilyenkor azonban érdemes figyelni arra, hogy például személyiségi jogokat ne sértsen a rálelő – figyelmeztetett a szakember. Ha a talált tárgy esetén, például egy táskában személyes levelek is vannak, akkor azokat ne olvassa el, hiszen ezzel a levéltitkot sérthetné meg. Ugyanígy a telefonon lévő képeket sem érdemes nézegetni, vagy az üzeneteket olvasgatni. A személyes iratokról, igazolványokról pedig ne tegyen közzé például fotókat a közösségi médiában, így keresve a tulajdonost. A Facebookon például külön oldalak vannak, ahol elveszett tárgyak után kutatnak a tulajdonosok, ám ezt ők megtehetik.
Általában fogalmunk sincs, ki hagyhatta el
Az Újváry Ügyvédi Iroda szakértői szerint is valóban vannak olyan tárgyak, amelynél a tulajdonos felkutatása egyszerű, például, az elveszített tárcában benne van a tulajdonos személyi okmánya, vagy egy mobiltelefonnál jó esetben fel lehet rajta hívni egy ismerőst, családtagot, aki megadhatja a tulajdonos elérhetőségét. A legtöbb esetben azonban általában fogalmunk sincs, hogy az adott tárgyat ki hagyta el, és egyáltalán kell-e még neki. Ilyen esetben a találástól számított 8 napon belül a találás helyén működő jegyzőnek kell leadni a dolgot. A jegyzőnek való átadáskor lehet nyilatkozni arról is, hogy igényt tartanánk-e a dologra, ha azért a tulajdonos nem jelentkezik, erről az igénybejelentésről pedig a jegyzőtől írásos igazolást kapunk.
A LegitiMo szerint ilyenkor a jegyző három hónapig őrizetben tartja a talált dolgot. Amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik a három hónapon belül, úgy a talált dolgon a találó még nem szerez tulajdonjogot. A tulajdonjog megszerzéséhez tehát a hatályos jogszabály értelmében a találástól számított egy évnek kell eltelnie anélkül, hogy a tulajdonos, vagy más átvételre jogosult a dologért jelentkezne.
A köztes időben a találó a dolgot annak állagsérelme nélkül sajátjaként használhatja, ám nem idegenítheti el, vagyis nem adhatja el és nem ajándékozhatja el. Ezen kívül nem terhelheti meg, illetve nem adhatja használatba másnak. Ha a találó igazoltan minden megtett a dolog visszaadása érdekében, illetve nem kíván azon tulajdonjogot szerezni, akkor amennyiben az elveszett dolog nagyobb értékű, méltányos összegű találódíjra tarthat igényt.
A BKV és a MÁV-Volán csoport protokollja
A BKV-nál érdeklődésünkre közölték: a megtalált tárgyakat kizárólag személyesen, vagy a tulajdonos írásbeli meghatalmazásával lehet átvenni a talált tárgy kezelőségen (Budapest VII. kerület Akácfa utca 18). Az elvesztett tárgyakkal kapcsolatban érdemes először e-mailben (talalttargy@bkv.hu ) érdeklődni, hogy leadták- és beszállították-e a tárgyat, hogy senki ne fáradjon be a kezelőségre feleslegesen.
Fontos, hogy az e-mailben pontosan írják le az elvesztés helyét és idejét, valamint az elvesztett tárgy/tárgyak jellemzőit. Nagy segítség, ha bővebben leírják az elvesztés körülményeit és a tárgy jellemzőit, hiszen így könnyebben lehet azonosítani a holmikat. Ha például a fekete táskán minta található, vagy ha a mobiltelefonon tok, vagy matrica van, ezek mind fontos részletek, egyedivé teszik az adott tárgyat és megkönnyítik a beazonosítást. Weboldalon is történhet a bejelentés. https://www.bkv.hu/hu/login?redirect=/hu/talalt-targy-bejelentes. Ez a felület összeköttetésben van adatbázissal, így lényegesen megkönnyíti a tárgyak visszajuttatását.
A kiadáshoz minden esetben a tulajdonjog meghatározása szükséges. Ehhez meg kell adni:
- az elvesztés idejét és helyét,az elvesztett tárgy tulajdonságait, például kinézetét (szín, méret, márkajelzés
- stb.). Kétség esetén egyéb, kizárólag a tulajdonos által ismerhető, tudott azonosítók meghatározása is szükséges lehet.
- A kiadásnál személyazonosságot igazoló arcképes okmányt kérnek, és egyszeri kezelési költséget számítanak fel, amely egy előreváltott vonaljegy mindenkori árának felel meg.
A MÁV-csoportnál 2022 tavasza óta vezeti közös adatbázisban a vonatokon és a buszokon, illetve az állomásokon elhagyott tárgyak listáját. (A vállalatcsoport integrációs folyamata során a Volánbusz, a MÁV-START és a MÁV-HÉV összeolvadásával 2025 január elsejével létrejött a MÁV Személyszállítási Zrt., – a szerk.) Ezek a rögzítést követően egyből megjelennek a MÁVDIREKT rendszerében, ennek köszönhetően lényegesen könnyebb a talált tárgyak fellelése, függetlenül attól, hogy vonaton, buszon vagy valamely állomáson felejtette az utas.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Elveszett értékeik után az éjjel-nappal hívható telefonszámok valamelyikén (+36 1 3 49 49 49), Telekom hálózatából +36 30 499 4999, Yettel (volt Telenor) hálózatából +36 20 499 4999, One hálózatából + 36 70 499 4999) érdeklődhetnek a tulajdonosok. A visszaszolgáltatás a MÁVDIREKT által megadott helyszínen lehetséges. Az átvétel feltétele, hogy az elveszett tárgyat az utas a jellemzők megadása mellett egyértelműen be tudja azonosítani.
