Nagy Béla Ádám • 2025. szeptember 9. 10:05
A magyar lakosság számára 11 éve, 2014. február 1-je óta adott a lehetőség, hogy havonta két alkalommal, összesen legfeljebb 150 ezer forintot díjmentesen vegyenek fel belföldi bankautomatákból. Bevezetésekor ez a keret szinte teljes egészében fedezte az akkori átlagfizetést és nyugdíjat, mára azonban a jövedelmek jelentősen meghaladták ezt a szintet, így az ingyenesen felvehető összeg egyre kisebb hányadát fedi le a kereseteknek és a nyugdíjaknak.
Bár több számlacsomag is kínál elméletben ingyenes készpénzfelvételt, a gyakorlatban ez jellemzően nem teljesen díjmentes. Ennek oka, hogy a bankok ugyan nem számítanak fel saját díjat, az államnak fizetendő tranzakciós illetéket rendszerint áthárítják az ügyfelekre. Ez a költség jelenleg a felvett összeg 0,9 százaléka, felső korlát nélkül.
Ez azt jelenti, hogy 150 ezer forint felvétele 1350 forintos kiadással járna, kivéve azok számára, akik korábban nyilatkoztak arról, hogy élnek a törvény adta díjmentes lehetőséggel. Számukra valóban ingyenesen hozzáférhető a keret, ám a probléma továbbra is fennáll: míg tíz éve a teljes fizetést vagy nyugdíjat szinte teljes egészében díjmentesen lehetett készpénzben felvenni, addig ma a jövedelmek növekedésével a 150 ezres limit egyre szűkebb fedezetet nyújt.
Azok tehát, akik továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy teljes havi jövedelmüket készpénzben vegyék fel, ma már csak egyre kisebb részéhez férhetnek hozzá költségmentesen.
Mit ér ma 150 ezer forint készpénzfelvételi keret?
A KSH adatai szerint az ingyenes készpénzfelvétel 2014-es bevezetésekor a havi nettó átlagkereset 155 689 forint volt. Ez azt jelentette, hogy a 150 ezres limit révén a teljes átlagfizetés 96,3 százaléka költségmentesen felvehető volt.
2025 júniusára azonban a nettó átlagkereset már 484 200 forintra emelkedett, így a keret mindössze 30,96 százalékát fedezi egy havi átlagbérnek. A fennmaradó 334 200 forint készpénzben történő felvétele ma már 3 308 forint többletköltséget jelentene – ha kizárólag a tranzakciós illetéket vesszük figyelembe.
A nyugdíjak esetében a helyzet még szemléletesebb. 2014-ben az átlagos öregségi nyugdíj 118 439 forint volt, vagyis teljes egészében ingyenesen felvehető volt. Ez így maradt évekig, egészen 2020-ig, amikor az átlagnyugdíj először átlépte a 150 ezer forintos határt (150 571 forint). Akkor még az összeg 99,6 százaléka díjmentesen felvehető volt, a fennmaradó 571 forint készpénzfelvétele pedig mindössze 3 forint költséggel járt.
Ezzel szemben 2025 júniusára az átlagnyugdíj 244 557 forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a 150 ezres plafon már csak 61,34 százalékát fedezi a havi juttatásnak. A fennmaradó 94 557 forint felvétele 851 forintnyi illetéket jelentene. Ahogy a fentiekből látható, a keresetek és a nyugdíjak mára már jelentősen meghaladták a limitet, így a lakosságnak komoly összegekbe kerül, ha nagyobb mennyiségű készpénzt venne fel.
Amikor 2014. február 1-jén bevezették a havi két alkalommal, összesen legfeljebb 150 ezer forintig díjmentes készpénzfelvételt, ez az összeg szinte teljes egészében lefedte az akkori átlagfizetést és a nyugdíjat. Azóta azonban a pénz értéke jelentősen csökkent: a 2014-es 150 ezer forint 2025-ben már 258 364 forintnak felel meg.
Másképp fogalmazva: ugyanaz a 150 ezer forint a mai vásárlóerő mellett már jóval kevesebbet ér, mint bevezetésekor. Az elmúlt 11 évben a teljes kumulatív infláció 72,2 százalékot tett ki, a legmagasabb éves infláció 25,7 százalék volt, míg a legalacsonyabb – 1,4 százalék.