Bankkártya és okmány esetében a tulajdonosa azonosíthatósága esetén, a bankkártya-kibocsátónak, illetve a személyes okmányokat kiállító hatóságnak (okmányiroda, OEP stb.) juttatják el a kártyát, okmányt. Pénzt jellemzően nem magában, hanem valamilyen egyéb tárggyal együtt (például kabát, táska, pénztárca, stb.) adnak le, amennyiben a pénzösszeget is tartalmazó tárgyért 1-2 napon belül nem jelentkezik tulajdonosa, akkor a pénzt nyilvántartásba veszik egy jegyzőkönyv kiállításával. Amennyiben a pénz mellett személyazonosításra alkalmas dokumentum is van a táskában, kabátban, akkor az egyszerűsíti a beazonosítást. Azok az összegek, melyeket az utasok nem keresnek, vagy azért nem lehet visszaadni, mert az utas elérhetősége nem beazonosítható, a hatályos Polgári törvénykönyv alapján a magyar államhoz kerülnek.
Nem érdemes a büntetőeljárást kockáztatni
Az Újváry Ügyvédi Iroda szakértői arra világítanak rá, hogy a jogszabályok pontosan előírják a követendő eljárást arra az esetre, ha találunk valamit, amit megtartanánk. Nem árt ezeket a szabályokat ismerni, ugyanis büntetőjogi következményei is lehetnek annak, ha valaki nem igyekszik megtalálni az elveszített dolog eredeti tulajdonosát, egyszerűen csak megtartja azt.
A büntetőjog a jogtalan elsajátítás bűncselekményével szankcionálja azt a cselekményt, ha valaki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy 8 napon belül a hatóságnak, vagy annak, aki elvesztette, nem adja át. A cselekmény súlyosabban minősül akkor, ha a tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, vagy régészeti lelet.
Nem számít elhagyott, gazdátlan dolognak az elkóborolt háziállat, illetve a közönség számára nyitva álló helyen talált dolog sem. Még abban az esetben sem feltételezhetjük egyértelműen azt, hogy a tulajdonos lemondott a dologról, ha azt például egy szemetes kukában találjuk. Megtörtént eset, valaki egy utcai szemetesben talált egy mobiltelefont, és mivel úgy gondolta, hogy a telefont azért dobták ki, mert már nem kellett a tulajdonosnak, használni kezdte azt. A telefon azonban lopott volt. Valaki szórakozni akart, kicsit használta, majd kidobta, a tulajdonos azonban már bejelentette a lopást, és a telefont keresték a rendőrségen. Amint a találó használni kezdte, azonnal bemérték, és a rendőrség jogtalan elsajátítás bűncselekményével gyanúsította meg. A találó végül egy megrovással megúszta, viszont elmondható, azért keveredett bajba, mert nem ismerte a találás során követendő szabályokat.
Nem jogtalan elsajátítás, hanem egy súlyosabb bűncselekmény, lopás valósul meg akkor, ha valaki olyan tárgyat tart meg, amelyet a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, a közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítási eszközén felejtett valaki. Ugyanez vonatkozik az üzletben, vendéglátó-ipari egységben, szállodában felejtett vagyontárgyakra is.
Ha találunk valamit, amit megtartanánk, akkor jobban tesszük, ha betartjuk a találás fenti szabályait, hiszen könnyen nagy bajba is kerülhetünk. Soha sem szabad azt feltételezni, hogy a dolgot a tulajdonosa nem véletlenül, hanem szándékosan hagyta el, inkább mindig igyekezzünk megtalálni a tulajdonost, vagy adjuk le a tárgyat a megfelelő hatóságnak. Ha ugyanis tényleg a tárgy tényleg nem kell senkinek, akkor úgysem fognak érte jelentkezni, és megfelelő idő elteltével a dolog jogszerűen is a miénk lehet, ezért nem érdemes kockáztatni egy esetleges büntetőeljárást – figyelmeztettek a szakértők.
A lélegeztető géptől a fuvoláig
Végezetül érdemes megnézni, milyen tárgyakat is hagytak el az emberek. A BKV-nál leggyakrabban iratokat, hátizsákot, tornazsákot, esernyőt, mobiltelefont, szemüveget és kulcsokat. De találtak már műlábat, kardot, protézist, babakocsit is. Volt már példa a hiányzó asztallábra, ruhaszárítóra, de gitár és lélegeztető gép is érkezett, és két-háromhavonta rendszeresen visszatérő tárgyként beérkezik a kezelőségre ugyanaz fuvola, amit így már többször is visszajuttattak utasuknak. A MÁV-Volán csoportnál 2024-ben leggyakrabban telefont, kulcsot, táskát, kabátot, tárcát, szemüveget, fülhallgatót hagytak el, de rollerre, bakelitlemezekre, autóülés-magasítóra és plüsselefántra is volt precedens.