Ez jól mutatja, hogy miközben a keresetek és a nyugdíjak az elmúlt években emelkedtek, az ingyenesen felvehető készpénzkeret reálértéke folyamatosan csökkent, és ma már jóval kisebb hányadát fedezi a havi jövedelmeknek, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Cash-back: új lehetőség, lassú elterjedés
2023 júliusában Magyarországon is elindult a cash-back készpénzfelvételi rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók a bolti kasszáknál is készpénzhez jussanak. Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb 40 ezer forintig díjmentesen használható, a bankok pedig nem számíthatnak fel külön díjat érte. Elméletben tehát ez egy kiegészítő lehetőség az ingyenes ATM-es 150 ezres keret mellett.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ugyanakkor a törvény nem bír kötelező érvénnyel az üzletekre nézve, csak a bankoknak kötötték ki, hogy nem számolhatnak fel ügyfeleiknek külön tranzakiós díjat vagy más költséget, ha egy bolt kasszájából vennének fel készpénzt. Azaz a boltok maguk döntik el, bevezetik-e a szolgáltatást, és mint korábbi körképünkből kiderült, nem sokan vágtak bele a dologba.
2024. szeptember elsején indult el a qvik, egy hazai fejlesztésű azonnali fizetési rendszer. A digitális fizetési megoldás az MNB ajánlása szerint is egyszerűsíti a tranzakciókat, ráadásul a vásárlóknak egy forintba sem kerül, ezt törvény szavatolja. Lényegében a fizetésnél egy QR-kódot kell beolvasni a mobilbanki applikációval, és már el is lehet végezni a tranzakciót.
A gyakorlatban azonban a szolgáltatás egyelőre nem terjedt el széles körben. Ennek több oka is van:
- Technológiai akadályok: a rendszer bevezetése külön eszközöket és szoftvereket igényel, amelyek telepítése költséges és időigényes a boltok számára.
- Készpénzlogisztika: az üzleteknek elegendő készpénzt kell tartaniuk, ami plusz szervezési és biztonsági terhet ró rájuk.
- Szabályozási környezet: a pénzmosás elleni szabályok és a szigorú adminisztratív kötelezettségek sok bolt számára elriasztóak.
- Vásárlói szokások: a magyar lakosság nagy része még mindig az ATM-es készpénzfelvételt részesíti előnyben, és kevéssé ismert, hogy bolti kasszánál is lehetséges lenne.
Összességében tehát a cash-back jelenleg inkább kiegészítő megoldás, de nem jelent valós alternatívát a bankautomatás készpénzfelvétellel szemben.
250 ezer forint lehet a határ?
Tavaly október végén felröppent a hír, hogy esetleg 250 ezer forintra emelhetik a 150 ezres limitet, jóllehet végül az erről szóló módosító javaslatot nem szavazták meg. A Pénzcentrum akkor több pénzintézetet megkérdezett, hogy támogatják-e az emelést.
A CIB Bank válaszában azt írta, hogy szerintük a már emlegetett digitális átállást visszavetné, ha elfogadnák a törvénymódosítást. Nem rejtették véka alá azt sem, hogy valóban pluszköltséggel járna a pénzintézeteknek, ha megnőne az ingyenes készpénzfelvétel felső összeghatára.
Az OTP azt válaszolta, hogy nem akarnak még nem elfogadott törvényjavaslatot kommentálni, azonban félig elárulták, mit gondolnak a dologról - a CIB-hez hasonlóan a digitális fizetési megoldások mellett tették le a garast. Az MBH Bank meg úgy reagált akkor: ha a törvényjavaslat átmegy, akkor a pénzintézet természetesen megteszi a szükséges intézkedéseket.
A 150 ezres limit egyelőre maradt, ugyanakkor ez a javaslat is rávilágított egy fontos problémára, nevezetesen, hogy az elmúlt bő évtizedben jelentősen elinflálódott az ingyenesen felvehető készpénzmennyiség vásárlóereje. A 250 ezres limit arra az esetre mindenképpen jól jönne, hogy az öregségi átlagnyugdíjat költségek nélkül le lehessen venni. Igaz az átlagbért figyelembe véve inkább egy 500 ezres határra volna szükség.